Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az antik bölcsesség diadala

Az antik bölcsesség diadala
Ágoston Enikö

Az ókori görög és római művészet, irodalom és filozófia a mai műveltség alapját képezi, ezért Csató József szerint fontos, hogy mindenki átfogó ismeretekkel rendelkezzék az antik világról. Az arany középút – Az antik bölcsesség diadala című könyvének célja, hogy közvetítse ezt a tudást, még olyanok számára is érthető a könyv, akiknek nincs előzetes háttértudásuk. (Kép: sapiens.cat)

Az arany középút a szerző ötödik kötete – a Szárszói gyökerek, győri törzsek, fehérvári ágak, az Égi ösvények, Miénk a határ kötetek és A kétéltű ember visszatér című regénye után. Csató József fontosnak tartja, hogy a latin és görög művészet és irodalom minden ember életének része legyen, hiszen ez a tudás adja meg még ma is a műveltség alapjait, filozófiája máig meghatározó. Boldogan emlékszik vissza középiskolai tanulmányaira, ahol a latintanára megszerettette vele a nyelvet és a hozzá tartozó antik világot. Az arany középút című könyvének az a célja, hogy ugyanígy, ahogy vele megszerettették az ókori irodalmat, az olvasók is ízelítőt kapjanak belőle, és örömmel fogadják el az általa átadni kívánt tudást. A latin nyelvről, az antik írókról és műveikről úgy ír, hogy nem feltételezi az olvasó előzetes háttértudását; ennek ellenére első olvasásra bárki számára érthetővé válik a könyv, és átfogó képet kap.

Az arany középút kifejezés Horatiustól, a latin költőtől származik, aki mindig a maximumra törekedett, és azt vallotta, hogy nem szabad szélsőségek szerint élni, hanem mindig meg kell találni a középutat. „Úgy vélem, hogy ez elsősorban ma is a tisztességes, becsületes életet jelenti, a káros szenvedélyek mellőzését” – vallja a könyv írója.

Csató József többször is járt Olaszországban, így élményszerű leírást nyújt a könyv több fejezetében is Észak-Olaszország (Velence, Milánó, Firenze, Verona), Róma, Pompeji, Nápoly atmoszférájáról. Külön fejezetet szentel Toscanának, ahol mindig ragyogóan kék az ég. Leírja történelmét az ókortól egészen a jelenkorig. Szól a művészetéről, borkultúrájáról, gasztronómiájáról, és arról, hogy milyen világörökségi kincseket rejt.

Könyvében megemlékezik nagyon tisztelt latintanáráról, Erdős Albinról. „Ha ő nem oltja belém, belénk az antik római élet, a latin irodalom és művészet szeretetét, megbecsülését, akkor minden bizonnyal Az arany középút – Az antik bölcsesség diadala című könyvem, immár az ötödik kötetem sem születhetett volna meg!” Leírja a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban megélt élményeit, amelyek színesek és megmosolyogtatóak, és szóba kerül az osztálytalálkozók emléke, miként változtak osztálytársai, hogyan emlékeztek vissza együtt.

Az évtizedekig újságíróként dolgozott szerző ismerteti a latin nyelv sajátosságait, grammatikáját, hogy bevezesse az olvasót az antik kultúrába, melynek alapja ez a nyelv. A könyvben megemlített költők versidézetei eredeti nyelven és alatta magyar fordításban is olvashatóak. A költők között, akiket bemutat, ott van Catullus, Horatius, Vergilius, Ovidius. Megismerhetjük életrajzukat, költészetük alapelveit, életművüket, melyből egy-egy verset ki is emel az író, és elemez. Azért, hogy bebizonyítsa jelentőségüket, az utókorra, a későbbi európai és magyar irodalomra tett hatásukat is megvilágítja.

Az ókori irodalom kapcsán átfogó képet kapunk a római történetírásról, a római drámairodalomról és színjátszásról, a latin regényről, tanmeséről. Ezek kapcsán ír Tacitus, Plautus, Apuleius és Phaedrus alakjáról. Külön jelentőséget kap Homérosz két eposza, az Iliász és az Odüsszeia gondolatvilága. És a latinul író magyar költő, Janus Pannonius is helyet kap egy külön fejezetben.

Természetesen nem maradhatnak ki a filozófusok sem, akik közül az író kiemeli Senecát, Szókratészt, Platónt, az egyszerre szónok, politikus, író, filozófus Cicerót, és az ókor legnagyobb gondolkodójának tartott Arisztotelészt, végig követhetjük valamennyiük életét és munkásságát. De általános képet kapunk a természetfilozófusokról és a szofistákról is.

Az ókor hatását egy érdekes, mai történeten keresztül is megmutatja, mint a Seuso-kincs megtalálása, amely Magyarországon is megtekinthető jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett vándorkiállításon.

Ha valaki filmekből szeretné felfedezni az antik Római Birodalom világát, akkor Csató József könyve ebből a szempontból is útmutatást nyújt, hiszen felsorolja a lehetőségeket és ajánl.

Jó szívvel ajánlom a kötet elolvasását, sokat tanulhat belőle a ma embere.