Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Egyedi stratégia a legszegényebb uniós térségek fölemelésére

Egyedi stratégia a legszegényebb uniós térségek fölemelésére
Infovilág

Maradjon a régiós politika uniós prioritás 2020 után is. Folyamatos támogatásra, egyedi stratégiákra, programokra van szükség. Magyar régiók is érintettek. A régiók közötti együttműködést segítő projektek és finanszírozásuk maradjon prioritás, az uniós büdzsé megszorításainak ellenére is kérik a képviselők. (Illusztráció: Hajdú D. András, forrás: az Abcúg besencei riportja)

Az állami beruházások visszaesése az alacsony jövedelmű, elmaradottabb régiókat sújtja, amelyek a gazdasági és pénzügyi válság következményei miatt már így is nehéz helyzetben vannak – olvasható a 488 szavazattal 90 ellenében, 114 tartózkodás mellett kedden elfogadott szövegben.

A képviselők szerint kulcsfontosságú az ilyen régiók megfelelő pénzügyi támogatása, de emellett szükség van egyedi, az adott régióra szabott stratégiára is, hogy valóban fel tudják számolni a problémákat és jobb lehetőségeket kínáljanak az ott élőknek.

Javaslatok:

•    szülessék meghatározás a NUTS III. szintű lemaradó régiókra, hogy ezeket a területeket célzottabban lehessen finanszírozni,

•    csökkentsék oktatás és képzési befektetésekkel a munkanélküliséget és segítsenek a fiataloknak helyben maradni,

•    könnyítsék meg a cégek számára a hitelhez jutást,

•    támogassák és fejlesszék a regionális intézmények menedzsmentjét,

•    támogassák a fenntartható idegenforgalmat, a körforgásos gazdaságot, a helyi energetikai átállást és mezőgazdaságot.

„Nem szabad megfeledkezni arról, mekkora szerepe van a kohéziós politikának a versenyképesség növelésében. Ezek a régiók hátrányos helyzetűek és az Unió egyik legfontosabb feladata, hogy segítsen nekik” – mondta Michela Giuffrida (S&D, IT) jelentéstevő.

Az Európai Bizottság 2017 októberében tette közzé a gazdasági növekedés, illetve a jólét tekintetében lemaradó régiókról szóló jelentését, amelyben a 47 legszegényebb uniós régióra összpontosít összesen 8 tagállamban. Ezek egyrészt az alacsony növekedésű régiók, amelyek GDP-je megközelíti az EU-s átlagot, de a növekedési ráta nagyon alacsony – Olasz-, Spanyol-, Görögországban és Portugáliában –, valamint az alacsony jövedelmű régiók, amelyeknek GDP-je alacsony, de ígéretes növekedési tendenciát mutatnak – Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban. A legszegényebb régiókban mintegy 83 millió lakos, vagyis az EU lakosságának hatoda él (32 millió alacsony jövedelmű régióban és 51 millió alacsony növekedésű régióban).

Az eljárás lépései; EP Háttéranyag a társadalmi haladás méréséről az EU-ban

Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását és a szociális védelemhez hozzáférés javítását szorgalmazza az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság ma javaslatokat terjesztett elő abból a célból, hogy előmozdítsa a szociális jogok európai pillérének megvalósítását. Ennek a törekvésnek a jegyében a Bizottság új uniós ügynökség, az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását szorgalmazza, és azt kezdeményezi, hogy minden munkavállaló és önálló vállalkozó garantáltan szociális védelemben részesülhessen.

