Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hazánk az EU perifériájára szorulhat: a magyar gazdaság a választások előtt

Hazánk az EU perifériájára szorulhat: a magyar gazdaság a választások előtt
GKI
  • 2018. 03. 21.

A magyar GDP 2014-ben, a beruházás és a fogyasztás 2017-ben haladta meg a pénzügyi világválság előtti szintet. Az ipar 2015-ben, a kiskereskedelem 2016-ban, az építőipar 2017-ben érte el ezt, a pénzügyi szektor azonban még most is nagyon messze van tőle. 2017-ben a magyar gazdaság a vártnál kissé gyorsabban, 4%-kal bővült, ami lényegesen gyorsabb az EU átlagánál, de a régióban közepes ütem.

A GKI nem változtat 2018. évi 3,8%-os GDP és 9%-os beruházási előrejelzésén, a fogyasztás várható bővülését viszont 3,5%-ról 4%-ra emeli. Az ágazatok közül az építőipar tavalyi szárnyalása a magas bázis miatt lassul, de továbbra is ez az ágazat növekszik a leggyorsabban. Az ipar a tavalyihoz hasonlóan 5%-kal bővül, a mezőgazdaság 2017. évi visszaesését idén várhatóan növekedés, a közigazgatásét stagnálás követi, némi gyorsulásra pedig a pénzügyi szektorban lehet számítani. A GKI korábbi előrejelzéséhez képest 3%-ról 2,7%-ra csökkenti idei inflációs, 4%-ról 3,7%-ra munkanélküliségi prognózisát.

Világgazdaság. A konjunktúra a korábban vártnál is erőteljesebben folytatódik, bár továbbra is elmarad a válság előttitől. A globális fellendülés a fejlett országok bővülő köre mellett mind több felzárkózó és fejlődő országra terjed ki. Ugyanakkor a geopolitikai feszültséggócok és a terrorizmus mellett új veszélyforrások alakultak ki. Egyelőre bizonytalan, hogy a februári tőzsdei zuhanás majd korrekció csak átmeneti hullámzás, vagy egy tartós lejtmenet kezdete-e. Súlyosan érintheti a világkereskedelmet az amerikai elnök által kezdett vámháború. Az EU jövője szempontjából kedvező, hogy végre megalakul a német kormány, ugyanakkor gondot okoz, hogy a reformokra szoruló Olaszországban előretörtek a populista és eurószkeptikus erők. A német–francia tengely megerősödése az Egyesült Államoktól kényszerűen függetlenedő, többsebességes európai integráció, az euróövezet megerősítése és kiterjesztése felé mutat, miközben még tisztázatlan a Brexit módja. A világszerte rendkívül alacsony kamatlábak és energiaárak időszaka lassan véget ér.

Gazdasági várakozások. A gazdasági várakozások Európa-szerte – így Magyarországon is – nagyon kedvezőek. Az EU konjunktúraindexe januárban több mint egy évtizedes csúcspontjára hágott, s februárban ehhez képest csak minimálisan csökkent. Az ipari várakozások azonban romlottak, a magyar szempontból különösen fontos német ipari bizalmi index öt havi mélypontjára esett, bár még így is kedvező. A GKI konjunktúraindexe viszont februárban új történelmi csúcsára emelkedett.

Gazdaságpolitika. A csúcsra járatott magyar növekedés is csak közepes a régióban, s jó részben az EU-támogatások, valamint a választási élénkítés következménye. Számos nemzetközi intézmény (OECD, IMF, EU) is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. Konkrétan az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az EU-ban magas államháztartási hiány csökkentésére, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakítására és a versenyképesség javítására lenne szükség, figyelembe véve, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.

A magyar gazdaságpolitika három jellegzetes problémája a verseny kiiktatása, a humántőke eróziója és a nemzetközi elszigetelődés. A választások után a magyar Európa-politika, ezen belül az euró bevezetéséhez való viszony újragondolására lesz szükség, ami szükségképpen ki kell, hogy hasson a magyar modellre is. (A GKI jelen előrejelzése nem foglalkozik a választások eredményével. Arra mutat rá, mit célszerű tenni, akárki nyer is.)

