Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

„Az állampolgárok szigorítják” a Stop Sorost

„Az állampolgárok szigorítják” a Stop Sorost „Az állampolgárok szigorítják” a Stop Sorost „Az állampolgárok szigorítják” a Stop Sorost

A bécsi Die Presse arról számol be, hogy a Magyarországról, Romániából és más kelet-európai országokból nagy számban érkező munkavállalóknak köszönhetően Ausztriában tavaly 51 ezer emberrel bővült – és ezzel csaknem elérte a négymilliót – a munkaerőpiac. Soha nem állt még Ausztria rendelkezésére ekkora munkaerőpotenciál – írja a lap. A cikk ugyanakkor kitér azokra a problémákra is, amelyeket a munkaerő elvándorlása okoz az unió keleti tagországaiban.

A The New York Times a Reuters hírügynökség alapján beszámol arról, hogy Donald Trump elnök a 80 éves David Cornstein New York-i üzletembert kívánja kinevezni az Egyesült Államok magyarországi új nagykövetének.

A The Washington Post – az AP hírügynökség tudósítását felhasználva – megírja, hogy a magyar kormány beterjeszti a „Stop Sorosnak” nevezett törvényjavaslatot, amely a migrációt szervező, segítő, illetve finanszírozó civil csoportokat veszi célba. A tervezett intézkedések értelmében az ilyen csoportoknak engedélyt kellene kérniük a tevékenységük folytatásához a belügyminisztertől.

A beszámoló megemlíti: Orbán Viktor miniszterelnök, aki úgymond „radikálisan ellenzi a migrációt”, azt állítja, hogy ezek a csoportok Soros György tervét hajtják végre, migránsok millióit akarják behozni Afrikából és a Közel-Keletről Európába. Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy a tervezet az eredeti változathoz képest még szigorúbb is lett, az állampolgároktól érkezett, több mint hatszáz javaslat figyelembe vétele alapján – olvasható a The Washington Postban. A tudósítás kitér arra, hogy a tervezet bírálói attól tartanak, a törvényt elsősorban a külföldi anyagi támogatásban részesülő civil szervezetek megbélyegzésére, illetve megfélemlítésére fogják felhasználni. 

A CNN amerikai hírtévé – ahhoz kapcsolódóan, hogy Donald Trump elnök az illegális bevándorlókat visszatartó falat kíván építtetni az Egyesült Államok és Mexikó határán – összeállítást készített a világ más tájain a történelem különböző időszakaiban felhúzott, ismertebb falakról. Ebben szó esik a kínai Nagy Fal és a berlini fal mellett arról is, hogy a 2015-i migrációs válság miatt Magyarország ezzel a módszerrel zárta le déli határát, majd Szlovénia húzott fel drótkerítést a horvát határ mentén.

A CNN összeállítása megszólaltatja a norvég természetkutató intézet egyik munkatársát, aki elmondja, hogy a műszaki zár nagy felfordulást okozhat az élővilágban, és a vadon élő állatok – a szlovén–horvát határtérségben például a barnamedvék, a szürkefarkasok és leginkább a hiúzok – az első számú áldozatai az ilyen, vándorlásukat akadályozó mesterséges létesítményeknek. 

Az EUObserver című, brüsszeli uniós hírportál azokról a nehézségekről közöl cikket, amelyek a Nemzetközi Migrációs Szervezet líbiai erőfeszítéseit kísérik. A genfi székhelyű szervezet tavaly mintegy 20 ezer, Líbiában tartózkodó menekültet segített visszajuttatni saját hazájába, egy európai uniós finanszírozású program keretében. A terveket eredetileg csak ötezer főre dolgozták ki, és a többszörösére duzzadt létszám miatt nagy problémákba ütközik az érintettek visszaillesztése hazájuk viszonyai közé.

A cikk kitér egyebek közt arra is, hogy az egyes európai uniós tagállamok nagyon eltérő gyakorlatot követnek – illetve követtek az elmúlt években – abban, mennyi pénzzel lássák el a hazájukba visszatérni önként hajlandó migránsokat. 2014-i adatok szerint a legszűkmarkúbb Csehország volt fejenként negyven euróval, de Portugália sem volt sokkal nagyvonalúbb, ötven euróval. Magyarországon ez az összeg 500 euró volt. A legtöbb hazatérési támogatást pedig Svédország nyújtotta, 3300 euróval.