Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Sok sonka nem látott füstölőt

Sok sonka nem látott füstölőt
(Munkatársunktól)

(A tudósítás termékmegjelenítést tartalmaz.) A korai húsvét miatt a Magyar Húsiparosok Szövetsége is kénytelen volt a szokásosnál két héttel előbb megtartani a legnagyobb tavaszi ünnep előtt szokásos sajtótájékoztatóját. A ma déli sajtóeseményen a többi között elhangzott, hogy tavaly 2,7 százalékkal csökkent a húságazat teljesítménye. A részletek viszont reményre okot adó képet mutatnak: a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat kibocsátása kis híján tizedével nőtt az előző évihez mérten, miután itthon csaknem negyedével nőtt a húsipari termékek eladása derült ki Éder Tamásnak, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (rövid és közismert nevén: Hússzövetség) társadalmi elnökének tömör előadásából. 

Még mindig az adatok: a készítménygyártás, a baromfihús-feldolgozás, illetve a sertés-és marhahús-feldolgozás értéke 179, 281, 285 milliárd – öszesen 745 milliárd forintra rúgott 2017-ben, miközben a magyarországi sertésállomány 30 ezerrel (1,2%-kal) csökkent (az Európai Unióban viszont 2 százalékkal nőtt!) és decemberben 2,87 millió volt. Ennél is nagyobb arányban, 4 százalékkal csökkent a kocaszám, miáltal a statisztika 171 500-as állományt jelentett. A szakember hozzátette, hogy az EU-ban a kocaszám is nőtt, mégpedig három százalékkal.  A csökkenések ellenére is növekedett (+1,7%) viszont az itthon levágott sertések száma, konkrétan és kereken 4 756 000 volt. 

Éder Tamás részletesen szólt a 2014-ben elkezdődött áfacsökkentés hatásairól. Élő- és félsertés esetében a vágásszám annak ellenére növekedett 27 százalékkal, hogy a sertésállomány 4,5 százalékkal zsugorodott. Az árakról is igyekezett világos képet fölvázolni. Elmondta: az élősertés itthon továbbra is drágább, mint az EU-ban átlagosan; a vágósertés átlagára is jó tíz százalékkal volt magasabb tavaly azt megelőző évinél. A húsféleségek között a leginkább a sertéscomb (+9%), a készítményeket tekintve pedig az „olasz felvágott" (+8%) drágult, az okát azonban nem tudta megmondani. És még mindig a fogyasztói átlagárakról: a rövidkaraj 5,7,a szárazkolbász, gépsonka, párizsi ára kilogrammonként 4-5 százalékkal lett drágább tavaly a tavalyelőttinél.

A Hússzövetség elnöke végezetül közölte: „a hazai húsipar a nemzetközi átlagnál drágább alapanyagból dolgozik, a húságazat pedig képtelen az alapanyagárak és a munkabérek növekedése miatti önköltség-növekedés áthárítására, azaz a fogyasztói árakban való megjelenítésre".

Természetesen az idei hússzövetségi sajtóeseményről sem hiányozhatott a hústörténelem, a húsvéti hagyományok  áttekintése, továbbá az intelem: a vásárlók egy pillanatra se feledjék, hogy a húsáruk minősége és ára szorosan összefügg. Senki se keresse a hagyományos parasztsonka ízét, élvezeti értékét a széles körben elterjedt, pácolt termékek fogyasztása közben. Ez utóbbiakat ugyanis egy pillanatra sem csapta meg füst... (Szűcs Istvánnak, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docensének előadása itt tanulmányozható, valamennyi olvasónk figyelmébe ajánljuk a kiemelkedően értékes dolgozatot.)