Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Megemelhetik Magyarország EU-hozzájárulását

Megemelhetik Magyarország EU-hozzájárulását Megemelhetik Magyarország EU-hozzájárulását Megemelhetik Magyarország EU-hozzájárulását

A brüsszeli elitista arrogancia következtében könnyen darabokra hullhat az Európai Unió – ezt a témát boncolgatja a CNN igencsak alapos régiós elemzése, amelyben a szerző arra a következtetésre jut, hogy nem lehet nem figyelembe venni a „nemzetek Európáját” hirdető új keleti blokk országainak – Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehországnak az álláspontját, még ha következtetéseik nem feltétlenül legitimek is. 

Ők a Macron- és Merkel-féle többsebességes Európát elvetik, s már csak azért sem ártana odafigyelni rájuk, mert a 2014–20-ig tartó költségvetési periódusban eddig jó növekedési adatokat produkáltak, a 2008-i válság óta a gazdaságaik a leggyorsabb fejlődésen mennek keresztül, s ezzel látványosan hozzájárulnak az unió növekedéséhez is. Azért sem elhanyagolható, mert populista vezetőik ellenére – mint amilyet Lengyelországban és Magyarországon tapasztalhatunk – írja a CNN, a lakosság alapvetően EU-párti. Annak ellenére például, hogy a felzárkóztatási alapokból a nagyvárosok húztak hasznot és nem a vidék.

Andor László volt EU-biztos szerint a belső egyenlőtlenségeket még jobban kitermelte az uniós pénzek helytelen elosztása, amire figyelnie kellett volna Brüsszelnek. A cikk szerzője, Paul Hockenos szerint azonban különbséget kell tenni demagóg vezetőik EU-ellenessége és Brüsszel-ellenessége között, mert ők a brüsszeli vezetést bírálják, de nem uniót vetik el. Viszont sérelmezik, hogy a lényeges döntésekből így is kimaradnak. A napi politizálástól eltekintve inkább azt kellene értékelni a keleti blokk országaiban, hogy végül is a tagságuk kezdetétől vett irány alapvetően helyes, mert a jóléti kérdéseken túl az értékrendjük is pozitív változáson megy keresztül.

Ám az is tény, hogy a nacionalistákkal a hatalomban aligha várható progresszió. A régióban hiányzik a progresszív baloldal. Merkel és Macron is tudja, az unió javításra szorul, ám ha egyedül ők akarják megszabni az irányt, akkor egyszer csak azon kapják magukat, hogy nincsenek követőik, mert azok saját útjukat járják.

A legtöbb külföldi tudósítás az elmúlt 24 órában a „Stop, Soros!”-törvényről született, hisz’ a magyar kormány bizonyos civil szervezetek működését nemcsak bejegyzéshez, hanem engedélyhez is köti. Az amerikai közszolgálati rádió PRI szekciója ír a bevándorlókat megsegítő civil szervezetek súlyos megadóztatásáról és tevékenységük esetleges betiltásáról is – nemzetbiztonsági indokkal. A magyar és a lengyel kormányt egyértelműen nacionalistának megbélyegezve. A részben Soros-támogatást élvező Magyar Helsinki Bizottság tiltakozását is idézi az írás, az Európai Bíróságon elkezdődött peres eljárás hátterét is ismertetve.

Idézhetjük a Die Zeitet, az osztrák Kronen Zeitungot, a Deutsche Welle német közszolgálati rádiót is, és még sok más médiumot: a törvényt valamennyien összefüggésbe is hozzák a közelgő választásokkal, mivel Orbán Viktor be akarja biztosítani a kétharmadát; sok forrás szerint győzelme eleve nem kétséges. 

A Brexit okozta uniós költségvetési hiány miatt elmérgesedhetnek a viták Lengyelország és Magyarország, illetve az európai közösség között – véli a brit Express újságnak nyilatkozó pénzügyi elemző. Az Európai Bizottság megpróbál hozzájárulást követelni a kelet-európai országoktól, legfőképp Lengyelországtól és hazánktól, mert kötelezettségszegési eljárást indítottak ellenük, de ők egészen biztosan harcba szállnak.

A lap idézi Guy Verhofstadt belga uniós vezetőt, aki szerint azoknak kívül tágasabb, akik nem tartják magukat az uniós értékrendhez. A brit újság által idézett bejegyzést tegnap egy újabb követte, amelyben a lengyel és magyar illiberális demokráciákról azt mondja, nem Adenauer és nem Churchill a példaképük, hanem Putyin és Erdogan, ezért nincs helyük az unióban addig, amíg megtagadják annak alapvető értékeit.   

Engedményt hajlandó tenni Ukrajna Magyarországnak: 2023-ig haladékot, azaz átmeneti, türelmi időszakot adott az ukrán kormányfő a nemrég elfogadott, de a Velencei Bizottság és a szomszédos országok által is élesen bírált oktatási törvény bevezetésére – adta hírül a magát függetlennek nevező Unian ukrán hírügynökség. Azaz a nemzetiségi nyelveken történő középfokú oktatás nem szűnik meg egyik napról a másikra. Öt éven át fokozatos átállás lesz. A miniszterelnök azért hozzátette, noha a nemzetiségi jogok biztosításában hiány nem lesz, az ukrán nyelv elsősége számukra megkérdőjelezhetetlen. A cikk emlékeztet: Szijjártó Péter azt ígérte, amíg nem rendezik a kárpátaljaiak számára megnyugtatóan az ügyet, Magyarország blokkolja Ukrajna NATO-tagságát.