Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2018. december 12. Az év 345. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737437. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kísértet járja be Európát, a populizmus kísértete

Kísértet járja be Európát, a populizmus kísértete Kísértet járja be Európát, a populizmus kísértete

„Veszélyes valcer” címmel arról ír az Economist című tekintélyes brit hetilap, hogy az európai populisták addig keringőznek, amíg szép lassan a politikai fősodorban találják magukat, eszméiket fokozatosan átveszik a hagyományos pártok is. A cikk kitér arra, hogy számos európai politikus a populizmus üdvözlendő visszaesésének esztendejeként értékeli a múlt évet – 2016-hoz képest. Hiszen Marine Le Pen elveszítette a francia elnökválasztást, az Alternatíva nevű párt bejutott ugyan a Bundestagba, de nem akkora erővel, hogy veszélybe sodorja a németországi mérsékelt politizálást, két szélsőjobboldali „Szabadságpárt” pedig – a holland és az osztrák is – a vártnál végül gyengébben szerepelt a parlamenti választásokon.

A populizmus terjedése azonban – folytatja az Economist – nem évek, hanem évtizedek összevetésében mérhető. A hetilap felhívja a figyelmet a Tony Blair Intézet megrendelésére készített tanulmányra, amely szerint 2000-ben még csak 8,5 százalékot értek el a választásokon a populisták az Európai Unió átlagában. Tavaly ez az arány már 24,1 százalék volt. Ennek következtében a demokratikus pártok már nem feltétlenül kerülik el a populistákat, hanem egyre inkább másolják, illetve bevonják őket különböző koalíciókba.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy mi a populizmus. Az Economist a Princeton egyetemen oktató Jan-Werner Müller tézisét említi, amely szerint azok a populisták, akik azt állítják, hogy kizárólag ők képviselik az erkölcsileg tiszta és egységes népet, amelyet a korrupt, erkölcsileg alacsonyabb rendű elit elárult.

Az Economist szemügyre veszi több európai ország példáját, így Magyarországét is. Azt írja, hogy a Fidesz, az ország autoriter miniszterelnökének, Orbán Viktornak a pártja kommunistaellenes mozgalomból nőtt ki, és az ezredforduló táján meglehetősen hagyományos konzervatív pártként kormányozta az országot. De részben a 2003-ban létrehozott, szélsőjobboldali Jobbik nyomására, egyre gyakrabban hivatkozva „a nép akaratára”, Orbán áttért arra, hogy démonizálja a bevándorlókat és a kisebbségeket (különösen a muszlimokat), támadást intézzen az igazságszolgáltatás ellen, és jogaiktól megfossza azokat, akik ellenvéleményt hangoztatnak.

Azt követeli, hogy az áprilisi parlamenti választáson adjanak neki felhatalmazást a Soros György elleni harchoz. A magyar származású amerikai milliárdosról, a budapesti Közép-európai Egyetem alapítójáról Orbán azt állítja, hogy titkos terve szerint el akarja árasztani az országot muszlimokkal – írja a brit hetilap, amely szerint a legtöbb politológus teljes mértékben populista alakulatnak tekinti most a Fideszt.

Az Economist kitér arra, hogy vannak olyan fősodorbeli politikai tényezők is, amelyek nem hajlandóak a populista nézeteket szajkózni, az „illiberális demokrácia” felemelkedése ellenhatást keltett. Az Európa-párti, pluralista politikát hirdető erők közül kiemeli Emmanuel Macron francia elnök „Lendületben” nevű mozgalmát és a spanyol centrista „Polgárok” pártját, amely a közvélemény-kutatások élén áll. A szintén a populizmus ellen fellépő, újonnan létrejött, egyelőre kicsiny pártok között említést tesz a lengyel „Modern” nevű alakulat és az osztrák „NEOS” mellett a magyar „Momentum” mozgalomról is. Ez utóbbiakról valószínűsíti, hogy növekedni fognak, de ugyancsak tovább fognak erősödni az Economist prognózisa szerint a populisták, ami majd az eddiginél is több EU- és NATO-ellenességet, Oroszország-barátságot hoz magával. Gyakoribb népszavazásokra, a bevándorlók integrálási fokának visszaesésére, sarkítottabb politikai vitákra és demagógabb vezetőkre kell számítani, és ehhez még az sem kell, hogy a populisták megnyerjék a választásokat – elég, ha megfertőzik a főbb áramlatok hagyományos pártjait, az Economist szerint.

Röviden megemlítem még, hogy a Politico című amerikai portál európai kiadása beszámol Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentéséről, amely szerint elképzelhető, hogy Magyarország kiszáll az ENSZ-ben a migrációról folyó tárgyalásokból. Ott ugyanis olyan migrációpárti álláspont érvényesül, ami a miniszter szerint ellentétben áll Magyarország biztonsági érdekeivel.

Ugyanerről a The New York Times is hírt ad, a Reuters hírügynökség jelentése alapján. Ez utóbbi írás ismerteti Krekó Péternek, a Political Capital igazgatójának a véleményét: mindez Orbán Viktor belpolitikai kampányának a része, és illeszkedik a Brüsszellel vívott csatákhoz. A The New York Times által átvett Reuters-írás megemlíti még, hogy a Mediánnál a Fidesz támogatottsága 39-ről 37 százalékra csökkent, a Jobbiké pedig ugyancsak két százalékponttal emelkedett.