Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Múzeum, ami nincs: évekkel ezelőtt lejárt ígéret – Győr Európa (egyik) kulturális fővárosa szeretne lenni

Múzeum, ami nincs: évekkel ezelőtt lejárt ígéret – Győr Európa (egyik) kulturális fővárosa szeretne lenni
Kulcsár László

Négy év óta nincs régészeti, helytörténeti múzeuma Győr–Moson–Sopron megye székhelyének. Erről személyesen is meggyőződhettem, amikor ott jártam a város iránt érdeklődő külföldi újságíró kollégáimmal. Elképedtek, amikor a fejük fölött galambcsapat röppent ki a Széchenyi téri gyönyörűséges barokk palota betört üvegű ablakaiból. Mondtam nekik, semmi gond, feltehetően védik a 18. század közepi műemlék épület termeit díszítő freskókat...

Grászli Bernadett-tel, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatójával beszélgetek hivatalában, a közeli Esterházy-palotában:

– Az ön igazgatása alatt álló Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a honlapján azzal hirdeti magát, hogy „nyitott és eleven”. A Széchenyi téri épület lehet, hogy nyitott: igaz, nem a nagyközönség, hanem a madarak számára, és eleven is: benne az állatvilág képviselői, csak éppen látogathatatlan. Mi a tervük vele, tekintettel arra, hogy – ugyancsak a honlapról vett idézet szerint – „A kiállítás az épület felújítása miatt bezárt 2014. március 20-án. Nyitás 2016 májusában.” Miért nem nyitották meg? Elvégre a tavalyi EYOF-ra, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra költött 50 milliárd – 50 ezer millió – forintból lehetett volna erre „kikanyarítani” annyit, amennyiből újra látogathatóvá tehető lett volna a város ékessége és egyik tudományos centruma. Végtére a ma emberének, főként a tanuló ifjúságnak szüksége van olyan történeti oktatóhelyre, ahol eredeti leletek, relikviák által ismerkedhet meg szűkebb környezete, szülő- és lakóhelye történelmével.

 Nem igaz, hogy a megyének nincsenek állandó helytörténeti kiállításai – igyekszik cáfolni az igazgató asszony. – Az új koncepció értelmében nem lesz teljes megyei kiállítás. Az egykori vármegyei rendszernek megfelelő területi, konkrétabban várostörténeti kiállítások jönnek létre.

…Győr városának van ilyen kiállítása?

 Virtuális módon létezik.

Tehát az interneten, számítógépen megtekinthető?

Honlapunk segítségével például elérhetők a céhes anyagunk magja, illetve várostörténeti filmjeink is…

 Hosszú időt töltöttem honlapjuk tanulmányozásával, miközben erre a beszélgetésre készültem, ám nyomát sem leltem annak, amit most fölsorolt.

 Bizonyára éppen inaktív volt a honlap a karbantartása miatt. Szívesen elküldjük a szerkesztőség számára az elérhetőségeket…

 Köszönjük, és nyomban közzé is tesszük, hogy az érdeklődők fölleljék.

(A szerk. megj.: e beszélgetés megjelenéséig, tehát 144 óra elteltével sem érkeztek meg hozzánk az elérhetőségek.)

Esterházy Gábor gróf a 18. század utolsó negyedében építtette ezt az impozáns palotát, Győr kiemelkedően szép épületét, amely ma a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum központjaként funkcionál. Méltatlan viszont, hogy a jeles kulturális intézmény földszintjén működő boltok kirakodóvásár-háttérként használják.

Térjünk vissza a győri várostörténeti kiállításhoz!

Amikor 2013-ban átvettem a megbízatásomat – válaszol az igazgató asszony –, Győr polgármesterének döntése alapján az itt működött két, megyei intézményt, a történeti múzeumot és a könyvtárat is a megfelelő városi intézményekbe integrálták.

– Csakhogy még most sem derül ki, hogy van-e győri régészeti, várostörténeti múzeum? Mert ami volt az Apátúr-házban, az zárva tart. A Győr iránt érdeklődő, a reménybeli látogató Győr megyei jogú város honlapján ezt a felsorolást találja: Városi Művészeti Múzeum főépülete – Esterházy palota; Városi Művészeti Múzeum / Váczy Péter Gyűjteménye – Magyar Ispita; Városi Művészeti Múzeum / Kovács Margit Állandó Kiállítás; Városi Művészeti Múzeum Képtára / Napóleon-ház; Városi Művészeti Múzeum / Vasilescu Gyűjtemény – Zsinagóga; Patkó Imre Gyűjtemény - Vastuskós ház; Xántus János Múzeum Cserépkályha-történeti Állandó Kiállítása - Fruhmann-ház és persze a Xantus János Múzeum…

Célszerűbb, ha a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum honlapjáról tájékozódik – jegyzi meg az igazgató asszony, az a hivatalos.

Hát akkor lássuk! Ezen a webcímen hirdetik az Apátúr-házként emlegetett Xántus János Múzeumot (gyűjteményei: Győr és környékének története / A Petz-család orvostörténeti, képző- és iparművészeti hagyatéka / Az Abád–Hauser-család Gyűjteménye / Madách Imre-gyűjtemény / A pusztulás képei – állandó kiállítás és emlékhely a lebombázott Győrről a légópincében), ami „felújítás miatt bizonytalan ideig nem látogatható”. Ugyanígy megközelíthetetlen ősszel és télen a Bécsi kapu téri várkazamata és kőtár is.

