Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2018. december 15. Az év 349. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737440. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán az egész uniót megfertőzheti és bedöntheti

Orbán az egész uniót megfertőzheti és bedöntheti Orbán az egész uniót megfertőzheti és bedöntheti

Brüsszelnek el kell zárnia a pénzcsapokat az új magyar kormány számára, meg kell fékeznie a Fidesz tekintélyelvű ösztöneit, mert az ilyen erők  az európai értékeket veszélyztetik a rothadt végeken. A civilek elleni fellépésben csak az a meglepő, hogy Orbán egy pillanatot sem várt. Leginkább az Európai Néppárt tudna megálljt parancsolni a magyar vezetésnek, de a német belügyminiszter éppen most állt ki az új kormány mellett.

A magyar kormányfő lefitymálja a demokráciát, ezért az uniónak le kell állítania az ország anyagi támogatását – mutat rá a The Washington Post kommentárja. Mert mi egyéb fogja rávenni az EU-t, hogy álljon ki a demokratikus elvekért, amelyekről az állítja, hogy támogatja azokat. És meddig engedi meg még magának, hogy mindenkit bolondnak nézzen? Orbán Viktor az egész világra kiterjedő autokrata hullám éllovasa éppen most nyert meg egy mocskos választást. Országa most még gyorsabban fog eltávolodni az uniós alapszerződésben oly egyértelműen lefektetett értékektől, habár a politikus boldogan hasznot húz az európai alapokból karrierje előmozdítására. Ám itt az idő, hogy Brüsszel elzárja a csapot.

Az EU több mint gazdasági szervezet, a jogállamon és a demokrácián alapszik. Megköveteli, hogy a tagok ragaszkodjanak azokhoz az elvekhez, amiket Orbán arcátlanul támad. Piszkos trükköket vetett be a kampányban, így migránsellenes félelmet keltett, újra elővette az antiszemita szóképeket, nyíltan nekiment az uniónak, ám lehet, hogy mindez a demokrácia utolsó zihálása volt. Az ország megadta magát egy gyáva demagóg tekintélyelvű programjának. Ráadásul a választás hemzsegett a szabálytalanságoktól. A Fidesz úgy jutott kétharmadhoz, hogy többen voksoltak ellene, mint mellette. De a magyar demokrácia már előtte a haláltusáját vívta.

Orbán és támogatói állhatatosan lebontották a demokratikus és liberális szerkezeteket. Már nincsenek fékek és ellensúlyok. Ez vonatkozik a bíróságokra és a sajtóra is. De ami még megvetendőbb, az az, hogy ördögnek állította meg a bevándorlókat, és uszító, újfasiszta tekintetét Sorosra vetette, őt választotta, hogy megszemélyesítse az ellenséget. Az üzletember alapítványa milliókat fordított liberális programokra Magyarországon, Orbán tízmillió dollárokat költött közpénzből, hogy azt a látszatot keltse, mintha a befektető az országot fenyegetve a szálakat mozgatná. Mindezt a régi antiszemita összeesküvés elmélet baljós árnyékában. A politikus illiberális demokráciát akar, de már nem látni, hogy mi maradt a demokráciából. Az EU-t veszélynek tekinti Magyarország szempontjából. Akkor viszont a szervezet miért folyósít dollár milliárdokat, amikor ez az ember az ellenségének nyilvánította?

Brüsszelnek nem áll rendelkezésére egyértelmű eljárás, hogy kizárja bármelyik tagját. Nehéz még a szavazati jog felfüggesztése is, mert ennek Lengyelország ellenállna. De az Európai Néppárt is megvédheti. Viszont Németország rávehetné a többieket az EPP-n belül, hogy tegyenek lépéseket. Ha bizonyos jogokat ideiglenesen hatályon kívül helyeznek, az nyitva hagyná a kaput, ha sikerül legyőzniük az orbáni gépezetet azoknak a magyaroknak, akik vissza akarják terelni az országot az igazi demokrácia útjára. Még hatékonyabb módszer volna, ha leállítanák a szubvenciókat. A milliárdok idáig segítettek kiépíteni Orbán támogatását és alapvető forrást jelentenek az általa teremtett kleptokrácia számára. De a legfőbb ok az alapok befagyasztására, hogy ily módon figyelmeztetnék a többi önjelölt autokratát, aki mintaképnek tekinti a magyar politikust. Egyértelművé kell tenni, hogy eddig és ne tovább, azaz az EU megvédi az elveit. És aki feladja azokat, annak meg kell fizetnie az árát.

