Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Csökken a szabálytalan migráció

Csökken a szabálytalan migráció
Infovilág

A Bizottság ma jelentésben számolt be az európai migrációs stratégia alapján elért előrehaladásról, és meghatározta, milyen fontosabb intézkedéseket kell hozni a közelji övőben. A 2017. év, illetve 2018 első hónapjainak adatai megerősítik, hogy csökkent a szabálytalanul Európába érkező migránsok száma, miközben folytatódik az életmentésre, az okok kezelésére, a külső határok védelmére, valamint a nemzetközi partnerekkel való együttműködés elmélyítésére irányuló munka. Tavaly 205 ezer szabálytalan határátlépést regisztráltak, és ezzel az EU-ba érkező migránsok száma 28%-kal csökkent a migrációs válságot megelőző évhez, azaz 2014-hez képest. Az általános helyzet azonban továbbra is instabil, ezért további erőfeszítésekre és elegendő finanszírozásra van szükség a tagállamok és az EU részéről is. (Illusztráció: detweedeverdieping.nu)
 
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megbízásából jelenleg 1350 szakértő nyújt segítséget a nemzeti határőröknek, ám a műveletek folytatásához több hozzájárulásra van szükség a személyzet és a felszerelések tekintetében. Ezzel párhuzamosan az európai integrált határigazgatás stratégiájának kidolgozása is folyamatban van, hiszen az EU külső határai közös határok, igazgatásuk ezért a nemzeti és uniós hatóságok kollektív és összehangolt fellépését teszi szükségessé.
 
A migránsok visszatérése tekintetében harmadik országokkal folytatott együttműködés terén jelentős előrehaladásról lehet beszámolni. 2017 nyara óta az EU három újabb származási országgal kötött visszatérési megállapodást, több más partnerországgal pedig jelenleg is folynak a tárgyalások. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség egyre több közös visszatérési műveletet támogat. Az Afrikai Unió, az EU és az ENSZ 2017 novemberében létrehozott közös munkacsoportja pedig a Nemzetközi Migrációs Szervezettel együttműködve több mint 15 000 migránsnak nyújtott segítséget ahhoz, hogy Líbiából visszatérhessenek hazájukba.
 
Az EU tovább fokozta a közép-mediterrán útvonal mentén végzett munka ütemét, kiemelt hangsúlyt helyezve az életmentésre, az útvonalak mentén a migránsok védelmére, valamint a származási országokba való önkéntes visszatérés előmozdítására. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért, mely 2,5 milliárd euró összegű jóváhagyott költségvetéssel rendelkezik, kritikus szerepet játszik abban, hogy az érintett országokban megszüntessék a kiváltó okokat, védelmet nyújtsanak a migrációs útvonalak mentén, valamint fellépjenek a migránscsempészés és -kereskedelem ellen. Az EU-n kívüli beruházásokat támogató Európai Fenntartható Fejlődési Alap továbbra is nagy érdeklődésre tart számot a pénzügyi vállalkozások és a magánszektor részéről.
 
A Bizottság új, a tagállamok önkéntes vállalásain alapuló letelepítési programja keretében 19 tagállam eddig közel 40 000 helyet ajánlott fel. Eredményeket hoz az EU–Törökország nyilatkozat is: a nyilatkozat előtti időszakhoz képest 97%-kal csökkent a szabálytalan és veszélyes határátlépések száma. A Bizottság a mai napon határozta meg a Törökországban tartózkodó menekülteket támogató eszköz második, 3 milliárd euró összegű részletének jogi keretét. A Bizottság elkötelezett a támogatás folytatása mellett, mivel Törökország mintegy 3,5 millió szír menekültnek ad otthont, és mert továbbra is nagy szükség van a segítségre. Az eszköz forrásaiból olyan projektek részesülnek, amelyek a menekültek és a befogadó közösségek szükségleteinek ellátását célozzák, és a humanitárius segítségnyújtásra, az oktatásra, az egészségügyre, a települési infrastruktúrára és a társadalmi-gazdasági támogatásra összpontosítanak.
 
A következő hónapok során fokozott erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében is, hogy az EU-ban 2018 júniusáig átfogó megállapodás szülessen a fenntartható migrációs politikáról és ezen belül a dublini rendszer reformjáról.

