Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kincstári gúnyák bélyegen

Kincstári gúnyák bélyegen
(Tudósítónktól)

Az Esterházy-kincstárban megőrzött 17. századi menyegzői ruhák bemutatásával folytatja a Magyar Posta a két évvel ezelőtt megkezdett „Viselettörténet” bélyegsorozatát. A 60 ezer példányban megjelentetett kisív Weisenburger István grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült, és ma jelent meg.

Kordivatok mindig léteznek, látványosak és eredményesek, egyben múlékonyak is. Összeköti őket az a végtelen leleményesség, amivel az emberek ruháik segítségével határozzák meg önmagukat. A bélyegsorozat második kisívén továbbra is a hosszú évszázadokon keresztül divatformáló magyar nemesség történelmi ruháiból válogattak a posta filatelistái.

Az első címleten bemutatott dolmány a magyar férfiviselet alsókabátja, amelyet közvetlenül az ingre fölvéve, önállóan, mente nélkül is hordhattak. A pompás barokk öltözet, aminek elejét fél szívet tartó fehér kezekből, a szíven és a kézen ülő aranyszárnyú fehér galambokból kialakított kapocspárok díszítik, 1680 körül itáliai vörös atlaszselyemből készült Magyarországon. Még előtte a hagyomány a dolmányt Esterházy Miklós nádor esküvői öltözékének tartotta, az újabb kutatások eredményei alapján azonban a ruhadarabot Esterházy Pál nádor viselhette 1682-ben második házasságkötése alkalmával, amikor Thököly Évát vette nőül.

A második címleten látható női menyegzői ruháról a 19. századi hagyomány úgy tartotta, hogy a szoknya és vállfűző Esterházy Pál első felesége, Esterházy Orsolya ruhatárából származik, a későbbi kutatások már Thököly Éva személyéhez kötötték, de akár mindkét menyasszony is viselhette. Az egykor sötétkék, mára zöldesre fakult, itáliai bársonyból Magyarországon szabott és hímzett szoknya és a hozzá tartozó vállfűző együttese a régi magyar díszöltözet rendkívül kvalitásos emléke.

Az Esterházy-kincstárban fennmaradt viseletek mindegyike a 16–17. századból származik. Ez Közép– és Kelet Európa egyetlen ilyen jellegű összefüggő, ismert 21 darabból álló kollekciója, amelyet 1919 óta az Iparművészeti Múzeumban őriznek.

A bélyegképek hátterében a kismartoni (eisenstadti) Esterházy-kastély 19. századi ábrázolása, illetve ugyanezen kastély parkjában található Leopoldina-templom (Leopoldinentempel) látható.

Forrás: Pásztor Emese (szerk.): Az Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010.; Szilágyi András: Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2006.

Címkék