A Financial Times vezércikke úgy látja, hogy Orbán Viktor győzelme kihívás az uniónak, a szervezetnek meg kell találnia a módját, hogy visszafogja a Fidesz tekintélyelvű ösztöneit. A minősített többségre építve a politikus még inkább megszilárdíthatja szorítását az államgépezeten, és folytathatja a bírói függetlenség, illetvbe a sajtószabadság lebontását. Piszkos kampány után győzött, a migránsellenes retorikára épített, amit alig leplezett antiszemita összeesküvés elméletbe csomagot. Utóbbi Soros ellen irányult. De körmönfontabb formában célba vette az EU-t és annak értékeit is. Amit az EBESZ mondott a választásokról, azt meglehetősen ritkán lehet hallani egy uniós tagállam kapcsán. A magyarok vesztik a legtöbbet, ha Orbán folytatja a fél-tekintélyelvú irányvonalat. Viszont ha ellenőrzés nélkül marad, az növeli az illiberális fertőzés kockázatát, ami már a szervezet jövőjét fenyegeti.

A Fidesz egyik legsürgősebb feladatának tartja, hogy meginduljon a civilek ellen. A független média attól fél, hogy szakmai kamarába kényszerítik, tovább korlátozva a sajtószabadságot. Veszély fenyegeti az igazságszolgáltatást is. Ez az irány tiltott tantétel volna az uniós felvételt szabályzó koppenhágai feltételek alapján. Ám Brüsszel idáig képtelen volt arra, hogy közbelépjen, és a kormány ne tetszése szerint alakítsa át az országot. Nemigen látni, hogy mi változna e tekintetben. A szavazati jog felfüggesztéséhez és a támogatások megvonásához egyaránt egyhangú döntés szükséges. Lengyelország pedig bizonyosan vétózna, de lehet, hogy Ausztria és Olaszország is. Az Európa Néppárt idáig fedezi Orbánt. Legfőbb ideje volna azonban, hogy az EPP lépéseket tegyen a demokratikus magyar alapok védelmében.

A magyar nacionalizmus súlyos támadás az EU demokratikus eszméivel szemben – állapítja meg a The Times. Orbán a következő négy évben úgy formálja át a demokráciát, ahogyan csak akarja. Hatalmát felhasználhatja, hogy engedelmességre bírja az igazságszolgáltatást, törvényen kívül helyezze a külföldi támogatással működő civil csoportokat, megfélemlítse a sajtót. Ha megteszi, a veszély nem egyszerűen az, hogy az ország tényleges pártállammá válik, de a makacs nacionalizmusával felbátorítja lengyel csodálóit, illetve félő, hogy módszerét lemásolják Kelet-Európa többi részén is. Ez a kilátás döntő vizsga elé állítja az uniót, amely joggal ragaszkodik a szólásszabadsághoz, az igazi demokráciához és a jogállamhoz. Csak éppen vészesen lassan ismeri fel, mekkora veszély állt elő a migrációs kvóták miatt az új tagoknál.

Ha Bizottság túlreagálja a magyar illiberális demokráciát, akkor valószínűleg elősegíti, hogy az ország gyorsabban sodródjon a nacionalista perem felé, ahol a legerősebb barát nem Németország vagy Franciaország, hanem Oroszország és Törökország. Ez tenné a legrosszabb szolgálatot nem csupán az EU-nak, hanem a magyarok lakosságnak is. Brüsszel kezében fontos befolyásoló eszköz az évi 4 milliárd eurós támogatás, de óvatosan kell élnie vele. Magyarország még nem az oroszok útján halad. Egyelőre be van ágyazva az EU-ba, mivel polgárai tudják, milyen fontosak az uniós fejlesztési források. Ám Orbán hatalomvágya kezd emlékeztetni Putyinéra. Az ellenzék szemszögéből a tanulság az, hogy ha megosztott marad, akkor vége. Brüsszelnek pedig az a lecke, hogy ha meg akarja leckéztetni a kontinens keleti felét, mármint, hogy mi elfogadható egy demokráciában, akkor lehet, hogy befellegzett a kelet-európai demokráciának is.

The Independent vezércikke rossz hírnek nevezi Európa részére, hogy marad Orbán Viktor fura különítménye. Hiszen a magyar politikusnak hasonló gondolkodású szövetségesei vannak kormányon a cseheknél, lengyeleknél és szlovákoknál, és mind hajlandó meghiúsítani, hogy megzabolázzák a miniszterelnököt. A magyar mini-Putyinnak a győzelemhez nem kellett megfirkálnia a választást, mivel odahaza tényleg népszerű. A haladó pártok nem rúgnak labdába mifelénk, a legfőbb ellenfél, a Jobbik pedig még szélsőségesebb, mint a Fidesz. Könnyű volna azzal elintézni az eredményt, hogy itt egy olyan furcsaságról van szó, amely Magyarországra korlátozódik. Orbán messze nincs ugyanis egyedül, másutt is működnek euroszkeptikus és populista mozgalmak, amelyek igencsak nyomulnak. Lásd Olaszországot. De az AfD is több mint 10 %-kal került be a német parlamentbe.

