Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Bizonytalanok és átszavazók

Bizonytalanok és átszavazók
Publicus Intézet

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 – 14. között, 1002 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban újra vizsgálta a bizonytalanok preferenciáit és az átszavazási hajlandóságokat. Tíz bizonytalan szavazóból hat tekinthető teljesen bizonytalannak, négy már tudja, hogy kire szavaz, csak nem árulja el. 

bizonytalanok_pref.pngA választásukat titkolók több mint kétharmada elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, a valóban bizonytalanok körében háromnegyedes ez az arány. Tíz választását titkoló közül hatan kormányváltást szeretnének, a valóban bizonytalanok körében némileg kisebb ez a csoport. Tízből hat nem kormánypárti szavazó elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali összefogásra szavazzon, ha annak érdemi esélye van legyőzni a Fideszt, és kétharmaduk akkor, ha van esélye megakadályozni a Fidesz kétharmadát. Tíz LMP-szavazóból kilenc, és a Jobbik-szavazók fele tartja elképzelhetőnek, hogy a kormányváltás céljából  baloldali összefogásra szavazzon. Ha a kétharmad leváltása a cél, az LMP-szavazók ugyanilyen magas arányban szavaznának át, és a Jobbik-szavazók körében is majd' kétharmadra emelkedik az arány. Ha a DK külön indul, és egy baloldali együttműködésnek van esélye megnyerni a választást, akkor a DK-szavazók kétharmada szavazna át; tízből hat LMP-szavazó cselekedne eképpen hasonló esetben. Viszont az LMP-szavazók csupán negyede szavazna át a Jobbikra egy hasonló helyzetben. 

atszav_bal_jobb.pngTíz bizonytalan szavazóból hat tekinthető teljesen bizonytalannak (58 százalék), négy már tudja, hogy kire szavaz, csak nem árulja el (39 százalék). A teljesen bizonytalanok nagyobb része (44 százalék) tervezi, hogy elmegy szavazni, de még nem döntötte el, hogy melyik pártra szavaz, míg 14 százalékuk számára egyik párt sem szimpatikus, és lehet, hogy végül el sem mennek szavazni.

A titkolózók aránya az elmúlt háromnegyed évben, 2017 áprilisához mérten lényegében megduplázódott, akkor még csupán az összes megkérdezett negyede (23 százalék) tartozott ebbe a csoportba, majd 2017 októberében már harmada (33 százalék), mára 39 százalékra növekedett az arányuk.

A választásukat titkolók több mint kétharmada (68 százalék) elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, a valóban bizonytalanok körében háromnegyedes (73 százalék) ez az arány. Tíz választását titkoló közül hatan (56 százalék) kormányváltást szeretnének, a valóban bizonytalanok körében némileg kisebb (46 százalék) ez a csoport.

atszav_bal_bont.pngTízből hat nem kormánypárti szavazó (58 százalék) elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali összefogásra szavazzon, ha annak érdemi esélye van legyőzni a Fideszt, és kétharmaduk (64 százalék) akkor, ha van esélye megakadályozni a Fidesz kétharmadát.  

Egy hasonló helyzetben a Jobbikra való átszavazási hajlandóság minden esetben kb. tíz százalékponttal kisebb. A válaszadók fele (50 százalék) szavazna át, hogyha a pártnak, vagy jelöltjének van esélye legyőzni a Fideszt, és kicsivel többen (54 százalék), ha meg tudnák akadályozni a kétharmadot.

Azonban a válaszadók negyede (25 százalék) mindkét irányba átszavazna, ha a Fidesz győzelme lenne a tét, míg harmada (31 százalék) akkor, ha a kétharmad megakadályozása múlna ezen.

atszav_bal_ketharm_bont.pngTíz LMP-szavazóból kilenc (91 százalék), és a Jobbik szavazók fele (46 százalék) tartja elképzelhetőnek, hogy a kormányváltás érdekében egy baloldali összefogásra szavazzon. A bizonytalan szavazók körében szintén a megkérdezettek fele (50 százalék) cselekedne így, míg az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak háromnegyede (76 százalék). 

Négy hónappal ezelőtti kutatásunkkor a Jobbik és a bizonytalan szavazók körében hasonló volt az átszavazási hajlandóság (47 és 53 százalék), ám az LMP-szavazók körében érdemi növekedés figyelhető meg, hiszen akkor még csupán háromnegyedük (75 százalék) szavazott volna át; ez 16 százalékpontos növekedés.

Amennyiben a kétharmad leváltása a cél, az LMP-szavazók hasonló arányban (89 százalék) szavaznának át, míg a Jobbik szavazók körében majd' kétharmadra (61 százalék) emelkedik az arány. Az egyéb ellenzéki pártok szavazói ebben az esetben mindannyian átszavaznának (100 százalék), míg a bizonytalanoknak több mint a fele (54 százalék).

atszav_dk_lmp.pngnégy hónappal ezelőtt végzett hasonló kutatás adataihoz képest ebben az esetben sehol sincs érdemi elmozdulás, akkor az LMP-szavazók 85 százaléka, a Jobbik szavazók szintén 61 százaléka, míg a bizonytalanok 55 százaléka mondta azt, hogy átszavazna egy baloldali, esélyes jelöltre.

Amennyiben a DK külön indul, és egy baloldali együttműködésnek van esélye megnyerni a választást, akkor a DK-szavazók kétharmada (68 százalék) szavazna át; tízből hat LMP-szavazó (59 százalék) cselekedne eképpen hasonló esetben. Míg a DK esetében a szavazóik ötöde (22 százalék) tartana ki a pártja mellett egy ilyen esetben, addig az LMP-szavazók kicsivel több mint harmada (37 százalék).

Azonban csupán az LMP-szavazók negyede (26 százalék) szavazna át a Jobbikra egy hasonló helyzetben, és kétharmaduk (66 százalék) továbbra is a saját pártjára szavazna.

Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.