Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Csúcsra jár a politikai közpénzszivattyú – megkettőződik a kampánykorrupció

Csúcsra jár a politikai közpénzszivattyú – megkettőződik a kampánykorrupció
Infovilág

A parlamenti választáson 7000–8000 millió forintot zsebelhetnek be az olyan pártok, amelyek vélhetően nem a választók, hanem az állami költségvetés támogatására hajtanak. A Political Capital és a Transparency International Magyarország kérései és javaslatai ellenére a kormány évek óta nem hajlandó elzárni a politikai közpénzszivattyút.

A két civil szervezet már 2013-ban jelezte, hogy ha nem változtatnak az akkor elfogadott kampányfinanszírozási szabályokon, bekövetkezik a kamupárt-burjánzás. És lőn.

Tanulmányban, konferencián, nyílt levélben próbálkozott a Political Capital (PC) és a Transparency International (TI) 2015–16-ban, mindhiába: a kormány továbbra sem mutatott hajlandóságot annak megakadályozására, hogy élelmes politikai vállalkozók közpénz-ezermilliókat nyúljanak le. Tavaly ősszel váratlanul mégis lépett a kormányoldal, és előírta, hogy az 1% alatt teljesítő pártok kötelesek visszafizetni a kampánytámogatást, sőt, azt is elrendelte, hogy a pártvezetők személyes vagyonából hajtsák be azt, amit a pártoktól esetleg nem sikerülne visszaszerezni.

Csakhogy már akkor látszott, hogy ez a megoldás, bár elvileg előremutató és tisztítja a választási versengést, a kampányokra jellemző közpénzszivattyút valójában nem zárja el.

Mára bebizonyosodott, amit már tavaly ősszel is tudni lehetett: a törvényalkotó szükséges, de korántsem sem elégséges intézkedést tett a kamupárt-jelenség visszaszorítása végett. Mondható persze, hogy a tavalyi törvénymódosítás nélkül nemcsak (a jelenlegi állás szerint) 38 pártnak* lenne országos listája, hanem akár sok száznak is. Ez mégsem menti fel a törvényalkotót, hiszen továbbra sem oldotta meg a négy éve közismert problémát. Ha a PC és a TI által 2013 óta javasoltak szerint a pártok kizárólag kincstári kártyán férhetnének hozzá a kampánytámogatáshoz, illetve a beszámolási kötelezettségük is az egyéni jelöltekéhez hasonlóan szigorú lenne, bizonyosan jóval kevesebben kaptak volna kedvet az üzleti célú politikai kalandorsághoz.

A kampányköltések teljes, minden számlára, szerződésre kiterjedő nyilvánossága pedig nem csupán a kamupártokat riasztaná el, de a bejáratott nagypártok gazdálkodásának az átláthatóságát is látványosan javítaná.

A kormány továbbra is adós a magyarázattal, hogy miért nem alakított ki a kamupárt-burjánzást ténylegesen gátló szabályozást. A mulasztás következtében a 2014-i után a 2018-i parlamenti képviselőjelölt-állítás történései ismét a legpesszimistább korrupciós várakozásokat erősítik. A kampánykorrupció mértéke az idén akár többszörösen meghaladhatja a legutóbbi parlamenti választási kampány idején tapasztaltakat. Négy éve csaknem 4000 millió forint jutott a – nemhogy a parlamenti küszöböt, de az egyszázalékos támogatottságot megközelíteni sem képes – 14 mini formációhoz. Ezek a pártok valójában nem vagy csak elenyésző mértékben költöttek kampányra, ezért ez a pénz legjobb esetben is veszendőbe, vagy a kamupártok működtetőinek a magánzsebébe ment.

AZ idén két tucatnál is több kamupártgyanús lista számíthat közpénztámogatásra, a lenyúlható közpénz összege így 7000–8000 millió forint körül alakulhat, és ebben még nincsenek is benne az egyéni jelölteknek kiutalt összegek. Több mint kétséges, hogy az államnak sikerül akár egyetlen fillért is behajtania majd a törpepártoktól vagy vezetőiktől. Az állami végrehajtásra elköltött újabb közpénztömegek bizonyosan messze meghaladják a kamupártoktól visszaszerezhető támogatás összegét.

A jelöltállítás közben elkövetett nyilvánvaló visszaélések is veszélyeztetik a választás tisztaságát. Az ajánlóívek másolásának gyakorlata már 2014-ben is nyílt titok volt, az idén pedig gigantikus méreteket ölthetett a választópolgárok személyes adataival való visszaélés. Ez nemcsak a választási eljárás szabályait sérti, de többféle bűncselekményt is megvalósít. A 2018-i választások ezért ugyanúgy nem lesznek tisztességesek, ahogyan a 2014-i voksolás sem volt az.

A jelöltállítási visszaéléseket és a kampánykorrupciót megakadályozni már nem tudja az állam, a jogsértések kivizsgálásának és a felelősök megbüntetésének a kötelezettsége alól azonban nem mentesül. És természetesen az is változatlanul az állam feladata, hogy végre tegye rendbe a kampányfinanszírozás és a jelöltállítás szabályait.

*A nyilvántartásba vételi folyamat még nem zárult le, s bár 40 pártlistának a sorrendjét már kisorsolták, közülük kettőnek eleve nincs 27 egyéni jelöltje, így az övékét biztosan elutasítják majd.