Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Pitiáner bosszúból hirdetett ENSZ-ellenes gyűlöletkampányt az Orbán-kormány

Pitiáner bosszúból hirdetett ENSZ-ellenes gyűlöletkampányt az Orbán-kormány

Forgatókönyvszerűen halad végig újabb, talán végső gyűlöletkampányán a magyar kormány, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetét nevezte meg a magyarok szuverenitására leselkedő fő veszélyként. A kezdeti „cizellált” üzengetés végére nem maradt más, mint a menekülők szinte végtelen sorának feliratozása: STOP. Mindennek oka van. Nem, nem holmi menekültválság, nem is az ENSZ állítólagos migrációs csomagja, amely vitairat szinten létezik egyáltalán. Hanem egy megszokott, periodikus alapjogi eljárás, az ENSZ emberi jogi bizottságának monitoringja az, amely az orbáni hatalommegőrzési kampányban kapott egy fontos mellékszerepet. Abban a kampányban, amelyben egyetlen technika létezik: hazudni.

Hamiskás, itthonról ismert félmosoly kíséretében fejezte ki háláját Szijjártó Péter március 19-én Genfben, amikor az ENSZ emberi jogi bizottsága, „a tiszteletreméltó bizottság” mintegy három órán át hallgatta meg a magyar álláspontot arról, miért verte szét nyolc év alatt az Orbán-rezsim az alkotmányos demokrácia pilléreit, miért korlátozták, vagy esetenként tették semmivé a magyar állampolgárok emberi jogait, miért nem veszik figyelembe sem a korábbi alkotmányos, sem pedig a jelenlegi alaptörvényből fakadó államkötelezettségeket, s miért lépkednek visszafelé mindabból, amit egykoron rendszerváltó, majd ellenzéki pártként a magyar embereknek, a magyar társadalomnak ígértek.

A külgazdasági és külügyminiszer – videófelvétel tanúskodik róla – külön háláját fejtette ki, hogy erre a meghallgatásra most került sor, mert – mint mondta – éppenséggel globális, történelmi kiívásokra kell választ adni, ráadásul mindössze 20 nappal voltunk ekkor a választások előtt, amit csaknem röhögésbe hajló, mégis erőltetett félmosoly kíséretében Szijjártó  úgy kommentált: „Ez nyilván véletlen”. 

„Mi úgy gondoljuk, hogy ebben nincsen szándék, ahogyan abban sem, hogy a bizottság meglátásait a választás előtt három nappal fogják közzétenni. Mi ennek nagyon örülünk”

– folytatta a magyar diplomácia vezetője maró gúnnyal. Szijjártó a maga – legalábbis volt amerikai nagykövetek szerint – sármőr stílusában ezután bejelentette, hogy bizony ő magyarra vált, így a bizottság igen tisztelt tagjai végre megláthatják, mitől is olyan bonyolult a magyar nyelv.

És Szijjártó magyarra váltott. Arról kezdett beszélni, hogy népe ezeréves történelmében bizony megtanulhatta, hogy milyen amikor elveszti a szabadságát. Majd beszélt arról, hogy a magyar nép elidegeníthetetlen joga, hogy biztonsága érdekében megválogassa kivel él, főként hogy senki nem erőszakolhatja rá a – beszédében tucatszor szerepelt a kifejezés, így: – illegális bevándorlókat, és egyébként is Magyarországon csaknem teljes a foglalkoztatottság, hatalmas a jókedv, a családokat már megtámogatták és felemelték, a nők nyugdíjba mehetnek, amikor csak kedvük szottyan, így persze legalább meghagyják a munkahelyeket azoknak, akiknek nagyobb szüksége van rá. Na meg a demográfia, amelyet belső erőforrásokból orvosol a kormány, és a jólét, ami végigsöpör mindenütt Magyarországon. És csak sorolta, hogy miért a legjobb kormány széles e világon Orbán Viktoré, és hogy bizony itt a magyar nemzeti érdek, a magyarok biztonsága mindennél előbbre való.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága  március 19-én és 20-án  azt vizsgálta, hogy Magyarország mennyire teljesíti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeit.

Szijjártó gigászi delegációval érkezett Genfbe, ahová ugyan nem azok mentek el, akiket egy héttel korábban még előzetesen megjelölt a felsorolás, de e névsor nem is sokat nyomott a latba. A tárcavezető kijelölte az irányt, a kényes kérdések után maga emelkedett válaszra, amelyben szigorúan a kormányzati kommunikációs panelelemeket ismételgette. Ha olyan akadt, amelyre a kommunikációs központ még nem adott megfelelő iránymutatást, Szijjártó és csapata – a fajsúlyos szakterületekért felelős minisztériumi vezetők – azt javasolták, inkább írásban válaszolnának. Erre további 48 órát kapott a magyar kormány.

Pedig a miniszter kifogására, miszerint mindez az „időzítés” a magyarországi választási kampány részévé teszi az ügyet, alig 25 perc után, az elsőként felszólaló, s ordítóan magas labdákat lecsapó jogászprofesszor, Yuval Shany bizottsági elnök adott választ. Emlékeztetett, hogy…

A cikk folytatása itt olvasható, tessék kattintani!