Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Mielőtt a világ belefulladna a hulladékóceánba

Mielőtt a világ belefulladna a hulladékóceánba
(Tudósítónktól)

Az optikai és képalkotó eszközök, fényképezőgépek gyártására szakosodott, tokiói székhelyű multinacionális vállalat, a Nikon Nikon európai nagykövete, a holland fotóriporter Kadir van Lohuizen nagy ívű munkába kezdett: a világ legszínesebb és legellentmondásosabb városai közül hatot meglátogatott, hogy dokumentálja napjaink világméretű hulladékproblémáját. (A képen: New York-i panoráma hulladékkal.)

Dzsakarta, Lagos, Tokió, New York, Amszterdam és São Paulo hulladéklerakóit és hulladék-feldolgozóit végigjárva, Kadir kontinenseken átívelő kezdeményezése hiteles képet ad a hulladékkezelés és -félrekezelés módjáról, illetve néhány esetben a nem kezeléséről is.

Képsorozatai a témában a legnagyobb hatású fotóriporteri teljesítményként értékelhetők: a szemlélőkben felvetődik az önnön felelősség a környezet védelme és a szelektív hulladékgyűjtés iránt.

Kadir körútjának első állomása az indonéziai Dzsakarta volt, ahol a város hulladékának nagy többségét a világ legnagyobb szemétlerakójába, egy 108 hektár nagyságú területre, a szomszédos Bekasi településre szállítják. Gazdasági fejlődésének köszönhetően a város népessége nagyon gyorsan növekedett az elmúlt évtizedben, ami tovább súlyosította a hulladékkezelési és -megsemmisítési gondokat.

Kadir van Lohuizen elmondta: „Dzsakartában nincs kiépített újrahasznosítási rendszer, csak egy hatalmas, szabályozatlan piac. Ezrek guberálnak a szeméttelepen műanyagokat és egyéb újrahasznosítható árukat keresve, és az eladásukból szerzett pénzből élnek. A műanyag annyira keresett árucikk a városban, hogy ha valaki elejt egy műanyag flakont az utcán, azt tíz percen belül jó eséllyel felszedi valaki, hogy aztán továbbadja.”

New York tizenötször annyi szemetet termel, mint az indiai Kalkutta. Kadir megtudta: a New York-i hulladéklerakók annyira megteltek, hogy a város elkezdte exportálni a hulladékot a szomszédos államokba, ahol azt gátlástalanul elégetik vagy a szeméttelepekre öntik.

New Yorkban a műanyag szemét mennyisége az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma, amely mindenki számára nyilvánvaló, aki akárcsak egy kis időt is töltött már a városban. Vannak már tervek az ilyen és ehhez hasonló problémák kezelésére, de egy ekkora városban máról holnapra jelentős változást – különösen viselkedésbeli változást – elérni lehetetlen.

Kadir tapasztalatai szerint Japán nyüzsgő fővárosa kedvező képet ad a hulladékkezelés módjáról: az újrahasznosítást tekintve Tokió a világ egyik legsikeresebb települése.

A fotóművészt lenyűgözte, ahogyan Tokió a hulladékát kezeli, különösen a műanyagokat, példát szolgáltat az egész világnak.

Bár a túlzott járműforgalom és embertömeg apokaliptikus hangulatot teremt Lagosban, Kadir impozáns képei bemutatják, hogy a szemétlerakók és hulladékudvarok – legnagyobb meglepetésünkre – mennyire jól szervezettek Afrikának ezen a részén.

Kadir a többi között elmondta: a hektikus újrahasznosítási rendszer szokatlan, de ha nem volna az a jó néhány ezer ember, aki a nem hivatalos újrahasznosítási ágazatban dolgozik, akkor a város már régen belefulladt volna a saját szemetébe. Példára serkentő: a hulladék helyes kezelése a helyiek közügye.

A 900 ezer lakosú Amszterdam évente átlagosan körülbelül egymillió tonna szemetet termel, és példát mutat a válogatott hulladékgyűjtésben és -kezelésben. Minden szemeteszsákot átbocsátanak egy olyan hulladékégető kemencén, amelyik előbb kiválogatja a fémtárgyakat. Ez év végéig üzembe helyezik azt a létesítményt is, amelyik kigyűjti a műanyagokat és a többi, újra hasznosítható anyagot.

A világ egyik legnagyobb és gyorsan növekvő városa, São Paulo minden eddiginél több szemetet termel. Bár a hulladék legnagyobb részét szemétlerakókba szállítják, São Paulo azon kevés városok egyike, ahol a szemétszedő/guberáló hivatalosan is elismert és védett szakma. Művelői szövetkezetekbe szerveződve gyűjtik az utcákról a műanyagokat, fémdobozokat és a papírt, majd eladják őket az újrahasznosítással foglalkozó cégeknek.

Kadir utazása egyedülálló. A hulladékban fuldokló, szabad területeit felemésztő városok mellett megörökítette azokat is, amelyek ellenőrzésük alatt tartják a környezetet és felelősségre nevelik lakóikat. Példaként mutatja be a bevált megoldásokat, megelőzendő a környezeti katasztrófát.

A Nikon európai nagykövetei programban olyan tehetséges és nagy hatást keltő vizuális művészek vesznek részt, akik a fényképezés legújabb technológiai megoldásait használják, és fogékonyak a kor társadalmi folyamatainak bemutatására. A Nikon arra sarkallta Kadirt, mint világszerte elismert és úttörőnek tekintett fotóriportert, hogy megvalósítsa álmai fényképészeti elképzeléseit.