Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Macron és Merkel: jogállam nélkül nincs uniós támogatás

Macron és Merkel: jogállam nélkül nincs uniós támogatás Macron és Merkel: jogállam nélkül nincs uniós támogatás Macron és Merkel: jogállam nélkül nincs uniós támogatás

Arról még van vita, hogy a menekültek átvétele feltétel legyen az EU-alapok folyósításához, de a demokrácia kapcsán egyre szorul a hurok a magyar és a lengyel kormány nyakán. Magyarország csak akkor nemzeti konzultál, amikor ő akarja. Macron non coronat Orbán a keresztények állítólagos zászlóvivőjeként az uniós menedékpolitikától igyekszik elhatárolódni. Az illiberális demokrácia természetrajza öt sorban.

Reuters: A francia elnök az unió brüsszeli csúcstalálkozóján ismételten bírálta azokat a szegényebb tagállamokat, amelyek arra használják fel az életszínvonal javítására szolgáló EU-támogatatásokat, hogy lendítsenek a hazai népszerűségükön, ám közben figyelmen kívül hagyják a közös értékeket és polgári szabadságjogokat, illetve az adó- és munkaügyi szabályok lazításával alávágnak a nyugati gazdaságoknak. A tanácskozáson, amelynek fő témája a következő hosszú távú költségvetés, a volt szocialista országok sürgették, hogy a gazdagabb nyugati tagok tömjék be lyukat, amely a brit kiválás miatt keletkezik. A másik oldal azonban, Hollandiával az élen, nem hajlandó többet adni. Ám a kelet-nyugati megosztottság ennél mélyebb, és nem csupán a pénzről szól.

Macron úgy fogalmazott, nem támogat olyan büdzsét, amelyet arra használnak fel, hogy abból finanszírozzák az eltérést a közösségi értékektől, valamint az adók, vagy a foglalkoztatás kapcsán. A jelentés rámutat, hogy Magyarország és Lengyelország jár az élen az új tagok között, amikor arról van szó, hogy miként befolyásolják az igazságszolgáltatást, a sajtót és más, független intézményeket. A Bizottság már közölte, hogy olyan előirányzatot dolgoz ki, amely a demokratikus normákhoz köti bizonyos uniós alapok kifizetését. Juncker azonban most arra figyelmeztetett a csúcson, hogy nem szabad elmélyíteni a kelet-nyugati törésvonalat, továbbá hogy bizonyos nettó befizetők számára kedvező kifogást jelentenek a tekintélyelvű aggályok, mármint hogy ne kelljen mélyebben a zsebükbe nyúlni.

Az értekezleten kényes kérdés a menekültek befogadása is. A német kancellár felvetette, hogy kapjanak több pénzt azok a térségek, amelyek hajlandóak menedékkérőket átvenni és segíteni azok beilleszkedésüke A keletiek azonban ebben is büntetést látnak velük szemben. Az üléssel kapcsolatos hír az is, hogy Magyarország kivételével az összes tagállam elfogadta a francia államfő javaslatát, amely szerint minden országban konzultáció formájában kérjék ki az emberek véleményét arról, mit várnak az EU-tól.

The Times: A konzervatív újság szerint Németországnak elege van abból, hogy a magyar, a lengyel és néhány más keleti kormány a közös döntés ellenére sem hajlandó menedékkérőket átvenni, Berlin ezért terjesztette elő olyan javaslatot, hogy a jövőben az alapok elosztásánál vegyék tekintetbe, az egyes államok hány migránsot fogadta be. Az elképzelés mély ellentéteket eredményezett a Kelet és a Nyugat között. De vita van az ügyben is, hogy a nettó befizetők jó része a Brexit ellenére sem kíván több pénzt adni a közös kiadásokra, ám a keletiek szerint éppen a nagyobb hozzájárulásokból lehetne betömni a lyukat.

