Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A média hatása a gyermekekre és fiatalokra – nyomtatásban is

A média hatása a gyermekekre és fiatalokra – nyomtatásban is
(Tudósítónktól)

A 2017. szeptember 27-29. között megrendezett IX. Nemzetközi Médiakonferencia előadásainak anyaga 2018 márciusában jelent meg könyv formájában. A kötet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szerkesztésében készült el.  

A Gyermekmentő Szolgálat által kiadott „Kobak” könyvsorozat előző köteteihez hasonlóan ezt a példányt is oktatási intézmények, könyvtárak, az országgyűlés, hatóságok és a sajtó kapja meg, illetve az érdeklődők a szolgálat irodájában (Budapest, VI. Teréz krt. 24.) ingyenesen juthatnak hozzá. A sorozat kiadványai nagyon keresettek az egyetemi oktatók és hallgatók körében, oktatási segédanyagként vagy szakdolgozathoz.


A kötet a háromnapos konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza, melyeket 6 országból érkezett 80 elméleti és gyakorlati szakember – jogász, pedagógus, pszichológus, szociológus, médiaszakértő, tartalomgyártó, civil szervezetek képviselői, játékszakértő, bankbiztonsági szakemberek – tartottak. 

A tvalyi konferencia középpontjában a médiaértés, a -oktatás, a -tudatosságra nevelés és a közösségi oldalak használata állt. A szakmai rendezvény az NGYSZ kutatócsoportjának (prof. dr. Kósa Éva, dr. László Miklós, dr. Antalóczy Tímea) előadásaival kezdődött; ismertették a 2000 személy közreműködésével végzett alapkutatás eredményeit. A tavalyi adatfelvétel is általános és középiskolások (12-17 év között) körére terjedt ki. 

Prof. dr. Kósa Éva előadásában kiemelte, hogy az internetezéssel töltött idő 2005-höz képest meghatszorozódott. Ma átlagosan egy fiatal több mint 300 percet tölt naponta a neten. A fiatalok – szemben a szüleikkel – nem e-mailekkel tartják társaikkal a kapcsolatot, hanem a kommunikáció egyéb formáival (chat, messenger, skype stb.). Ami az internetes veszélyeket illeti, most sem tudhatjuk teljesen biztonságban a gyerekeinket, még mindig egyötödük-egyharmaduk ad meg magáról óvatlanul adatokat, illetve teremt nem csak online, hanem offline kapcsolatot is idegen személlyel. 

Érdekes jelenség, hogy a megkérdezett felnőttek (30-as éveik elején járók) közel ugyanolyan mértékűnek érezték a saját gyerekkorukban otthon alkalmazott szabályokat a médiahasználatra vonatkozóan, mint amit ők maguk ma már szülőként alkalmaznak. Ugyanakkor a megkérdezett gyerekek-fiatalok többsége azt mondta, hogy szülőként majd szigorúbban fogja ellenőrizni a gyereke médiahasználatát. 

Új és figyelmet keltő jelenség a médiaeszközök egyre fiatalabb korban történő használata. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tablet és az okostelefon leköltözött az óvodába. A nagyon korai médiahasználatnak az egészségre, az értelmi és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásával a következő években elkerülhetetlenül foglalkozni kell, fűzte hozzá Kósa Éva. 

Dr. László Miklós szociológus, a Gyermekmentő Szolgálat kutatócsoportjának tagja a húsz éve tartó kutatásról szólva elmondta, a munka célja az volt, hogy jobban megértsék és megértessék másokkal a digitális galaxis lehetőségeit és veszélyeit. Felidézte, hogy az 1998-ban szervezett első médiakonferencia fókuszában a televíziózás állt, 2005-ben a szülői mediáció, 2009-ben a biztonság, 2013-ban a közösségi média, 2017-ben pedig a médiakonvergencia kapott kiemelt hangsúlyt. A kutatási eredményekről szólva elmondta, hogy 2000-től 2017-ig az egy háztartásra jutó infokommunikációs eszközök száma a négyszeresére nőtt. 

Az otthoni könyvek száma 2009 óta változatlan, ám az irodalmi művek olvasására fordított idő csökkent, akárcsak a televíziózással eltöltött idő, a nyomtatott sajtón keresztül pedig szinte egyáltalán nem lehet elérni a gyermekeket, fiatalokat. A más platformokon történő olvasás, tévézés ezzel párhuzamosan megnőtt, pl. a fiatalok kedvenc sorozataikat jellemzően az interneten keresztül nézik. László Miklós kifejtette, hogy nem igazolódott be az a közkeletű vélekedés, hogy a gyermekek személyes kapcsolatai megszűnnek a túlzott internethasználat miatt, ez csak egy szűkebb rétegre jellemző, többek esetében az online és az offline kapcsolattartás egyensúlya mutatható ki. Például  a fiatalkorúak 49 százaléka a barátaitól való eltiltást tartja a legsúlyosabb büntetésnek. A fiatalok jövőképe pozitívabb lett a múlt 20 évben, például arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarország 200 év múlva, egyre többen válaszolnak igennel (71%). 

A kutatócsoport mellett Ságvári Bence végzett önálló kutatást, amely két kérdésre összpontosult. Egyrészt a 16-18 éves korosztálynak a közeljövő technológiáival kapcsolatos ismereteit, várakozásait és attitűdjeit, vizsgálta. Arra kereste a választ, hogy milyen információk jutnak el ehhez a korosztályhoz azokról a technológiai folyamatokról, amelyek az életüket a jövőben alapvetően fogják meghatározni, és milyen érzésekkel, várakozásokkal tekintenek ebbe a ma még nehezen elképzelhető jövőbe. 

A másik kutatási kérdés az online zaklatás középiskolai osztályközösségekben megjelenésére, az áldozattá, illetve elkövetővé váláshoz vezető folyamat megismerésére fókuszált. A kutatás újszerűsége abban rejlett, hogy a kutatók az elemzéshez felhasználták a közösségek pozitív és negatív kapcsolati hálózatainak adatait, így az egyes személyek társas hálózatokban betöltött szerepének hatása is mérhetővé vált. 

Az eseményen részt vett kilenc külföldi előadó a hazájában szerzett tapasztalatait, a jó gyakorlatokat osztotta meg a közönséggel.