Mindegyik a bevándorlás elutasítására épít, de egyik sem annyira kihívó, mint Orbán. Elkerülhetetlennek látszik az összecsapás Budapest és Brüsszel között, bár az valószínűleg nem azonnal következik be. A Bizottság nem szereti a közvetlen konfrontációt, inkább a kompromisszumot, az alkut keresi. Nem szeretné, ha a migráció hatására az a benyomás keletkezne, hogy még inkább szétesik az EU. Érzékeli, hogy ha nagyon kardoskodik a kvóta mellett, akkor új válság áll elő. Ugyanakkor az az érdekes a populistákban, hogy nem akarnak kilépni a szervezetből. Inkább továbbra is kicsemegézik maguknak az előnyöket, készséggel elfogadják a brüsszeli pénzeket. Ha ellenben valamit nem akarnak, akkor egyszerűen nemet mondanak és hangosan kiabálnak, a nemzeti jogokat és a nagy hazai támogatást emlegetve. Meglátjuk, a németek és a franciák meddig viselik el a zajos szomszédokat. Egyelőre úgy tűnik, hogy marad Orbán és a fura különítmény.

A tekintélyelvű erők az európai értékeket veszélyeztetik a rothadt végeken – Orbán Viktor győzelme újabb fenyegetés a jogállam számára. Így foglalja össze a helyzetet a Financial Times neves elemzője. Gideon Rahman rámutat, hogy a széleken antidemokratikus lebomlás indult be. Ha nem kezelik, továbbterjed majd a centrumra is, és utána az EU már nem mondhatja magáról, hogy értékek közössége. A legegyértelműbb veszély Magyarországról indul ki. Orbán Viktor már aláásott olyan intézményeket, amelyek alapvetőek a szabad társadalom szempontjából. De ott van Lengyelország, Szlovákia, Málta, Csehország, Bulgária, Románia, mindegyikben súlyos gondok jelentkeznek, ám vezetőik tudják, miként kell az unió szája íze szerint beszélni. A magyar vezető kicsit más, mert ő jelek szerint élvezi, hogy a tekintélyelvű rossz fiú lehet. De nemzetközi elismerést és a szélsőjobb rajongását eredményezte számára, hogy ennyire ellenzi a muzulmán bevándorlókat.

A fő ok, amiért Orbán veszélyes az EU-ra nézve, az az a mód, ahogyan a kormány ellenőrizni igyekszik a médiát, az egyetemeket, az igazságszolgáltatást és a civileket. Nem tréfadolog, hogy az unióban van egy tekintélyelvű vezető. Mert azonnal árt a szervezet törekvéseinek, amikor az meg akarja védeni az értékeit, illetve ki kívánja kényszeríteni a szabályokat. A lengyelek és a magyarok egymást fedezik Brüsszellel szemben. Autoriter tömb képződik a demokratikus klubban.

A Fidesz továbbra is az EPP tagja, és ez fontos támogatást jelent neki. A főtitkár, Manfred Weber szerint Orbán egyetlen vörös vonalat sem hágott át. De Katalónia miatt baj van Spanyolországban is, hiszen demokratikusan választott politikusokat börtönöztek be. Az osztrák Szabadságpártot azzal vádolják, hogy tisztogatást hajtott végre a titkosszolgálatnál. Az olasz Liga elnöke Orbán és Putyin lelkes csodálója. Ha összedőlne az EU, akkor megszűnnének az utolsó korlátok az olyan ösztönös tekintélyelvűek útjában, mint Orbán. Az ilyen politikusok épp ezért támadják annyira ádázul az uniót. Nyugtalanító, hogy egyre nagyobb befolyásra tesznek szert nem csak otthon, hanem Brüsszelben is.           

 

Orbán Viktor az újraválasztás után azonnal célba veszi Sorost és a civil csoportokat – a félelmet és a nyugatlanságot ki lehetett tapintani – állapítja meg a The Washington Post. A kormányfő éppen akkora többséget szerzett, amekkorával folytatni tudja a demokratikus intézmények, a fékek és ellensúlyok átalakítását. Az ellenzék számára a miniszterelnök tervei nem számítanak meglepetésnek. Hiszen már a kampány során figyelmeztetett, hogy Soros szövetségeseire bosszú vár. Mégis a vártnál hamarabb jön az ellenhullám. Gulyás Márton szerint ez azt jelenti, hogy egy-két NGO hónapokon belül bevégzi. Fel kell készülniük fenyegetésekre, házkutatásokra, bármi másra. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság nevében azt mondta, aggodalommal figyelik, milyen gyorsan lecsapnak a civil társadalomra, illetve a független hangokra.