A Bizottság közleményt adott ki, amelyben felvázolja, hogy a jövőben miként követhető nyomon a szociális jogok európai pillérének megvalósítása.
A múlt tíz évben csaknem megduplázódott, és ezzel 2017-re 17 millióra nőtt azoknak az uniós polgároknak a száma, akik az európai mobilitási lehetőségekkel élve, más tagállamban telepedtek le, vagy vállaltak munkát. Az Európai Munkaügyi Hatóság azt hivatott segíteni, hogy a polgárok, a vállalkozások és a tagállami hatóságok egyaránt kamatoztatni tudják a szabad mozgás kínálta lehetőségeket, és ezzel egyidejűleg méltányosság érvényesüljön a munkaerő-mobilitás területén. Az Európai Munkaügyi Hatóság három fő feladatot fog betölteni:

  • tájékoztatást nyújt majd a polgároknak és a cégeknek az álláslehetőségekről, szakmai gyakorlati lehetőségekről, mobilitási programokról, felvételi eljárásokról és képzésekről, valamint iránymutatással szolgál a más tagállamban történő letelepedéssel, munkavégzéssel, illetve működéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről;
  • támogatja a nemzeti hatóságok közötti, több tagállamot érintő ügyekben folytatott együttműködést, elősegítve a mobilitást garantáló és szabályozó uniós szabályok egyszerű és eredményes betartását, és ennek érdekében segíteni fogja az információcsere javítását, a nemzeti hatóságok kapacitásépítését, és összehangolt, közös ellenőrzések lebonyolítását;
  • közvetíteni fog a több tagállamot érintő jogvitákban, megkönnyítve a megoldásukat.

Az Európai Munkaügyi Hatóság új uniós ügynökségként jön létre, székhelyéről a tagállamok döntenek majd. Az uniós jogalkotási folyamat lezárultát követően – a Bizottság reményei szerint 2019-ben – kezdi majd meg működését.

A Bizottság ma előterjesztett másik javaslata tanácsi ajánlás kidolgozását szorgalmazza a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáférésének javításáért. A munka világa átalakulóban van, és a változásokhoz a szociális védelmi rendszereknek is igazodniuk kell. Manapság a munkavállalók közel 40%-a önálló vállalkozó vagy atipikus foglalkoztatási formában (azaz nem teljes munkaidős, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel) dolgozik. Gyakran előfordul, hogy nem rendelkeznek megfelelő társadalombiztosítással, munkanélküliségi biztosítással vagy éppen nyugdíjjogosultsággal. A Bizottság javaslata iránymutatásként kíván szolgálni a tagállamok számára ahhoz, hogy támogassák minden munkavállaló és önálló vállalkozó szociális védelemhez való hozzáférését, különösen azokét, akik foglalkoztatási státuszuk miatt nem részesülnek megfelelően a szociális biztonsági rendszerek nyújtotta védelemből.

Tájékoztató a szociális jogok európai pilléréről

 

Az EP megvitatta a Brexit utáni kapcsolatokat

A jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó megállapodásnak tiszteletben kell tartania az EU egységét, a közös piacot és a négy szabadságot.

A képviselők a Bizottság elnökével és az EU főtárgyalójával folytatott keddi vitában hangsúlyozták, hogy a jövőbeli kapcsolatok szempontjából egy társulási megállapodás lenne a megfelelő forma.

Kiemelték, hogy bármilyen, a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó megállapodásnak tiszteletben kell tartania az EU egységét, a közös piacot, a négy szabadságot, és úgy kell megőriznie az Unió jogrendjét, hogy nem ad lehetőséget arra, hogy a másik fél kedvére válogathasson az előnyök és kötelezettségek között.

A vitában a képviselők az állampolgári jogok, pénzügyi kötelmek és az ír határ kérdése ügyében közös kötelezettségvállalásra szólítottak fel, amelyeket a kilépési megállapodásba kell foglalni még az átmeneti időszak kezdete előtt.

Jean-Claude Juncker; Bolgár elnökség; Elmar Brok (EPP); Roberto Gualtieri (S&D) ; Peter van Dalen (ECR); Guy Verhofstadt (ALDE); Philippe Lamberts (Zöldek); Gabi Zimmer (GUE/NLG); Nigel Farage (EFDD); Janet Atkinson (ENF) ; A teljes vita itt visszanézhető; Állásfoglalás-tervezet; Közlemény a tárgyalásokon elért eredményekről (2017. március) ; Brexit-tel kapcsolatos hírek.