Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Szegedi kutatók világsikere: agyi defibrillátorral segítenek epilepsziás betegeken

Szegedi kutatók világsikere: agyi defibrillátorral segítenek epilepsziás betegeken
Infovilág

A szegedi kutatók által kifejlesztett agyi defibrillátor a nagyon közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani az epilepsziás rohamokat a beteg páciensekben. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) agykutatója, Berényi Antal ötlete nyomán kezdődött interdiszciplináris együttműködést és fejlesztést leíró cikket a Nature Communications nevű rangos lap mai száma közli.

A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepsziaroham-típusok leállításában már régebben bizonyította Berényi Antal. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa által vezetett SZTE–MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport víziója, hogy kidolgozzon a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára egy új terápiás eljárást. E módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a roham leállításához a betegnek szüksége van.

Az állatkísérletes eredmények humángyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Berényi-féle Lendület-csoport az SZTE Pathológiai Intézet és az SZTE Neurológiai Klinika néhány munkatársával. Az interdiszciplináris kutatás ötéves munkájának világszínvonalú eredményét a Nature Communications című szaklapban ma, 2018. február 2-án megjelent publikáció ismerteti.

– Valós időben tudjuk akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általunk kidolgozott neminvazív agy-ingerlési eljárásunkkal – jelentette ki Berényi Antal. – Az eddig rendelkezésre állt módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak. Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik, és a nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is. Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmányunknak ma – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatási, fejlesztési munka részeként – el is kezdtük a prototípusa fejlesztését. Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha kellő gyorsasággal követik egymást, akkor az idegsejtek összeolvasztják őket, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőrre, vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül – a sejtmebrán tulajdonságai miatt – összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek.

– Nem jelezhető előre az epilepsziás roham kialakulása. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő – például depressziós vagy epilepsziás – páciensek harmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. Ez az új eljárás csak akkor van hatással az agyra, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva – éppen ettől annyira újszerű – emlékeztet az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás.

– Ünnepnek számít ilyen szép munkában részt venni – fogalmaz Iványi Béla. Az SZTE Pathológiai Intézetet vezető professzor eddigi munkássága megkoronázásának tekinti, hogy munkatársaival egyetemben bekapcsolódhatott a szegedi egyetemen egy olyan világszínvonalú, egy sor tudományágat fölölelő kutatásba, amely több intézet konstruktív együttműködésének az eredménye. Ez a társadalmi hasznosságra irányuló kutatásnak egy új, a Szegedi Tudományegyetemen megvalósult modellje. (További részletek: az SZTE Hírportálon.)