Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Artisjus Irodalmi Nagydíj, 2018 – kapja: Berkovits György

Artisjus Irodalmi Nagydíj, 2018 – kapja: Berkovits György
(Munkatársunktól)

Magyar látvány című esszékötetéért Berkovits György veheti át az idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett Turi Tímea, Schein Gábor, Földényi F. László és Csabai László írókat szólítják majd színpadra február elsején az Artisjus Díjak átadó ünnepségén. (A képen: Gábor György  filozófus, egyetemi tanár méltatja Berkovits György [jobb oldalt] Magyar látvány című esszékötetét a Kossuth Klubban.)

Immár tizenharmadik alkalommal adják át az Artisjus Irodalmi Díjat, amely időközben az egyik legrangosabb hazai irodalmi elismeréssé vált. (2006 óta összesen 58 kitűnő költőt és írót ismert el ezzel a díjjal a szerzői egyesület.) A nagydíjjal az előző év egyik kiemelkedő, különösen értékes alkotását jutalmazzák, és a további díjak célja, hogy ösztönözze az irodalmi tehetségüket már vitathatatlanul bizonyított írókat. Az idei díjazottak költészet, tanulmány, esszé/kritika és próza műfajokban nyújtott kiemelkedő teljesítményükért vehetik át az elismeréseket. A díjátadó ünnepséget február 1-jén tartják a Budapest Music Centerben.

A DÍJAZOTTAK:

Artisjus Irodalmi Nagydíj – Berkovits György: Magyar látvány (esszé)

Artisjus Irodalmi Díj – Turi Tímea: Anna visszafordul (költészet)

Artisjus Irodalmi Díj – Schein Gábor: Füst Milán (tanulmány)

Artisjus Irodalmi Díj – Földényi F. László: A melankólia dicsérete (esszé, kritika)

Artisjus Irodalmi Díj – Csabai László: Szindbád, a forradalmár (próza)

Az író és szociológus Berkovits György 1940-ben Orosházán született, évtizedek óta Budapesten él. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult biológiát és földrajzot, majd szociológiát. Egyik fő művének a 2017-ben a L’Harmattan Kiadónál megjelent Magyar látvány című könyvét tartja. Az esszékötet tizenhat írása között szerepelnek érdekfeszítő családtörténetek, és olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana; a zajszenny, mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása. Ahogy Báthori Csaba laudációjában kiemeli: „A könyv messze kiemelkedik mai értekező prózánk átlagából: erkölcsi szempontrendszerével, esztétikai pártoskodástól mentes elfogulatlanságával, mindenféle „helyezkedést” elutasító független szemléletével, a magasrendű esztétikai értékek megidézésének igényével, és szinte biblikus méretű profetikus kritikai hanghordozásával.”

Turi Tímea Anna visszafordul című verseskötetéért kapja az elismerést. Az 1984-ben, Makón született költő 2008-ban, kommunikáció és magyar szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, majd ugyanott volt az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. 2012-től a Magvető Kiadó szerkesztője, 2017-től főszerkesztője. Az Anna visszafordul kötetet „fájdalmas, gyönyörű és megrázóan hétköznapi alanyi költészet”-ként jellemzi Grecsó Krisztián. „Az Anna visszafordul érett költészet, egy fontos költő fontos kötete.”

Schein Gábor Füst Milánról szóló irodalmi tanulmányáért kapja a díjat. Versei, versfordításai és irodalmi tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban és önálló kötetekben, emellett számos szépirodalmi mű szerzője is, verseskötetei mellett írt drámát, gyermekkönyvet és regényt is.

Földényi F. Lászlót A melankólia dicsérete című esszékötetért díjazzák. Az 1952-ben, Debrecenben született József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus és irodalomtörténész a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Könyveit számos nyelvre lefordították, rendszeresen tart előadásokat európai egyetemeken. A darmstadti Német Akadémia elnökségének tagja.

Csabai László Szindbád, a forradalmár című művéért részesül az Artisjus Irodalmi Díj elismerésben. Az író 1969-ben született Nyíregyházán és kisebb megszakításokkal azóta is itt él; könyvtáros-nyelvtanárként dolgozik egy helyi szakközépiskolában. Írásait számos folyóirat közölte, A legyőzött című elbeszélésének adaptációját pedig a Magyar Rádió mutatta be.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy kezelje szerzői jogaikat, hogy jövedelemhez juthassanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek mellett profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek.  Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.