A kvótákkal szembeni ellenállást Magyarország és Lengyelország vezeti, mert mert úgy gondolják, hogy az áttelepítésekkel az EU bevándorlókat kíván a nyakukba ültetni, a multikulturalizmussal együtt. A német tervre válaszul Orbán Viktor azt követelte, hogy az unió térítse meg a kerítés költségeit, noha Brüsszel úgy látja, hogy a határzár emberi jogokat sért. Németország ugyanakkor azt is sürgeti, hogy a jogállamot szintén tegyék a támogások feltételévé. Egy közép-európai diplomata elfogadhatatlannak nevezte, hogy a pénzről zajló, amúgy is elkeseredett vitát tovább mérgezzék a bevándorlás és a kultúra témakörével.

Bloomberg: Több nyugati szövetséges nem értett egyet Brüsszelben a német kancellár követelésével, hogy a keleti országok fogadjanak be menekülteket. Merkel azon van, hogy a nagyvonalú uniós regionális fejlesztési támogatásokat a jövőben csak akkor folyósítsák pl. Lengyelországnak, ha az hajlandó segíteni a migránsoknak. A javaslat feldühítette a keletieket, de Ausztria és Luxemburg is arra figyelmeztetett, hogy ez még visszaüthet az EU számára. A luxemburgi miniszterelnök arra hivatkozott, hogy a végén nem ludas kormányok, hanem az érintett országok lakossága húzza a rövidebbet. A három évvel ezelőtti menekültválság megerősítette a populista pártokat az egész szervezeten belül. Maga a kancellár azt fejtegette, hogy az elvonásokat nem okvetlenül kell büntetésként alkalmazni, mert több pénzt utalhatnak az olyan államoknak, amelyek többet költenek a menekültekre. Osztrák kollégája azonban azt fejtegette, hogy a szolidaritás több mint a migránsok oltalmazása. Számára a cél az, hogy a tömegeket a külső határokon állítsák meg, ne az elosztásukról szövegeljenek folyton. Pontosan ez a baja Magyarországnak és Lengyelországnak is. A cseh miniszterelnök kijelentette, hogy a kvótát ő sem szereti, de abban nem lát semmi rosszat, ha az EU a szubvenciókért cserében ragaszkodik a jogállam tiszteletben tartásához.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: A konzervatív újság Junckert idézi, aki szerint meg kell előzni a további megosztottságot az unión belül, mert ellentétből már volt éppen elég. A kelet-európaiak ugyanis fel vannak zúdulva azon, hogy Berlin össze akarja kötni a menekültpolitikát és az uniós kifizetéseket, miközben a Bizottság egyelőre nem kíván foglalkozni a kérdéssel. Persze ezúttal nem hivatalos találkozó zajlik Brüsszelben, így nem kell egyetértésre jutni. Robbanóanyagot rejt azonban Merkel követelése Magyarország, Lengyelország és Csehország címére. Juncker, aki alighanem rokonszenvezik a kancellár elképzelésével, nyilvánosan csupán annyit mondott, hogy a kérdés jogos, ám vannak aggályok is. Közben jelentősek az ellentétek az ügyben is, hogy miként válasszák meg a Bizottság következő elnökét. Elsősorban a Visegrádi Csoport kardoskodik amellett, hogy az illetőről a korábbi rendnek megfelelően a tagállamok vezetői, zárt ajtók mögött döntsenek. Ugyanakkor az legerősebb frakciót alkotó Európai Néppárt, amelynek a Fidesz is tagja, amellett van, hogy a nagy EP-frakciók ezúttal is állítsanak csúcsjelölteket.

Der Spiegel: Németország kihívja maga ellen Kelet-Európát, mert hajlandó ugyan több pénzt befizetni a brüsszeli kalapba, ám mint egy belső dokumentum igazolja, ezért ellenszolgáltatást vár. Így a külső határok védelmében, a terrorizmus és a szervezett bűnözés leküzdésében. De leginkább abban, hogy a kedvezményezett államok tegyenek eleget a jogállami követelményeknek, csak éppen a javaslat robbanásveszélyes. A német álláspontot tartalmazó pozíciós papírnak ez a kitétele hadüzenet az olyan államok részére, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek nem tartják magukat az EU minden értékéhez, illetve nem fogadják el az Európai Bíróság egyes ítéleteit. Ugyanez vonatkozik arra, hogy Merkel az unió szerkezeti alapjait a menedékkérők egyenletesebb elosztása érdekében vetné be. A szöveg úgy fogalmaz, hogy a szolidaritásnak tükröződnie kell a közösségi pénzügyekben is. Kelet-Európa aligha lelkesedik az ötletért.

