Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Amerikai rádió leleplezi Magyarország és Lengyelország EU-ellenességét

Amerikai rádió leleplezi Magyarország és Lengyelország EU-ellenességét Amerikai rádió leleplezi Magyarország és Lengyelország EU-ellenességét Amerikai rádió leleplezi Magyarország és Lengyelország EU-ellenességét

A The New York Times és a The Washington Post az AP hírügynökség jelentését ismertetve beszámol arról, hogy a Soros György által alapított, budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem, a CEU tárgyalásokat folytat bécsi kampusz létesítéséről. A jelentés Michael Ignatieff rektor közlése alapján hangsúlyozza, hogy az egyetem otthona továbbra is Budapesten marad, és ezen felül kívánnák létrehozni a CEU bécsi létesítményét.

Kitér azonban a beszámoló arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támadást intézett a CEU ellen, annak Soros Györgyhöz való kötődése miatt, és a magyar kormány továbbra is halogatja annak a megállapodásnak az aláírását, amely lehetővé tenné az intézmény budapesti működésének folytatását és amerikai diplomák kiadását.

A Reuters hírügynökség interjút készített Szijjártó Péterrel, a magyar külügyi tárca vezetőjével, aki közölte, hogy Magyarország szorosabban össze kívánja hangolni menekültpolitikáját Ausztriával és Olaszországgal, miután ebben a két országban a választások nyomán megerősödtek a migrációellenes pártok. „Ez nem Európa nyugati része ellen van, hanem a migráció ellen, érdekeink védelmében, mert számunkra a biztonság az első” – idézi a Reuters Szijjártót. A hírügynökség megjegyzi: Orbán Viktor magyar kormányfő az EU keményvonalasainak az egyike migrációügyben, és ezt a kérdést kiemelt napirendi pontként kezeli az április 8-i parlamenti választások közeledtével.

Szó esik a Reuters-beszámolóban Lázár János bécsi videójáról is, amelyet Szijjártó úgymond nem talált szerencsétlen megfogalmazásúnak. A hírügynökség ehhez hozzáfűzi: az osztrák fővárost a zöldekkel együtt koalícióban kormányzó szociáldemokraták szerint Lázár kijelentései a Fidesz által a választási kampányban használt rasszista és idegengyűlölő stratégiába illeszkedtek.

Ugyancsak a Reuters jelentései között olvasható az az értesülés, amely szerint Kína fontolóra veheti a kelet-európai országokkal évente tartott csúcstalálkozók gyakorlatának a visszafogását, mert nyugat-európai fővárosokban olyan aggodalom fogalmazódott meg, hogy ezek a találkozók a kontinens megosztására irányulnak. Erről három különböző európai diplomáciai forrás tájékoztatta a hírügynökséget. Eszerint bizonyos jelek arra utalnak, Kína elhalaszthatja az idén Szófiába tervezett csúcstalálkozót, és a jövőben csak kétévente tartanának ilyen összetételű rendezvényt. Az Európa keleti felét alkotó 16 ország és Kína csúcstalálkozóját először 2012-ben rendezték meg Varsóban, és azóta ebben a formátumban minden évben találkoztak az első számú vezetők, legutóbb tavaly novemberben Budapesten. „A 16+1-es formátum nem fog kihalni, de kevésbé lesz intenzív, és talán nagyobb hangsúlyt kapnak majd a kétoldalú tárgyalások” – mondta egy magas rangú európai tisztségviselő.

Az NPR – National Public Radio – amerikai közszolgálati rádióállomás összeállítást közölt – mind hangzó anyagban, mind az internetes oldalán közzétett írott változatban – arról, hogy miként fog össze Magyarország és Lengyelország Brüsszellel szemben.

Az felidézi, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben precedens nélküli lépést tett: megindította Varsó ellen az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárást az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaszorítása végett tett lengyel kormányzati lépések miatt. Ez elvben akár Varsó uniós szavazati jogának a felfüggesztéséhez is vezethetne. A lengyel miniszterelnök azonban a minap olyan terjedelmes dokumentumcsomagot adott át Brüsszelben, amely amellett érvel, hogy alaptalan minden bírálat a lengyel jogalkotással szemben.

Az amerikai közrádió megállapítja, hogy mivel Varsó a maga oldalán tudhatja Budapestet, az EU tisztségviselői nem képesek érvényesíteni a büntetést, mert ahhoz az uniós tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség.

A műsorban megszólaltatták Tomáš Valášeket, a brüsszeli Carnegie Europe elemző műhely igazgatóját, aki szerint Lengyelországnak a jelek szerint ma nagyobb szüksége van Magyarországra, mint fordítva. „Ezt nem gondolná az ember, hiszen Lengyelország természetesen sokkal nagyobb és befolyásosabb Magyarországnál.” A lengyelek azonban – vélekedik Valášek – tanulni kívánnak Orbántól, aki meglehetősen hozzáértőnek bizonyult abban, miként erőltesse keresztül a maga ellentmondásos belpolitikai törekvéseit azon európai aggodalmak ellenére is, amelyek a magyar demokrácia fojtogatása miatt hangzanak el.

Orbán jól használja fel szövetségeseit saját jobbközép politikai családjában, az Európai Parlament Európai Néppártjában, ahol fedezik őt, és megvédik attól, hogy elszigetelődjék, és olyan bajkeverő helyzetében találja magát, mint amilyenbe Varsó került. 

A lengyel–magyar szövetségnek azonban van egy határa – folytatódik az amerikai közrádió helyzetértékelése. Ez a határ pedig Oroszország. Orbán a Kremlhez fűződő kapcsolatok fejlesztésére törekszik, főként gazdasági megfontolásokból. Varsó viszont első számú biztonsági fenyegetésnek tekinti Moszkvát, és azt szeretné, ha Európa elvágná az oroszoktól való függést, beleértve a földgázellátást is.

A National Public Radio által megszólaltatott Feledy Botond, az Euroatlanti Integráció és Demokrácia Központ vezető kutatója szerint a lengyelek szövetségeseket keresnek, de Orbán személyében ehhez semmiképpen nem fognak partnerre találni.