Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Állami gyűlöletkampányok – Magyarországot súlyosan elmarasztalja az Amnesty International

Állami gyűlöletkampányok – Magyarországot súlyosan elmarasztalja az Amnesty International

„Tavaly világszerte több válsághelyzettel kellett szembenéznünk, a vezetőink ezekre válaszul gyűlölettel és félelemmel teli jövőképet mutatnak nekünk. Ez persze megerősíti a fanatikus gyűlölködőket, de náluk sokkal több embert mozgósít azért, hogy egy jobb világért dolgozzék” – jelentette ki Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

A különféle kormányok és politikusok gyűlöletre és félelemre építő retorikája a világ minden táján érezteti hatását, és súlyos fenyegetés mindannyiunkra nézve – figyelmeztet az Amnesty International a ma bemutatott éves jelentésében.

Iván Júlia, az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója és Demeter Áron, az AI Magyarország emberi jogi szakértője a szervezet 2017/2018-i éves jelentése mai  bemutatóján Budapesten. (MTI Fotó: Kovács Attila)

Mindazonáltal arra is találtunk példákat, hogy fiatal és idős aktívák kezdik saját kezükbe venni a sorsukat, és a világ számos pontján kezdtek el kampányolni a mostaninál igazságosabb társadalomért. Ez volt a remény fő forrása 2017-ben.

Az Éves jelentés 2017/2018 – Az emberi jogok helyzete a világban 159 ország emberi jogi körülményeit mutatja be, és átfogó képet igyekszik adni a világ emberi jogi helyzetéről.

„Az Egyesült Államok nyíltan gyűlöletre építő politikája tavaly januárban odáig jutott, hogy megpróbálta kitiltani több, elsősorban muszlim többségű ország lakóit Amerikából. Ez megágyazott az év jellemző trendjének: a világ számos pontján vezető politikusok a félelemre és gyűlölete építve próbálnak meg szavazatokat szerezni vagy a pozíciójukat megerősíteni” – mondta Salil Shetty. – Tavaly láttuk azt is, hova vezethetnek ezek a gyűlöletkampányok, és az általuk felheccelt emberek erőszakos cselekményei: augusztus végétől kezdve a szemünk előtt bontakozott ki a mianmari katonai erők rohingyák elleni horrorisztikus etnikai tisztogatása.”

A magyar kormány ismét nem lehet büszke az emberi jogok területén nyújtott teljesítményére, bizonyos területeken még a csúfos 2016. évhez képest is sokat romlott a helyzet. A 2016. évről ezt írtuk: „Több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.”

Ez a megállapítás sajnos 2017- re is érvényes. Folytatódtak a menekültek és migránsok elleni súlyos jogsértések, a többi között tavaly március óta a hatóságok határozatlan időre fogva tartják a tranzitzónában menedékkérelmet benyújtókat, köztük a gyerekeket is, kivételt csak a 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélküli kiskorúak élveznek. A törvénymódosítások azt is lehetővé tették, hogy minden irreguláris belépőt visszakísérjenek a magyar határkerítés túloldalára, vagyis az országgyűlés törvényesítette a jogellenes visszaküldéseket. A tranzitzónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drámaian csökkent: 2017 végén napi 5-5, azóta ez 1-1 menedékkérelmet regisztrálnak. A legalizált visszakísérések és a kérelmek benyújtásának korlátozása pedig azt jelenti, hogy 6000–8000 ember rekedt rossz körülmények között Szerbiában, kitéve a hajléktalanság vagy a Macedóniába és Bulgáriába való jogellenes visszaküldés veszélyének.

Jelentésünk kitér arra is, hogy Magyarország súlyos csapásokat mért az egyesülés és a tudományos élet szabadságára is. A felsőoktatási törvény módosítása elsősorban a Central European University-t (Közép-európai Egyetemet) hozta rendkívül nehéz helyzetbe.

Részletesen írunk arról is, hogy a kormány évek óta tartó, a független civil szervezeteket megbélyegző és ellenségként beállító gyűlöletkampánya mellett az országgyűlés tavaly elfogadott egy súlyosan jogkorlátozó és alaptörvény-ellenes törvényt, amely nehéz helyzetbe sodorja azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről is kapnak támogatást.

„Küzdelmes év van mögöttünk, és sajnos, minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány továbbra sem kíván javítani a kiábrándító emberi jogi teljesítményén” – jelentette ki Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„Elképesztően szomorú azt látni, hogy bár azt gondoltuk, ennél már nem lehet rosszabb a Magyarországra érkező menekültek és migránsok helyzete, a hatóságoknak még ezen is sikerült sokat rontaniuk a kegyetlen és jogsértő fogva tartással és a visszaküldésekkel. Azokat a szervezeteket pedig, amelyek ezeknek az embereknek próbálnak meg segíteni vagy felemelik szavukat a jogsértések ellen, minden lehetséges eszközzel megpróbálják elhallgattatni. Ne legyenek kétségeink: a jelenleg az országgyűlés előtt lévő civilellenes törvényjavaslat-csomag egyetlen célt szolgál, hogy elhallgattassák a kritikus hangokat és eltiporják azokat, akik másként gondolkodnak. Ez az Európai Unióban elfogadhatatlan.”

A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a világon milliók számára egyre nagyobb kihívás, hogy hozzájussanak az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a lakhatás, élelem vagy orvosi ellátás. Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy ha a kormányok nem számolják fel a szegénység és egyenlőtlenség okait, nagy esély van rá, hogy széles körű tiltakozások kezdődjenek.

„A világ minden táján emberek milliói kényszerülnek arra, hogy elviselhetetlen körülmények között éljenek, mert nem jutnak hozzá megfelelő élelemhez, tiszta vízhez, egészségügyi ellátáshoz és lakáshoz. Ha az embereket megfosztják ezektől a jogaiktól, az komoly kétségbeesést szül. Venezuelától Iránig annak vagyunk a tanúi, ahogyan rémisztő méreteket ölt a társadalmi elégedetlenség” – figyelmeztet Salil Shetty.

Ahelyett, hogy megpróbálják elhallgattatni az embereket, a kormányoknak azzal kellene inkább foglalkozniuk, hogy megoldásokat találjanak a problémáikra. Kezdetnek megtenné, hogy békén hagyják a munkájukat végző újságírókat, civil szervezeteket és a hatalommal szembeni kontrollt megszemélyesítő más szereplőket.

„Annak a történelmi korszaknak vagyunk a tanúi, amikor egyre többen emelik fel a szavukat, és kezdik követelni egy igazságosabb társadalom létrehozását. Ha a vezetők nem tudnak mit kezdeni a tiltakozásokat okozó problémákkal, akkor azzal a saját pozíciójukat érvénytelenítik. Az emberek világossá tették, hogy ismerik a jogaikat: most a kormányokon a sor, hogy megmutassák, odafigyelnek az állampolgáraikra.”