Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Megoldási javaslatok a digitális gazdaság méltányos adóztatására

Megoldási javaslatok a digitális gazdaság méltányos adóztatására Megoldási javaslatok a digitális gazdaság méltányos adóztatására

Az Európai Bizottság ma új adózási szabályokra tett javaslatot avégett, hogy a digitális vállalkozások is teljesítsék az adókötelezettségek méltányosan rájuk eső részét. A digitális gazdaság szereplői – például a közösségi hálózatok, együttműködési platformok és online tartalomszolgáltatók – számottevően hozzájárulnak az EU gazdasági növekedéséhez.

Ugyanakkor a jelenlegi adószabályokat nem a globális, virtuális, csekély fizikai jelenléttel rendelkező vagy anélküli vállalkozásokra szabták. Jelenleg az EU-ban a digitális vállalkozások tényleges adókulcsa átlagosan mindössze a felét éri el a hagyományos vállalkozások adókulcsának.
 
A digitális tevékenységek megadóztatása céljából a tagállamok gyors és egyoldalú megoldások kidolgozásán munkálkodnak, pedig csak koordinált megközelítéssel biztosítható, hogy a digitális gazdaság adóztatása méltányos, növekedést segítő és fenntartható módon történjék. Evégett a Bizottság kétféle megoldást javasol, és a jogalkotási javaslatokat elfogadás céljából a Tanács elé, illetve konzultáció céljából az Európai Parlament elé terjeszti.
 
Hosszú távú megoldás: A digitális gazdaság nyereségére vonatkozó társasági adószabályok közös reformja
 
Az első javaslat célja a társasági adóra vonatkozó szabályok reformja abból a célból, hogy a tagállamok megadóztathassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott nincs fizikailag jelen. A javaslat értelmében egy digitális platformról akkor mondható el, hogy adóköteles „digitális jelenléttel” rendelkezik egy tagállamban, ha éves bevételei az adott országban túllépik a 7 millió eurót, vagy 100 ezernél több felhasználóval rendelkezik a tagállamban, vagy pedig egy adóévben 3000-nél több, digitális szolgáltatásokra vonatkozó üzleti szerződést létesít üzleti felhasználókkal. Az új rendszer tehát valódi kapcsolatot teremt a digitális nyereség képződésének és megadóztatásának helye között.
 
Ideiglenes javaslat: A digitális tevékenységekből származó bevételek egyes kategóriáira kivetett adó
 
A második javaslat célja, hogy azok a digitális tevékenységek, amelyek jelenleg teljes mértékben kiesnek az adók hatálya alól az EU-ban, azonnali bevételeket kezdjenek termelni a tagállamok számára. Ez a rendszer csak ideiglenes intézkedésként lesz alkalmazandó, amíg meg nem valósul az átfogó reform. Az adót az olyan digitális tevékenységekből származó bevételekre kell majd alkalmazni, amelyek esetében a használók számottevő mértékben részt vesznek az értékteremtésben, így például az online hirdetőfelületek értékesítéséből, a használók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből, valamint bizonyos digitális közvetítő tevékenységekből származó bevételekre. Az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be, és az adót csak azokra a vállalatokra kell majd alkalmazni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió eurót, az uniós bevétele pedig legalább 50 millió euró. A tagállamok számára évente körülbelül 5000 millió euró összegű bevétel keletkezhetne 3%-os adókulcs alkalmazása esetén.

A Bizottság fellép az adózási szempontból nem együttműködő országokkal szemben
 
Az Európai Bizottság ma – ígéretével összhangban – megtette az első lépést azért, hogy hatékony ellenintézkedések szolgálják az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek elleni fellépést. A Bizottság által ma elfogadott iránymutatások segítik majd, hogy az uniós források ne járuljanak hozzá akaratlanul a globális adóelkerüléshez. Az iránymutatások hangsúlyozzák, hogy a külső fejlesztést és beruházásokat szolgáló uniós források folyósításából, továbbításából ne szerezhessenek hasznot olyan országokban működő gazdasági tényezők, amelyek szerepelnek az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékén. Az első ilyen jegyzéket tavaly decemberben fogadta el és tette közzé az EU, és folyamatosan frissíti az aktuális információknak megfelelően.