 

Bizottsági javaslatok a biztonságosabb uniós vízumpolitikára

Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot terjesztett elő az EU közös vízumpolitikájának megreformálása érdekében. Célja, hogy hozzáigazítsa a szabályokat a változó biztonsági helyzethez, a migrációval kapcsolatos kihívásokhoz és a technológiai fejlődés által kínált új lehetőségekhez, a jogszerűen utazók pedig gyorsabban és rugalmasabban kapjanak vízumot az Európába való beutazáshoz. Az Uniós Vízumkódex javasolt módosításai elő fogják mozdítani a turizmust, a kereskedelmet és az üzleti tevékenységet, egyúttal pedig növelik a biztonságot, és mérséklik az irreguláris migrációból eredő kockázatokat.
A javasolt módosítások legfőbb elemei a következők:

1. Egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb eljárások

  • A vízumkérelmek elbírálásának ideje 15-ről 10 napra csökken, és az utazók – a jelenlegi 3 hónappal szemben – akár már 6 hónappal a tervezett utazás előtt elektronikus úton benyújthatják majd a kérelmüket.
  • hosszabb érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumokra harmonizált szabályok vonatkoznak majd, hogy könnyebben meg lehessen akadályozni a vízumkérelem több tagállamban történő benyújtását („visa shopping”), és hogy csökkenjen az eljárások hossza és költsége.
  • A hatóságok közvetlenül a külső határon adhatnak ki rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok, melyek kizárólag a kibocsátó tagállamban és legfeljebb 7 napig lesznek érvényesek.
  • A vízumdíj 60 euróról 80 euróra fog emelkedni a biztonság erősítését szolgáló pluszforrások előteremtéseére.

2. A migránsok visszatérésével és visszafogadásával kapcsolatos együttműködés
A Bizottság új mechanizmus bevezetését szorgalmazza, melynek értelmében szigorúbb feltételek lépnek életbe a vízumok feldolgozására vonatkozóan, ha valamelyik ország nem működik együtt megfelelően az irreguláris migránsok – köztük a vízum birtokában szabályosan beutazó, ám a vízumban engedélyezett tartózkodási időt túllépő utazók – visszafogadása terén.
Az Uniós Vízumkódex ma előterjesztett módosításai a közös uniós vízumpolitika reformjának első lépését jelentik. Még idén tavasszal sor kerül a kérelmeket és a kérelmezők személyazonosító adatait rögzítő Vízuminformációs Rendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslat előterjesztésére is. Leglényegesebb elemei közé tartozik majd a vízumkérelmek kötelező ellenőrzése a releváns biztonsági és migrációs adatbázisokban.

 

Bankunió: bizottsági javaslatcsomag 

Az Európai Bizottság ma közzétette második eredményjelentését az európai nemteljesítő hitelek arányának csökkentése terén elért előrehaladásról, és nagy ívű, átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő a nemteljesítő hitelek kezelése céljából.
Az eredményjelentésből kiderül, hogy a tagállamok, pénzügyi felügyeletek, hitelintézetek és az EU állhatatos erőfeszítéseinek köszönhetően tovább mérséklődött az európai bankok nemteljesítő hitelállománya. Az elért előrehaladás ellenére további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a csökkenés folytatódjon, és hogy a jövőben el lehessen kerülni ezeknek a kockázatot jelentő hiteleknek a felhalmozódását. A ma előterjesztett intézkedések arra irányulnak, hogy még szilárdabb alapokra helyezzék az uniós bankszektort, és hogy a gazdaság finanszírozásában és a növekedés támogatásában nélkülözhetetlen szerepet betöltő bankok megerősödjenek. Az intézkedéscsomag alapvető lépést jelent a bankunió kiteljesítése felé.

A csomag egymást kiegészítő intézkedéseket irányoz elő azért, hogy:

  • a bankok pénzeszközöket különítsenek el a jövőben kibocsátására kerülő és esetleg nemteljesítővé váló hitelekből eredő veszteségek fedezésére;
  • olyan másodlagos piacok jöjjenek létre, ahol a bankok hitelgondozóknak és befektetőknek értékesíthetik nemteljesítő hiteleiket;
  • könnyebben lehessen a követeléseket behajtani és lehetővé váljon a biztosítékkal fedezett hitelek gyorsított peren kívüli végrehajtása;
  • az ezt igénylő tagállamok segítséget kapjanak a bankok szerkezetátalakításához olyan iránymutatás formájában, mely felvázolja, hogyan hozzanak létre nemzeti eszközkezelő társaságokat.

A nemteljesítő hitelek olyan hitelek, amelyek esetén a hitelfelvevő nem képes a kamatra és a tőkére kiterjedő törlesztőrészletek ütemezés szerinti teljesítésére. A hiteleket akkor sorolják be nemteljesítő hitelként, ha a hitelfelvevő általi törlesztést valószínűtlennek ítélik meg, vagy ha a teljesítés több mint 90 napot késik.