Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Csaknem átláthatatlan a költségvetési politika

Csaknem átláthatatlan a költségvetési politika
GKI
  • 2018. 03. 04.

Tavaly a vártnál gyorsabban, 4%-kal bővült a magyar gazdaság. Ez jóval magasabb az EU 2,6%- os átlagánál, a régióban azonban csak közepes ütem. A növekedés idén is megközelítheti a 4%-ot. A beruházások tavalyi 17%-os növekedése idén a felére lassul, a fogyasztás 4% feletti emelkedése lényegében fennmarad.

Bár tavaly az államháztartási folyamatok számottevően eltértek az előirányzottól, nem vizsgálták felül a 2018. évi költségvetést. Így terv szerint az idén az EU harmadik legmagasabb (2,4%-os) GDP-arányos deficitje lehet Magyarországon, ami nem tartalmaz kellő tartalékot a nehezebb időkre. A magyar gazdaságba áramló EU-transzferek és a lakosság vásárlóerejének bővülése az idén markánsan lassul, de gyors marad. Az előbbi következtében a beruházások dinamikája nagyjából megfeleződik. Ez elsősorban az állami beruházásokat érinti, melyek tavaly csaknem 60%-kal bővültek, de az üzleti szféra fejlesztéseinek növekedési üteme sem éri el a 2017. évi 14%-ot.

A bruttó keresetek dinamikája is látványosan, a tavalyi 13%-ról 7%-körülire fékeződik, ami 4-5%-os, gyors, de a tavalyi felére csökkenő reálkereset-emelkedés. A minimálbér a tavalyi 15% után az idén „csak” 8%-kal emelkedik ugyan, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is számottevő. Az infláció a tavalyi 2,4%-os éves átlag után januárban csak 2,1% volt, ám az idén megközelítheti a 3%-ot. Bár a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg a hazai árakban, ez költség- és keresleti oldalról is árnyomással ér föl. A világpiaci energiaárak stagnálása esetén az infláció gyorsulása kisebb lehet.

Az ipari termelés várhatóan a tavalyi 5% körül alakul. Az építőipar 30%-os szárnyalása nagy visszaesést követően alakult ki, az idén 10% körüli bővülés várható. 2017-ben 14,4 ezer lakás épült, 2018-ban ez megközelítheti a 20 ezret. A tavalyi mezőgazdasági visszaesést viszont átlagos időjárás esetén bővülés követi. A kiskereskedelmi forgalom a lassuló keresetnövekedés ellenére – részben a lakosság növekvő vásárlási és hitelfelvételi hajlandósága következtében – a tavalyi 5% közeli ütemről alig lassul.

A munkanélküliség 2017 végére 4% alá esett, a foglalkoztatás – a közmunkások csökkenő száma ellenére – 1,6%-kal bővült. Ez idén a viszonylag gyors növekedés és a munkaerőhiány ellenére lassulni fog. A mobilizálható emberek száma ugyanis részben a rossz képzési struktúra, részben a külföldi munkavállalás, részben pedig egyes rétegek gyenge munkakultúrája következtében korlátozott. A 2017. évi GDP-arányos deficit 1,9%, az előirányzott 2,4%-nál lényegesen alacsonyabb lett. Ugyanakkor az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése következtében a pénzforgalmi deficit csaknem 70%-kal meghaladta az előirányzottat.

A várttól számottevően eltérő bevételi és kiadási folyamatok, a feltehetőleg módosult kormányzati elképzelések ellenére nem került sor a még tavaly tavasszal elfogadott 2018. évi költségvetés nyilvános felülvizsgálatára. Nem csoda, hogy a költségvetési politika átláthatósága szempontjából Magyarország az utolsó helyen áll az EU-ban. Így 2018-ra jelenleg a GDP-arányos deficit 0,5 százalékpontos, 2,4%-ra való, kirívó emelkedése van előirányozva. Az EU prognózisa szerint az EU-ban csak a román és francia államháztartási hiány lesz ennél magasabb.

A GDP-arányos államadósság tavaly 1,8 százalékponttal, a tervezettnél valamivel kisebb mértékben, de számotteven csökkent. Az Eximbank beszámításával az adósságráta 74% volt. Az idén 2,5% körüli deficit és kb. 73%-ra csökkenő GDP-arányos államadósság várható.