Die Presse: Orbán Viktor a kereszténység védelmezőjeként állítja be magát. Magyarországon már jó ideje helyettes államtitkár foglalkozik az üldözött keresztények oltalmazásával, most pedig közép-európai együttműködést kezdeményez ezen a területen – Ausztria bevonásával. A lap erről értesült budapesti kormánykörökből. Az elképzelés lényege az, hogy együtt állítanának helyre lerombolt iskolákat, kórházakat és templomokat a Közel- és Közép-Keleten. Az eddigi magyar költségvetés szerény, de tavaly 10 millió euróból sikerült olyan programokat valóra váltani, mint azt, hogy iskolát építettek a kurdok által lakott iraki Erbilben, illetve 18 templomot renováltak Libanonban. A magyar vezetés csaknem minden hónapban fogad egyházi méltóságokat ezekből az országokból.

A politika lényege, hogy ily módon le lehet válni az EU iszlámbarátnak tartott menekültpolitikájáról, és fel lehet mutatni az európai szolidaritás hozzájárulásaként. A fő, hogy az emberek ott maradjanak, ahol vannak. Viszont nemzetközi keretekben nem sok visszhangot váltottak ki idáig az erőfeszítések, de vannak gondok idehaza is. Egy minisztériumi forrás szerint érkeznek szemrehányások, hogy miért távoli országokban segítenek, amikor itthon is nagy a szegénység. Hivatalos forrásból azt közölték, hogy a regionális együttműködés először Lengyelországra terjed ki, de októberig be akarják vonni a többi V4-es államot is. Ausztriára és Horvátországra közép távon számítanak.

NPR: Az amerikai közszolgálati rádió úgy mutatja be Soros Györgyöt, illetve Orbán Viktort, hogy mindketten magyarok, befolyásosak és 3 évtizeddel ezelőtt azon dolgoztak, hogy megbuktassák a kommunizmust Magyarországon. Ám kettejük szövetsége már régen oda lett, és kormányfő egykori jótevője ellen fordult a harcban, amely gusztustalan és személyeskedő módon zajlik, legalábbis a nyilvánosság előtt. Mindkettő komoly veszének nevezi a másikat a magyarok számára. Kovács Zoltán védelmébe vette a kormánytámadásokat Soros, illetve a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott szervezetek ellen. Azzal érvelt, hogy azoknak nincs demokratikus mandátumuk, senki sem választotta meg őket, és bizonyosan a pénz jelenti az egyetlen erőt mögöttük. Továbbá biztosan szankciókkal sújtják őket, ha nem a törvénynek megfelelően viselkednek. Soros azonban úgy véli, hogy az ilyen intézkedések a miniszterelnök tekintélyelvű törekvéseit tükrözik. Korrupcióval és azzal vádolja a politikust, hogy az lerombolja a nyiladozó demokráciát.

A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke visszautasítja a magyar állításokat, kiemelve, hogy az üzletember az eltelt 30 évben kizárólag a civil társadalomért és a demokráciáért dolgozott. Gaspard jelezte, hogy Soros nem hagyja magát elriasztani, még a plakátkampány által sem, és ugyanígy gondolja ezt az alapítvány Budapesten működő európai központja is. Annak vezetője, Buldioski megállapítja, hogy Orbán hadjárata egyre jobban nyugtalanítja a magyar civil társadalmat. Mint mondja, ami történik, az különösen a történelem ismeretében veszélyes, értsd ezen az antiszemitizmust. Nem jelenik meg közvetlenül, de a felhangok nagyon is egyértelműek. Feledy Botond elemző szerint a stratégia most is ugyanaz, mint ami már bevált a populisták részéről Közép-Európában: külföldi mumusok segítségével elvonni a figyelmet a hazai dolgokról. Először az IMF, azután az EU, majd a migránshullám, jelenleg pedig Soros van terítéken. Kéri László azt mondja, egykori tanítványa mindent el fog követni, hogy megnyerje a választásokat. A 16 évvel ezelőtti vereség a legnagyobb személyes tragédia volt a számára.  