Gazdasági növekedés. Tavaly a magyar gazdaság a GKI – és a legtöbb más előrejelző intézmény, az MNB-től az EU-n át az IMF-ig – által vártnál gyorsabban, de a kormány által prognosztizáltnál egy hajszállal lassabban, 4%-kal bővült. Az EU módszertana szerinti növekedés 4,2% volt, ami lényegesen gyorsabb az EU 2,4%-os átlagánál, miközben a régióban csak közepes. A térségben ugyanis a magyarnál gyorsabb növekedésre hat, lassúbbra pedig négy ország volt képes. (A negyedik negyedéves, kiugróan gyors, 4,9%-os magyar növekedés a régió ötödik helyére volt elég.) 2018-ra a GKI 3,8%-os növekedéssel számol, s a kormány kivételével (4,3%) gyakorlatilag minden előrejelzés a 4%-ot csak megközelítő növekedést valószínűsít. Ez ismét lényegesen meghaladná az EU 2,3%-os átlagát, de a régióban feltehetőleg ismét csak közepes lesz. A belföldi felhasználás 2017-ben és idén is gyorsabban bővül, mint a GDP (6 illetve 5%), a különbség azonban csökken.

Jövedelem és fogyasztás. 2018-ban immár hatodik éve tart a fogyasztás bővülése. A reálkereset növekedése a tavalyi 10% után 4,5% körülire lassul, a fogyasztásé viszont – mivel a lakosság igyekszik kisimítani vásárlásait, várakozásai kedvezőek, hitelfelvételi hajlandósága pedig erősödik – lényegében változatlan (4%) marad.

Beruházás. A 2017-ben újraindult beruházási ciklus hatására tavaly 17%-os volt a beruházások növekedése, idén 9%-os volumenbővülés várható. A 2016-ban 19,2%-os beruházási ráta 2017-ben 21,5%-ra nőtt, idén pedig 22,5%-ra emelkedhet, elérve a válság előtti szintet. 2018-ban – részben az EU források hatására – minden ágazatban élénkülnek a beruházások. A jelenlegi uniós pénzügyi keretben Magyarország az EU-források korábbinál nagyobb részét, több mint felét a magánszektorba irányítja. 2018. március közepéig 81 ezer pályázat kapott támogatást, a megítélt támogatás 8150 milliárd forint (a 2014–20-i uniós fejlesztési ciklus teljes forráskeretének közel 92%-a), azonban ennek eddig csak a felét, 4300 milliárd forintot fizettek ki. A kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön”. Ugyanakkor jó részüknél a tényleges tevékenység még alig indult el.

Fontosabb ágazatok. A 2016. évi, stagnálásnál alig jobb növekedés után 2017-ben érdemben emelkedett az ipari termelés, igaz az utolsó negyedévben m 3 Foglalkoztatás, munkanélküliség. A munkanélküliségi ráta 2013-tól látványosan csökken, s 2016-tól mind erősebb munkaerőhiány tapasztalható. A statisztikai javulás kezdetben a közmunka és a külföldi munkavállalás robbanásszerű elterjedésének volt az eredménye, de jelentősen bővült a valós hazai foglalkoztatás is. A foglalkoztatás bővülése azonban a tavalyi 1,6%-ról 1% körülire lassul, mivel demográfiai okokból csökken munkavállalási korúak száma, a könnyen mobilizálható emberek száma pedig a tartósan rossz képzési struktúra, a külföldi munkavállalás, valamint egyes rétegek gyenge munkakultúrája következtében korlátozott. A növekedés egyik fő akadálya a munkaerőhiány. Ezt gépesítéssel és a termelékenység növelésével kellene csökkenteni. A munkanélküliségi ráta éves átlagban a tavalyi 4,2% után az idén 3,7%-ra, esetleg az alá mérséklődik, miközben a közfoglalkoztatás tovább csökken. Ha a közmunkásokat (vagy legalábbis többségüket) munkanélkülinek tekintenénk, a magyar ráta lényegében azonos lenne az EU 7,5% körüli átlagával. A tényleges helyzet az inaktívnak tekintett széles rétegek perspektívátlansága miatt rosszabb a statisztika által mutatottnál.

Pénzügyi szektor. Az új hitelek nyújtása már több éve növekedni kezdett, 2016-tól azonban a vállalati, 2017-től pedig a lakossági hitelállomány is emelkedik. 2018-ban a vállalati és lakossági hitelek további bővülése várható. A bankok hitelportfoliója, profitabilitása és tőke-megfelelési mutatója kedvező. Az állam és a bankok önfinanszírozási program következtében kialakuló kölcsönös függése, egyes magyar tulajdonú bankoknál a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellő elkülönülése kockázatok forrása.

