Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Állami egészségügy: kétharmados elégedetlenség – fideszesek fizetnének vizitdíjat

Állami egészségügy: kétharmados elégedetlenség – fideszesek fizetnének vizitdíjat
Publicus Intézet

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9–14. között, 1003 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban újra vizsgálta az egészségügy egyes aktuális kérdéseinek megítélését. Az állami egészségügyben tapasztalt állapotokkal a válaszadók kétharmada elégedetlen. (Képünk illusztráció: Bécs egyik kórházában készült.)

egeszsegugy_elegedett_2018_03.pngAz egy, illetve két és fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkhoz képest érdemi elmozdulás ebben nem tapasztalható. A megkérdezettek majd' kétharmada szerint az elmúlt években romlottak az állami egészségügyben tapasztalt állapotok. Mára többségbe kerültek a társadalmon belül azok, akik az elmúlt pár évben fizettek hálapénzt orvosnak, vagy nővérnek. A megkérdezettek fele személyesen, vagy közeli családtagján keresztül találkozott várólistával, és az érintettek több mint felének fizetnie kellett azért, hogy előbbre sorolódjék a várólistán. A megkérdezettek és közeli családtagjuk több mint fele vett igénybe magán-egészségügyi ellátást a múlt néhány évben, és ők átlagosan 133 ezer forintot költöttek erre tavaly. A megkérdezettek több mint fele a kormányt nevezi meg felelősnek az egészségügy jelenlegi állapotáért. Tízből hat megkérdezett továbbra is úgy gondolja, hogy fizetne vizitdíjat, ha ezt a pénzt az állami egészségügy fejlesztésére fordítaná a kormány.

egeszsegugy_allapotok_2018_03.pngA múlt néhány évben a megkérdezettek kétharmada (64 százalék) vett igénybe állami egészségügyi ellátást. Az ott tapasztalt állapotokkal a válaszadók kétharmada (66 százalék) elégedetlen. Az egy, illetve két és fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkhoz képest érdemi elmozdulás ebben nem tapasztalható. 

A vizsgált társadalmi csoportok egy kivételével egyértelműen elégedetlenek az állapotokkal: leginkább az LMP- és a Jobbik-szavazók (91 és 89 százalék). Egyedül a Fidesz-szavazók megosztottak a kérdésben: az ő esetükben a megkérdezettek 44 százaléka elégedetlen, 45 százaléka elégedett. 

egeszsegugy_halapenz_2018_03.pngKét és fél évvel és egy évvel ezelőtt a megkérdezettek kétharmada (64 / 66 százalék) gondolta, hogy romlottak az állami egészségügyben az állapotok; mára ez arány 62 százalékra változott. Azonban egyetlen vizsgált társadalmi csoport volt a motorja ennek a változásnak: a Fidesz-szavazók. Két és fél éve többségük is elégedetlen volt: 45 százalékuk, 38 ellenében, egy éve körükben az elégedettek jutottak többségbe: 46 elégedett, 40 ellenében, mostanra az az arány tövább nőtt: 54 százalékuk elégedett, 31 százalék ellenében. 

Mindazonáltal az összes többi társadalmi csoportban továbbra is magas azok aránya, akik szerint romlott a színvonal. A legmagasabb az ellenzéki kis pártok szavazói és az MSZP-szavazók körében (92 és 81 százalék). Figyelemreméltó azonban, hogy akik a múlt években igénybe vették az állami egészségügy szolgáltatásait, rosszabb véleménnyel vannak róla (65 százalékuk elégedetlen), mint azok, akik nem (56 százalékuk elégedetlen).

Mára többségben vannak a társadalmon belül azok, akik a múlt pár évben fizettek hálapénzt orvosnak, vagy nővérnek. Két és fél éve csak 45 százalék fizetett, egy éve pedig 48, mára már 49 százalék nyilatkozott ekképpen, 43 százalék ellenében.

egeszsegugy_varolista_2018_03.pngLegnagyobb arányban az LMP-szavazók (69 százalék), a diplomások (57 százalék), és  kormányváltást akarók (56 százalék) válaszoltak úgy, hogy fizettek hálapénzt. Legkisebb arányban pedig a legfeljebb nyolc általánost végzettek (33 százalék), a községben élők (34 százalék), és a Fidesz-szavazók (36 százalék).

A megkérdezettek fele személyesen, vagy közeli családtagján keresztül találkozott várólistával (49 százalék, 46 ellenében). Minden vizsgált társadalmi csoportban többségben vannak, akiknek van ilyen tapasztalatuk, leginkább az MSZP- és az LMP-szavazók (76-76 százalék), egy kivételével: ezek pedig a Fidesz-szavazók. Nekik csupán harmaduk (34 százalék) találkozott várólistával, és majd' kétharmaduk (61 százalék) nem.

egeszsegugy_magan_2018_03.pngA várólistával találkozók körében az egy évvel ezelöttihez képest többségbe jutottak azok (52 százalék, 47 ellenében), akiknek fizetniük kellett azért, hogy idejében elvégezzék a szükséges vizsgálatokat, beavatkozást, azaz, hogy előbbre sorolódjanak a várólistán. Leginkább a megyeszékhelyen és a községekben élők (68 és 58 százalék) azok, akiknek ezért pénzt kellett kiadni.

A megkérdezettek és közeli családtagjuk több mint fele (54 százalék) vett igénybe magan-égészségügyi ellátást a múlt néhány évben. Legtöbben az LMP-szavazók, és az ellenzéki kis pártok szavazói (83 és 64 százalék).

Tavaly átlagosan 133 ezer forintott költöttek magán-egészségügyre azok, akik igénybe vették. A férfiak esetében magasabb, 165 ezer forint az átlagos költés,  a nők 105 ezer forintról számoltak be.  

egeszsegugy_felelos_2018_03.pngTovábbra is a megkérdezettek több mint fele (53 százalék) a kormányt nevezi meg felelősnek az egészségügy jelenlegi állapotáért; és ez a múlt években sem változott. Azonban érdemben csökkent azok aránya, akik mást tartanak felelősnek. Most már csupán 6 százalék említi az előző kormányok felelősségét, és 5 százalék azt, hogy ez egy régi örökség, amivel nem lehet mit kezdeni. Mindeközben érdemben növekedett azok aránya, akik szerint az egészségügy működésére rossz hatással van a kivándorolt egészségügyi személyzet (6 százalék).

egeszsegugy_vizitdij_2018_03.pngA felelősséget vizsgáló sorrend minden vizsgált társadalmi csoport esetében hasonló. A kormány felelőssége mindenhol az első – legkevésbé a Fidesz-szavazók körében (38 százalék), leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók körében (80 és 71 százalék). 

Tízből hat megkérdezett (59 százalék) továbbra is úgy gondolja, hogy fizetne vizitdíjat, ha az így begyűjtött pénzt az állami egészségügy fejlesztésére fordítaná a kormány. Leginkább az ellenzéki kis pártok és az LMP-szavazói (83 és 79 százalék) gondolkodnak így. De a Fidesz szavazói körében is többségben van ez az álláspont (52 százalék, 46 ellenében).

Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelent Vasárnapi Hírekben találhatók.

Címkék