Szakértők szerint Orbán arra számított, hogy a Trump-kormányzat nemigen fog tiltakozni, ha ő nekimegy a Soroshoz kapcsolódó szervezeteknek. Ám az USA kiállt a CEU bezárása ellen. Az unió pedig még határozottabb volt. Ugyanakkor a ’Stop Soros’ az eddigi legdurvább akció. Ellenzői szerint arra megy ki a játék, hogy elhallgattassák az elégedetlenséget és ellenőrzés alá vonják a civileket. Móra Veronika úgy látja, hogy ha keresztülmegy a csomag, akkor annak árát jó pár NGO fizeti meg. Merthogy csődbe vihetik őket, még akkor is, ha semmi közük Soroshoz.

The New York Times/Reuters: Lengyelország lélegzetvételnyi szünethez jutott az unióval szemben a jogállamról zajló vitában. Egy EU-diplomata szerint nem arról van szó, hogy kiengedték Varsót a szorításból, de mivel az egyeztetések kényes szakaszban vannak, átmenetileg enyhítettek a nyomáson. Hozzátette, hogy a lengyel fél jelenleg mosolyoffenzívát folytat, ám az nem lesz elegendő, ha a szép szavakon túl nem tartalmaz érdemi lépéseket. A Morawiecki-kormánynak március 20-ig kell válaszolnia a Bizottság ajánlásaira, de már jelezte, hogy a megbékélés érdekében kész némi kiigazításra a fő vitapont, a bírósági reformok ügyében. A jelentés megismétli, hogy a lengyeleknek nem kell túlzottan aggódniuk, mármint hogy elveszthetik a szavazati jogukat, mert támaszkodhatnak a magyarokra, akik szintén csörtéznek Brüsszellel. Ám mind Budapest, mind Varsó egyre nyugtalanabbul figyeli, hogy a nyugati tagok az uniós támogatások kifizetését a demokratikus és jogállami szabályok betartásától akarják függővé tenni.

Reuters: Az orosz, magyar és lengyel illiberális demokráciára az a jellemző, hogy fennmaradnak ugyan a demokratikus választások névleges szabályai, bár időnként meghamisítják az eredményeket, ám az emberek számára nem marad alternatíva. A tekintélyelvű kormányok ugyanis nagy mértékben uralják a közéletet, meggyengítik a civil társadalmat, a sajtót és az oktatást, illetve rájátszanak a félelmekre az idegenekkel és a hazai kisebbségekkel szemben. A kelet-európai társadalmak úgy csöppentek bele a demokráciába, hogy előzőleg nem igazán tudták megtapasztalni azt. Napjainkban pedig úgy tűnik, új kísértetek emelkednek ki ideiglenes sírjukból, lásd az antiszemitizmus erősödését. Csakhogy időnként az emberek a jól bejáratott demokráciákban is elveszthetik az ellenőrzést. A szerző, John Lloyd, aki az Oxfordi Egyetem Újságírás tanszékének társalapítója, különösen nagy veszélyt lát a robotok és a mesterséges intelligencia elterjedésében. Akkor ugyanis milliók szorulnak majd ki a munkából, főleg olyanok, akik már jelenleg is borzasztóan elbizonytalanodtak. Úgy hogy még kevésbé marad választási lehetőség. Ilyen körülmények között radikális megoldások kellenek, miközben a politika minden eddiginél gyengébbnek látszik.

A lapszemle elsőként itt jelent meg.