Államháztartás, államadósság. Az államháztartási deficit 2018-ban már hatodik éve lesz 3% alatt, a GDP-arányos államadósság pedig csökkenő pályán. A 2017. évi GDP-arányos deficit 1,9%, az előirányzott 2,4%-nál lényegesen alacsonyabb lett. Ugyanakkor az EU-támogatások széles körű hazai megelőlegezése következtében tavaly a központi alrendszer pénzforgalmi deficitje csaknem 70%-kal meghaladta az előirányzottat, 2018 első két hónapjában pedig megközelítette az éves előirányzat 40%-át. A várttól jócskán eltérő folyamatok ellenére nem került sor a még tavaly tavasszal elfogadott 2018. évi költségvetés felülvizsgálatára. Nem csoda, hogy a költségvetési politika átláthatósága szempontjából Magyarország az utolsó helyen áll az EU-ban. Így 2018-ra jelenleg a GDP-arányos deficit 0,6 százalékpontos, 2,5%-ra való, „választási” emelkedése van előirányozva. Az EU prognózisa szerint az EU-ban csak a román és francia államháztartási hiány lesz ennél magasabb. A GDP-arányos államadósság tavaly 1,8 százalékponttal, a tervezettnél valamivel kisebb mértékben csökkent. Az Eximbank beszámításával az adósságráta 74% volt. A GKI szerint idén 2,5% körüli deficit és 72-73%-ra csökkenő GDP-arányos államadósság várható.

Infláció, kamat, árfolyam. Tavaly a mezőgazdaság termelői árai valamint a feldolgozóipar belföldi értékesítési árai a 2016. évi csökkenés után emelkedni kezdtek, az építőipari áremelkedés pedig gyorsult. 2017-ben a fogyasztói árak az előző évi 0,4% után 2,4%-kal nőttek. 2018 januárjában 2,1%, februárban még alacsonyabb, 1,9% volt az infláció, a maginfláció viszont kissé emelkedett. A GKI mindezek alapján 3%-ról 2,7%-ra csökkentette éves inflációs előrejelzését, s az alapkamat változatlanságára (0,9%), éves átlagban 312 forintos euróra számít. A jegybank célja a laza monetáris kondíciók és a hitelezési ösztönzés fenntartása, a magyar államháztartás minél olcsóbb finanszírozása, valamint a jegybank nyereségességének minél további fenntartása. Ez utóbbi vitatható cél.

Külső egyensúly. A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 7 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 4,5 milliárd euróra csökkenhetett, s 2018- ban tovább, 3,5 milliárd euróra mérséklődik. Az EU-támogatások újraindulása következtében a külső finanszírozási képesség viszont a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 7,7 milliárd euróra emelkedhetett, 2018-ban pedig várhatóan 8 milliárd euró lesz, ami egyaránt a GDP kb. 6,2%-a. A külföldi tőke nettó beáramlása 2016-ban némi lendületet kapott (1,9 milliárd euró), de tavaly szeptember végéig ez csak 0,4 milliárd euró volt, s idén sem várható látványos bővülés. A külföldiek Magyarországon befektetett működőtőke-állománya 2008 eleje óta mindössze 3 milliárd euróval 4 emelkedett, a nettó közvetlen külföldi befektetések GDP-arányos állománya a válság előtti 50%-ról 2016-ra 45% körülire csökkent, s aránynövekedésre idén sem lehet számítani.

Az előrejelzés kockázatai. A GKI nem változtat 2018. évi 3,8%-os növekedési előrejelzésén, de az ennél magasabb ütemnek valamivel nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak. A gyorsabb növekedés forrása egyrészt a mezőgazdaság vártnál kedvezőbb teljesítményéből, másrészt a belföldi felhasználás dinamikusabb emelkedéséből fakadhat. Ez utóbbi ára a külső egyensúly prognosztizáltnál nagyobb romlása lenne. Az infláció esetében a GKI idei prognózisa 3%-ról 2,7%-ra csökkent, itt a kisebb és nagyobb ütemnek hasonló a valószínűsége. A kisebb ütem főleg a világpiaci energiaárak szerényebb emelkedésének, a magasabb a hazai béremelkedés költség- és keresleti oldalról megjelenő eddiginél erősebb inflációs hatásának lenne a következménye. A magyar gazdaság középtávú pályája szempontjából azonban a legnagyobb kockázat a magyar Európa-politika változatlansága – annak minden belföldi vonzatával együtt -, mert ebben az esetben az EU perifériájára szorulhat Magyarország.