Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Finnország már teljesítette a menekültkvótát

Finnország már teljesítette a menekültkvótát Finnország már teljesítette a menekültkvótát
Kepecs Ferenc

Finnországnak nagyon jó a kapcsolata hazánkkal. Vannak ugyanakkor területek, ahol nincs egyetértés közöttünk. Ilyen a menekültügy, a bevándorláspolitika. A különbség ezen a területen, hogy Finnország már befogadott annyi menekültet, amennyit az EU előírt – mondta el Petri Tuomi-Nikula. Finnország nagykövete a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kül- és biztonságpolitikai szakosztályának tagjait fogadta február 28-án, a „Kalevala napon”, azaz a finn kultúra napján, a nagykövetség budapesti épületében.

Őexcellenciája Petri Tuomi-Nikula nagykövet. 

(Kovács Márton felvétele)

A semleges Finnország tavaly december 6-án ünnepelte függetlenségének 100. évfordulóját. Suomi kül- és biztonságpolitikájának pillére európai uniós tagsága. Az skandináv országok mellett az Európai Unió közösség a legfontosabb Helsinki számára – hangsúlyozta a nagykövet, aki azt is elmondta, hogy ha nem lenne az EU (amelynek Finnország 1995 óta a tagja), hazájának gazdasága összeomlana, ha nem lennének uniós szabályok, amelyeket minden tagországnak meg kell tartania, az a finn gazdaságot 30 évvel visszavethetné.

Finnországban mintegy másfél évtizede téma, hogy csatlakozzék-e a NATO-hoz. Politikai tényezők egy dologban egyetértenek: ez csak úgy lenne elképzelhető, ha Svédországgal együtt lépne be az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe – mutatott rá Tuomi-Nikula. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a finn védelmi erő nagyon fejlett és NATO-kompatibilis. Finnországban hadkötelezettség van. A finnek hazaszeretetére jellemző, hogy felmérések szerint a férfiak négyötöde kész az ország fegyveres megvédésére még akkor is, ha a harc kimenetele bizonytalan lenne. Ebben az elszántságban Finnország népe nemzetközi összehasonlításban az első helyen áll a világon – mutatott rá a nagykövet.

Tuomi-Nikula leszögezte: Finnország értékrendje nyugati. A finn külpolitika minden tekintetben az európai uniós tagságon alapul. Helsinki helyesli és végrehajtja az Oroszország elleni szankciókat, de ettől függetlenül jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. Sauli Niinistö köztársasági elnök például évente találkozik Putyinnal. A finn–orosz gazdasági kapcsolatok szorosak, az orosz energiától való egyoldalú függést azonban Helsinki elkerüli. Az ország öt atomerőművéből az első és egyetlen orosz, ugyanolyan, mint a paksi, de a fejlesztését nem orosz cégekkel oldják meg. A másik négynek pedig semmi köze Oroszországhoz. A finn energiapolitika egyébként arra törekszik, hogy az energiamix harmadát megújuló, további harmadát atomenergia adja és csak a többi származzék külföldről.

Ami a gazdaságot illeti, a nagykövet szavaiból kiderült: a finn nemzeti össztermék kétszer akkora, mint a magyar, pedig a lakosság lélekszáma csak a fele a miénknek. Tehát az egy személyre jutó bruttó hazai termék (GDP) négyszer akkora, mint a magyar. Ennek alapvetően a finn hatékonyság, termelékenység a titka. A finn gazdaság egyébként az utóbbi évtizedben gyengélkedett, ám tavaly nekilendült, s így ma az euro-övezetben a leggyorsabban nő. Tavaly a GDP-növekedés becslések szerint 3,6 százalékos volt, az idén pedig várhatóan meghaladja a négy százalékot.

A finn–magyar kapcsolatokat pozitívan  színezi a nyelvrokonság. De van ennél sokkal fontosabb vonatkozás is. Tuomi-Nikula emlékeztetett: a magyar nyelvújítás és 19. századi magyar nyelvi törekvések erős visszhangra találtak Finnországban. A magyar példából szűrték le, hogy a nemzeti függetlenségnek az anyanyelv kulcsfontosságú eszköze.

A jelenről elmondható, hogy a két ország kapcsolatai szorosak és jók, bár a gazdaságban és kereskedelemben nem érik el azt a szintet, ami a Nokia fénykorában jellemezte az együttműködést. Viszont lényeges: a Nokia visszatért, és a szoftverfejlesztésben 2300 magyar szakembert foglalkoztat. A szoros kapcsolatot az is segíti, hogy a téli időszakban naponta három, nyáron pedig 5-6 repülőjárat közlekedik Helsinki és Budapest között – mondta a nagykövet.

Petri Tuomi-Nikula elfogadta a legnagyobb és legrégebbi magyar újságíró-szövetség meghívását arra az esetre, ha a MÚOSZ a sajtószabadság témájával foglalkozó programot szervez. Jelezte: kész nem csupán részt venni az eseményen, hanem be is számol a finn példáról, annál is inkább, mivel a sajtószabadság érvényesülésének nemzetközi rangsorában Finnország az első helyen áll (bár lehet, hogy az idén Norvégia megelőzi).