Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Van kapás? – Halat csak ritkán eszünk, pedig egészséges

Van kapás? – Halat csak ritkán eszünk, pedig egészséges
Elek Lenke

Nem tudom, miként lehetne honfitársainkat rávenni a mostaninál több hal fogyasztására. Valószínűleg már a gyerekkorukban kellene elkezdeni. A gyerkőc ugyanis azt eszi, amit a szülei elé tesznek, és ha nem kínálják halételekkel, akkor aligha válnak később étrendje részeivé. Nem véletlen, hogy a Svédországban vagy Oroszországban felnövő csemeték közül kevesen tolják el a tányért, ha hal van ebédre vagy vacsorára.

Hazánkban az európai átlaghoz mérten is nagyon kevés halat fogyaszt a lakosság, holott élettani hatása miatt különösen fontos lenne. A magyar halfogyasztási átlag mindössze 6,18 kg évente; az európai listavezető portugálok 55,3 kilót fogyasztanak jó étvággyal. Az európai átlag is meghaladja 22 kilót – hallottuk a minap zárult Fehova (Fegyver, horgászat, vadászat) szakkiállításon. (Jobb oldali kép: rántott hal, foto: femina.hu) A Kapj rá! nevű, helyben felállított konyhában naponta kétszer készültek ízletes halfalatok, az érdeklődők a többi között megkóstolhatták a busavagdaltat zöldfűszeres mártogatóssal és a bajor káposztával töltött pisztrángot is. A stand mellett felállított húszezer literes, óriás akváriumban révén azt is megtudhatták a látogatók, hogy hányféle, ráadásul érdekes halfaj él a hazai vizekben.

„A magyar hal minősége nagyon jó, amit az is bizonyít, hogy a tavalyi Bocuse d'Or  világverseny döntőjén magyar kecsegét készítettek. A szeptemberi mezőgazdasági és élelmiszeripari vásár után az érdeklődők most ismét megtekinthették a magyar halfajtákat – közöttük a kecsegét is – bemutató, óriás akváriumot” – emelte ki Végváriné Henter Lilla, a 2023-ig tartó kampány lebonyolításával megbízott Agrármarketing Centrum szóvivője. A „Kapj rá!” kampány folytatódik, fesztiválokon is felállítják a standját.

Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) munkatársa szerint hazánk a harmadik legnagyobb pontytermelő Európában (2015-ben 15 ezer tonna volt), és vezető az afrikai harcsa termelésében is.

A halhús fogyasztását az is ösztönözheti, hogy ez évtől 5 százalékra mérséklődött az élőhal és a halhús áfa-kulcsa, miáltal egyes halboltokban csökkentek az árak.

A hazai halfogyasztás növelése az elsődleges célja az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és Magyarország társfinanszírozásával megvalósuló „Kapj rá!” kampánynak. A kampány weboldalának látogatói tájékoztatókat, receptgyűjteményeket és konyhatechnológiai írásokat találnak, amelyek segíthetik eligazodásukat a halgasztronómia világában.

Mindez örvendetes, most már csak a hétköznapok kereskedelmi világában kellene előre lépni.  Szinte minden szupermarketben csak többségében külföldről származó fagyasztott hal kapható. Hol vannak a magyar folyókban felnevel, itthon tenyésztett halak?  A piacokon hetente csak néhány napig tartanak nyitva a friss halhúst árusítók. Az igazán jó minőségű hal pedig – az áfacsökkentés ellenére is – igen drága.

Furcsa, ám igaz: még a horgászcsaládokban sem ismernek négy halétel-készítési módnál többet: marad a halászlé, a rántott hal, a harcsapaprikás meg a klasszikus, balatoni sült hekk. Ezek sem rendszeresen, többnyire alkalmanként.

Külföldön már az óvodákban is gyakran kínálnak halas fogásokat, először csak lehetőségként, ám abban a reményben, hogy hátha megszereti a gyerek. Ehhez persze az kell, hogy frissen, ízletesen, salátával, citromszelettel körítve csábítson a tányéron, hátha csemeténk kedvet kap hozzá. Állítólag ez a hazai közétkeztetésben megoldhatatlan; ennek ellenére meg kellene próbálni.

Szokták mondani, hogy azért fogyasztunk kevés halat, mert Magyarországnak nincs tengere. De hát Csehországnak sincs, ott mégis sokkal több halat esznek, mint nálunk. Nagy hagyománya van ugyanis a halas hidegkonyhai termékeknek, a füstölt heringen kívül a különféle majonézes salátáknak, töltött tekercseknek, ruszliknak, pástétomoknak.

Talán segíthet a népszerűsítésben a budapesti halfesztivál, amelyről a minap tájékoztatták a sajtót. Az eseményen már olyan ínyencségeket is kínáltak persze kóstoló formájában, mint az osztriga, amely mellé persze pezsgő dukál. Ma már osztriga-sommelier is dolgozik Magyarországon, persze, nem a piaci falatozókban és falusi kocsmákban…

A széles közönség által alig vagy egyáltalán nem ismert halétkek – már csak az áruk miatt sem – válnak tömegétellé. Marad a puszta remény, hogy előbb-utóbb az is kedvet kap hozzájuk, aki egyébként sosem evett halat. Remélhető, hogy március 3–4-én megrendezendő halfesztiválon a budapesti Műcsarnok mellett sokan megkóstolják vizeink gyümölcseit, olyanok is, akik ezt soha nem tették. A rendezvény ingyenes, a finom falatokért persze fizetni kell.