Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2018. december 11. Az év 344. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737436. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Általános lerohanás à la Macron

Általános lerohanás à la Macron

A volt szocialista gazdasági miniszter, aki később igazán testre szabott liberális pártot hozott létre kifejtette, hogyan is lehet megteremteni a piacgazdaságot: „Ne is próbáljon lépésenként előre jutni. Tűzze ki egyértelműen a célokat és haladjon minőségi ugrásokkal, hogy az ágazati érdekek szószólóinak idejük se legyen megszervezni magukat és fékezni a tempót. A sebesség meghatározó, és nem tudunk elég gyorsak lenni.

Miután megkezdődött a reformtervek végrehajtása, ne álljon le, amíg be nem fejeződtek: ellenfelei ugyanis kevésbé képesek precízen tüzelni az állandóan mozgásban lévő célpontra.” Ezeket a szavakat vajon Emmanuel Macron mondta? Bizony nem! Hanem az új-zélandi Roger Douglas, még 1989 novemberében. És ezzel egyértelműen bemutatta az országa által akkor átélt, liberális ellenforradalomhoz szükséges recepteket[1].

Közel harminc évvel később, a francia elnök is előveszi a jó öreg sokk-stratégiaösszes kellékét. Vasúti közlekedés? Közfeladatok? Kórház, iskola, munkajog, tőke adóztatás, migránsok, közszolgálati média? Hova tekintsünk, hogyan álljunk ellen, amikor a „közelgő katasztrófa”, az „elviselhetetlen adósság”, a „Köztársaság szégyene” és más egyebekre hivatkozva a „reformok” teljes gőzzel őrölnek?

Lássuk a vasút esetét! A megbízott cinkosok által elkészítettet elemzés leporolja a még meg nem valósított liberális elvárások listáját (véget vetni a vasutasok védett státuszának, a vállalatot részvénytársasággá alakítani, bezárni a veszteséges vonalakat). Öt nappal az elemzés publikálása után, elkezdődik a „tárgyalás” a szakszervezetekkel, amelynek csak egyetlen célja van, hogy elfedje az állam által alkalmazott kényszert. Persze, hiszen ki kell használni

  • a politikai aktivizmus apályát, a szakszervezetek megosztottságát;
  • a késések, a balesetek a leromlott állapotok és a drága jegyek miatt az utazók körében kialakult általános elégedetlenséget.

A közlekedési miniszter is arra hivatkozik, hogy „sürgősen tenni kell valamit”, ez ma az aranyszabály. Amikor a helyzet adja magát – mint azt Roger Douglas is megmondta – „nem tudunk elég gyorsak lenni”.

A francia kormány a média által bedobott fake news-okkal arra is számít, hogy elterjednek a liberális projekt megvalósításához szükséges különféle érvelések. Mint például az az érv - amit azután gyorsan kivontak a forgalomból - miszerint a „vasút minden franciának, még azoknak is, akik sosem utaznak vasúton, 1000 eurójába kerül”. Ez nagyon hasonlít, mondhatni megegyezik azzal az érvvel, amit 2015-ben - amikor az Európai Unió Athén pénzügyi megfojtását szervezte - szintén felhasználtak: „a görög adósság elengedése minden franciának 735 eurójába kerülne”.

Időnként az igazság kipattan ugyan, de már túl későn. Több, a nyugdíjrendszert érintő „reformot” a várható életkor általános kitolódásával indokoltak. Most viszont egy hivatalos tanulmány így összegzi a kérdést: „az 1951-es és az utána jövő generációknál” – vagyis a francia lakosság 80%-ánál – „a várható átlagos nyugdíjban töltött évek egy kicsit csökkeni fognak az 1950-es generációval[2]összehasonlítva”. Máshogy kifejezve, tanúi vagyunk egy történelmi trend hirtelen megfordulásának! Ezt a hírt persze nem szajkózza a média. És Macron elnök sem ismételgeti, hogy „sürgősen tenni kell valamit” ez ügyben. (Fordította: Morva Judit )

[1] Vö. Le Grand Bond en arrière. Comment l’ordre libéral s’est imposé au monde [A nagy visszalépés. Hogyan sikerült a liberális rendnek rátelepednie a világra], Agone, Marseille, 2012 (első kiadás: 2004).

[2] L’âge moyen de départ à la retraite a augmenté de 1 an et 4 mois depuis 2010 [2010 óta 1 év és 4 hónappal nőtt a nyugdíjba vonulók átlagos életkora], Études et Résultats, n° 1052, Direction de la recherche, des études, de l’évaluation et des statistiques (DREES), ministère de la santé, Párizs, 2018. február.​