Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2018. december 15. Az év 349. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737440. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hazánkba érkezik Juncker, az Európai Bizottság elnöke

Hazánkba érkezik Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Infovilág

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker ma telefonon beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel. Amellett, hogy közös érdekű ügyekről, valamint a 2019. májusra tervezett, Európa jövőjéről szóló nagyszebeni csúcstalálkozót előkészítő folyamatról cseréltek véleményt, Orbán Viktor budapesti látogatásra hívta Jean-Claude Junckert. Juncker elnök elfogadta a meghívást, a látogatásra a következő hetekben kerül majd sor. A Bizottság főszóvivője, Margaritisz Szkínasz által tett bejelentés angol nyelvű videófelvétele itt található.

VentureEU: 2100 millió euróval segítik az innovatív vállalkozásokat: Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) megkezdte a kockázatitőke-alapok páneurópai alapja (VentureEU) elnevezésű programot azzal a céllal, hogy Európa-szerte fellendítse az induló és a fellendülőben lévő innovatív vállalkozásokba irányuló befektetéseket.

Európa sok tehetséggel, élvonalbeli kutatóval és magasan képzett vállalkozóval büszkélkedhet, de ezt az értékes erőforrást még eredményesebben kell kamatoztatnia és konkrét sikertörténetekre váltania. Az innováció szempontjából kulcsfontosságú a hozzáférés a kockázati tőkéhez. A Bizottság és az EBA ezért ma bejelentette: a VentureEU program részeként hat pénzügyi alapot összesen 410 millió euró uniós támogatásban fog részesíteni az európai kockázatitőke-piacba való beruházás céljából. Az uniós finanszírozással támogatott alapok mintegy 2100 millió euró értékű állami és magánberuházást fognak mobilizálni, ami becslések szerint Európa-szerte 6500 millió euró értékű új befektetést eredményez majd az induló és a felfutóban lévő innovatív vállalkozások javára, megduplázva ezzel az Európában jelenleg rendelkezésre álló kockázatitőke-forrásokat.

A kockázati tőke létfontosságú a tőkepiaci unió megfelelő működéséhez, Európában azonban továbbra is fejletlen. Két éve a kockázatitőke-befektetők az EU-ban hozzávetőleg 6500 millió eurót, az USA-ban viszont több mint hatszor ennyit, 39 400 millió eurót fektettek be. A VentureEU új finanszírozási forrásokat kínál, és ezáltal lehetővé teszi az újító szellemű európai cégek számára, hogy a világ vezető vállalkozásai közé lépjenek. EU-szerte várhatóan mintegy 1500 induló és felfutóban lévő innovatív vállalkozás jut majd tőkefinanszírozáshoz a VentureEU révén.

Az uniós beruházási támogatást a Bizottság felügyelete mellett az EBA kezeli majd, a VentureEU program gyakorlati megvalósításáról pedig hat professzionális és tapasztalt alapkezelő fog gondoskodni, teljes mértékben piacvezérelt megközelítés alapján.
 
VentureEU: kérdések és válaszok

Tájékoztató a VentureEU-ról

Tájékoztató az induló és a felfutóban lévő vállalkozásokat segítő uniós kezdeményezésekről

Az európai beruházási tervvel (a Juncker-tervvel) foglalkozó bizottsági weboldal

Az EBA weboldala

 
Közúti közlekedésbiztonság: további erőfeszítésekre van szükség: A Bizottság ma tette közzé a 2017. évi közúti közlekedésbiztonsági statisztikákat. Ezekből kiderül, hogy tavaly 25 300-an vesztették életüket Európa útjain. Ez egymillió lakosra vetítve átlagosan 49 halálos kimenetelű közúti baleset, ami azt jelzi, hogy Európa útjai 2017-ben is a legbiztonságosabbak voltak a világon. Az EU-n belül Svédországban a legjobb (25 haláleset / millió lakos) és Romániában a legrosszabb (98 haláleset / millió lakos) a helyzet. Magyarországon a közúti közlekedésbiztonság elmarad az uniós átlagtól: 2017-ben egymillió lakosra vetítve 64-en vesztették életüket a magyar közutakon; 2010-ben 74 haláleset jutott millió lakosra Magyarországon.
 
Ha a 2017-i adatokat összevetjük az előző évekkel, azt látjuk, hogy a halálesetek száma uniós szinten 300-zal (2%-kal) kevesebb a 2016-i adatokhoz képest, 2010-hez mérten pedig számottevő, 20%-os javulás mutatkozik, akkor ugyanis 6200-zal többen haltak meg az európai közutakon. A tendencia tehát egyértelműen biztató.

Az viszont, hogy az EU teljesíteni tudja a maga elé kitűzött célt, és 2020-ra felére csökkentse a halálos kimenetelű közúti balesetek számát 2010-hez képest, nagyon kemény feladatnak ígérkezik. Ezen túlmenően tavaly becslések szerint 135 000-en szenvedtek súlyos sérülést közúti balesetben, tetemes hányada veszélyeztetett úthasználó, azaz gyalogos, kerékpáros vagy motoros volt. A halálos kimenetelű és a sérüléssel járó közúti balesetek az áldozatokon és a sérülteken kívül a társadalom egészére is súlyos csapást mérnek. A balesetek miatti társadalmi-gazdasági költségek (rehabilitáció, egészségügyi ellátás, anyagi károk stb.) évente hozzávetőleg 120 000 millió euróra rúgnak.
 
Minden érintettnek további erőfeszítéseket kell tehát tennie azért, hogy az európai utak biztonságosabbá váljanak. A napi feladatok többségét – például a jogérvényesítésben és a tudatosságnövelésben – a tagállami és a helyi hatóságok látják el, a Bizottság pedig megkezdte egy sor konkrét intézkedés kidolgozását, hogy a közúti közlekedésbiztonság tovább javuljon. A Bizottság várhatóan felül fogja vizsgálni a járműbiztonságra és a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére vonatkozó európai szabályokat, illetve kezdeményezi az együttműködésen alapuló, összekapcsolt és autonóm mobilitásra való biztonságos átállást. A szóban forgó intézkedéseket a Bizottság a tervek szerint májusban fogja előterjeszteni.