Ha bizonytalan ideig nem látogatható a valamikori megyei régészeti és történeti múzeum, akkor mégis hol lehetne megtekinteni az imént felsorolt állandó tárlatok bizonnyal egyedülálló és szerfölött értékes anyagát?

Ez a Győr Városi Művészeti Múzeum, a Király utcai Napóleon-ház. Nem válik az ország harmadik leggazdagabb városának a dicsőségére.

 Most sehol…

 Pontosabban 2014 tavasza, tehát négy év óta…

…mert erre szakosodott cégekkel, munkatársainkkal szakszerűen összecsomagoltuk és a múzeum Vasvári Pál utcai közgyűjteményi raktárunkban őrizzük. Visszatérve a már említett megyei múzeumi témára: amikor öt évvel ezelőtt átvettem itt a vezetést, azt tapasztaltam, hogy jó negyvenéves anyag kínálja magát bemutatásra. Ezt örököltük egy A-kategóriás műemlék épület falai között.

Ezt követően az igazgató asszony értetlenségének adott hangot amiatt, hogy hivatali elődjei évtizedekig nem tartották fontosnak a bemutatott-kiállított anyag frissítését, miközben Sopron, Csorna, Kapuvár helytörténeti múzeumai megújultak. Szavaiból kiderült, hogy már 2013-tól lehetett volna cselekedni: tárlatfrissítés, korszerű elvek szerinti bemutatók, épület-korszerűsítés…

 Miért nem tették meg? Azóta öt év telt el.

 Ez év nyarára – az időközben megszerzett engedélyek birtokában – a Czigány Tamás Ybl- és Pro Architectura-díjas építész vezette győri Czita Építész Iroda Kft. elkészíti a teljes körű, minden részletet fölölelő kiviteli terveket. Időközben régészeti feltárásokat is kell végezni az épület udvarán a statikai állapotfelméréssel párhuzamosan. Az 1950-es, 60-as években történtek ugyan különféle építészet beavatkozások, de mai tudás szerint nem vették figyelembe az eredeti állapotot, a hitelességet. A mostani, teljes körű műemléki felmérés gyakorlatilag minden kérdésre választ ad.

Az igazgató asszony megjegyezte, hogy „az 1950-es években politikai okok miatt el kellett törölni az épület eredeti történetét… Az épületet eredeti, Apátúr-ház néven sem lehetett említeni, akkor nevezték át a Xántus János Múzeummá. Eredeti alapítójáról, az akadémikus régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár Rómer Flórisról sem lehetett elnevezni”.

Az újságíró kérdésére adott igazgatói válaszból kiderült, hogy az Apátúr-házat 2021-ben szeretnék átadni rendeltetésének.

 Időközben egy régi tulajdoni kérdést is sikerült tisztázni, miáltal a volt Xántus Múzeum kiegészül az 1880-as években hozzá épített, ám mindeddig különálló házzal (előbb államosítani kellett, az állami tulajdon a megyére szállt, majd át kellett írni Győr városára – a szerk.), ahol a múzeum szabadon járható könyvtárát és kutatószobákat helyezik el. Ezáltal növekszik a múzeumi kiállítótér.

Valami elkezdődött a Bécsi kapu téren, kérdés, hogy a zöld dömper mögött málladozó-omladozó Schäffer-házat is fölújítják-e.

 Váltsunk témát – azzal az ígérettel, hogy beszámolunk az Apátúr-ház megújulásának fontos fejezeteiről – és sétáljunk át a néhány száz méterre lévő Bécsi kapu térre, ahol az utóbbi másfél évben többször is régészeti kutatásnak beillő útfelbontások történtek. Csak nem találtak ott valami érdemlegeset?

 Az régóta tudott, hogy azon a területen egy komplett római fürdő maradványai pihennek. Föl sem vetődött, hogy például mélygarázst építenének…

 Engedje meg, hogy közbevágjak, ha már mélygarázst említ: untig rossz döntés volt – szerénységem szerint – a Dunakapu téri mélygarázs megépítése ott, ahol Európa egykor legnagyobb reneszánszkori erődítményének szerfölött jó állapotban megőrződött maradványait ásták ki néhány évvel ezelőtt a régészek, majd az egészet visszatemették. Megépítették viszont a mélygarázst, becsábítván az autóforgalmat a történelmi belváros szerfölött szűk utcáiba. A régészeti emlékek kis szeletkéjét viszont csak a föld alatti garázs egyik ablakán betekintve az autósok láthatják, mert gyalogosok aligha mennek le oda. Továbbá: a győri vár, az erődítmény és kora legszebb – elődeink meggondolatlansága miatt 1859-ben utcaszintig elbontott – reneszánsz kapuját is föl lehetne építeni Győr Európa (egyik) kulturális fővárosává válásának jegyében…

És ha már garázs meg bontás: tudtommal a győri színház felújításával és bővítésével kapcsolatosan fölvetődött egy újabb mélygarázs építése. Ráadásul ott, ahol az egykori győri erőd fala húzódott, valamint az egyik füles bástya jórészt ma is áll. Milyen sorsot szántak ezeknek a sok száz éves történelmi emlékeknek?

  • Erről, sajnos, nincsenek konkrét ismereteim, a városházán kellene érdeklődnie – mondta befejezésül az igazgató asszony.         

A fentiekben taglalt téma egy részével a Népszava éppen négy évvel ezelőtt ugyancsak foglalkozott; kollégánk írása itt olvasható: Aggódnak a győri múzeumért; tessék kattintani!