Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kilenc műteremből: web-kamera, lisztkép, könnyező bárány

Kilenc műteremből: web-kamera, lisztkép, könnyező bárány
B. Mezei Éva

A kortárs művészet egy érdekes szeletével ismerkedhet meg a látogató a budapesti Műcsarnok új kiállításán, ahol kilenc művész mutatkozik be kilenc teremben. A tradicionális ábrázolás, a sorozatképek, a számítógépes alkalmazás, a geometrikus szobrok egyaránt jelen vannak a sokszínű, a világot szerencsére mind-mind másképp megélő s ábrázoló művészek változatos alkotásain.

A gyakorlás spiritualitása Baksai József kiállításának a címe. A művész 45 éve fest és húsz éve műveli a japán íjászatot, a kyudót. A kettő közti kapcsolat a művész szerint a minőségi gyakorlás. Baksai alkotómunka-módszerére jellemző a kettősség: illusztrációknak tekinti a képeit. Amikor beiratkozott a főiskolára, már nyolcezer kötetes könyvtára volt. Rengeteget olvas, s eközben kis cetlikre jegyzeteket készít. Később ezekből készülnek grafikái és olykor olajképet, leheletfinom akvarelleket alkot. Visszatérő motívum képein a szarvas, a ló, a bika. Profán, szakrális témákat ábrázol, olykor az ó- és újszövetségből meríti témáit. Olajképei igen sok anyagból készülnek, olykor hónapokig száradnak.

Pázmándi Antal alkotásain a világot napjainkban érintő fontos kérdések egyedi látásmódján keresztül jelennek meg. Szokatlan, posztmodern kerámiáit kiöntés nélkül – maga készíti. Szárnyaló képzelete különleges műveket eredményez. A 21. századi Madonna című alkotásán például már megjelenik az éhezés, a migráció, a szögesdrót, a kötelező haladási irányt mutató tábla. Ugyancsak elgondolkodtató a gázálarcos Madonna szobra. (Bal oldali kép.)

Agnes von Uray, azaz Szépfalvi Ágnes kiállított képeinek két fő témája a nők és a Balaton. Előbbiek hatalmas olajképeken és kisméretű akvarell-sorozatok. Shining – A létezés öröme a vásznon a címe bemutatójának. Nem véletlenül. Miként a művész vallja: „A létezés diadalát akarom megfesteni. Szabadságra vágyom: a fényre és a ragyogásra”. (A képen: Agnes von Uray: Égi jelenség, 2018 / olaj-vászon)

Faa Balázsnál, a sokszorosítógrafika-szakon végzett művésznél már a főiskolai szakválasztásban megmutatkozott az ismétlődő rendszerek létrehozásának igénye. A kiállításon számítógépes installációja, a Lélekszám: három egymás mellé tett képernyőn mutat be egy kortárs rituálét. Sőt, beavatkozó részvételt kíván: a látogatók arcát személyiségét is: a web-kamera előtt megjelenő személyeket számlálja, arcuk jellegzetes vonásait rögzíti, hogy azok végül egyetlen képpé és átlag arccá váljanak. Másik kiállított műve a Geometriai testek. Lisztből készült két napon keresztül a család segítségével. A számítógépen előkészített kezek egyetlen motívuma sem ismétlődik meg, mindegyik más, bár nagyon hasonlók, mint az emberek élete, ám mind más. Nincsen teljesen elkülönítve, tehát a nézők akár mászkálhatnak köztük, közel hozza őket a képhez.

Turcsányi Antal, a zsámbéki remete egy folyóhoz hasonlítja az időt. A folyó maga a művész. Jól interpretálja mondanivalóját. Turcsányi festő filozófus (vagy filozófus festő?), aki képekben kerüli el az írásbeliség illúziócsapdáját, a képekben átadható bölcselet mestere. Talán ösztönösen, a lassan elfeledett tudás, a festészet tradíciójának bölcsességét prezentálja. Torzók és maszkok sorozata egészen egyedi, különleges látásmódot tükröz.

Nagy Gabriella vásznain a természet, a növény és állatvilág nem a szokványos formában jelenik meg. Élethűen ábrázolt alkotásain mindig van valami csavar, valami nem szokványos, valami egészen különleges. A természet erejének misztikus ábrázolása, villámok tornádók láthatók alkotásain. Lépték- és arányváltás észlelhető a képein. Ironikus, játékos ábrázolás is jellemzi műveit. A síró állatok sorozata az állatok áldozatszerepére utal. Nagyapja mesélte, hogy amikor a bárányt levágták, szemében mindig megjelent egy könnycsepp. Legújabb sorozata a fákról szól, alkalmazva a matematika szabályait, a DNS-mintákat.

„Ideje van mindennek” – ez Lajtai Péter kiállításának a címe, amelyet Salamon király Példabeszédeiből választott a művész. Ahogy a bölcs költő és király írja: ideje van a születésnek és a halálnak, a rombolásnak és az építésnek, a sírásnak és a nevetésnek, a hallgatásnak és a beszédnek, a háborúnak és a békének. Lajtai szerint a születéssel érdemessé kell válnunk az életre, de a bölcs fél, hogy ez nem lesz maradéktalan siker. A halál után azonban már nem ártunk senkinek, s ez jó. A játszma tehát az aktív felnőttkorban meghozott döntéseink következménye. Monumentális alkotásai számtalan, gazdagon részletezett, aprólékos képi részletből állnak. A középpontban álló Ádám és Éva őstermelők mű a jó és a rossz tudás egyszerre való jelenlétét, s örök szembenállásukat veti fel.

Az új festészet képviselője Bullás József. A nyolcvanas évek derekán, a főiskola elvégzése után számítógépes, nonfiguratív, absztrak képeivel indult. A kilencvenes évek elején szakított a számítógéppel, de nyomot hagyott munkásságán. Konstruktív, szigorú elvek alapján hozza létre pop art jellegű műveit. Újabban a tér illúziójával, a megtört fény hatásával foglalkozik. A különféle festékek hengerrel való felvitelével, a festékek megválasztásával optikai, vibráló hatást ér el. A kép állandóan változik. Kissé elcsúsznak a sávok, szándékos hibát létrehozva jeleníti meg a rácsszerkezetet. (Jobb oldali kép.)

Kapitány András az erdélyi Szilárd megye egy kis falujában született. 1986-ban jelentkezett először Kolozsvárott a főiskolára s a felvétel szünetében járt múzeumban először. Magyarországra 1988-ban menekült, s 1990-ben már itt kezdte a főiskolát. Nemrég New Yorkban telepedett le. A rombolva építkezés gondolatkörére épül a kiállítás címéül választott „parazita” kifejezés. A parazita, az élősködő, amely egy már létező, kialakult rendszerben kezd élni, és át is alakítja azt, de nem rombolja le teljesen. A művész megfogalmazása szerint az alkotó is függő viszonyban van más művészekkel. Amit a vásznakon látunk, az mind alárendeltségünk tükörképe. Önmagát a jövőépítészeti formanyelvét kutató művészként határozza meg.

A kilenc alkotó március 18-ig nyitva tartó kiállításához gazdag programsorozat kapcsolódik.