Kapronczay Stefánia a TASZ igazgatója arról számol be, hogy az ellenük irányuló kampány miatt már tapasztaltják, hogy állami intézmények beszüntetik az együttműködést velük. Bizonyos projekteket le is kellett állítaniuk. Ám mint Pardavi megjegyzi, a ‘Stop, Soros’ már egy másik szint. Merthogy nem egyszerűen szervezetek, hanem bizonyos emberek ellen irányul, márpedig ez teljesen antidemokratikus. Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője azt megtoldja azzal, hogy itt kettős fenyegetésről van szó. Egyrészt riasztó, hogy a kormány titkosszolgálati eszközökkel szerzett információkat használ fel, ilyet utoljára Milosevics csinált Európában. Ugyanakkor azt sugallja, hogy mint a háborúban vannak ellenségek, akiket fel kell számolni.

 

Újraválasztása utáni első lépésként a Fidesz azt ígéri, hogy szigorítja az elbánást a civil társadalom aktivistáival szemben – a húzás valószínűleg ront a kapcsolatokon az uniós partnerekkel – vélekedik a Bloomberg. A ‘Stop, Soros’-törvény igyekszik korlátozni, illetve teljesen megakadályozni a nem kormányzati szervezetek külföldi támogatását, továbbá bünteti kívánja mindazokat, akik támogatják az illegális bevándorlást. Vagyis olyanokat céloz meg, akik még a hatalom körmére tudnak nézni. Az Eurasia Csoport egyik elemzője úgy értékelte, hogy a következő négy évben még hevesebb ellentétek lesznek Budapest és az EU között.

Az EBESZ megfélelmlítőnek és idegengyűlölőnek minősítette a választási hadjáratot, ám Gulyás Gergely szerint a szervezet túllépte felhatalmazását, mert politikai helyzetértékelést tett közzé. Ugyanakkor a többség felbátoríthatja a Fideszt arra, hogy még inkabb satuba fogja a független sajtót, illetve hogy most már a bíróságokat vegye elő. De veszélyben van a CEU is. Ignatieff rektor ugyan azt közölte a választás után, hogy maradni kívánnak, de felkérte a diákokat, illetve végzett hallgatókat, hogy gondolkodjanak el a jövőn, különös tekintettel a Bécsben létesítendő campus-ra.

 

A választási eredmény aggasztja a magyar liberálisokat, az ellenzék és a civil társadalom bizonytalan jövő elé néz. Az elsöprő siker birtokában a nacionalista Fidesz várhatóan csak még több hatalmat összpontosít Orbán Viktor kezében, arról nem beszélve, hogy várhatóan tovább éleződik a feszültség Közép-Európa és Brüsszel között a migráció és az EU jövője miatt – írja a  Financial Times. Róna Péter szerint Európa ezek után egy jobboldali diktatúra legitim bástyjával kerül szembe, a földrész kellős közepén. Orbán bízhat abban, hogy ő lesz a Visegrádi Csoport vezetője. Mráz Ágoston Sámuel úgy gondolja, a politikus igyekszik közvetíteni a térség és Berlin között. Prága és Pozsony azonban óvakodik túlzottan összeállni a bujtogató magyar vezetővel.

Mujtaba Rahman, az Eurasia Csoport kockázat elemző szakértője azt jósolja, hogy a földrengésszerű magyar választási eredmény csak még jobban összekuszálja a dolgokat az unióban. Mert Lengyelországot és Olaszországot is idevéve, már három jelentős elitellenes szereplő jelenhet meg a szervezet legfelső szintjén. Ez azután másutt is felerősítheti a migrációellenes hangokat és lendületet adhat a nacionalista erőknek az Európai Parlamentben. Egy befolyásos magyar üzletember szerint azonban a Fidesz egyre erősebb illiberális, illetve jobboldali álláspontja Magyarország számára a legkárosabb. A hatalom megmérgezi az ország lelkét és nem tudni, hány évtized kell, hogy ezt megfordítsák.

Orbán Viktor nyert, rajta kívül mindenki más nagy vesztesnek számít. Így látja a helyzetet a konzervatív The Wall Street Journal vezércikkírója, hozzátéve, hogy az eredmény nagy fricska az uniónak, ám nem úgy tűnik, mintha Brüsszel hajlandó volna megszívlelni a tanulságot. A Fidesz győzelmét semmi sem veszélyeztette, ám volt egy csekély esély, hogy nem jut kétharmadhoz, így nem tudja kénye-kedve szerint átírni az alaptörvényt. Ehhez képest nagyobb többsége lett, mint 4 éve. Orbán próbálja aláásni az olyan demokratikus intézményeket, mint a független média vagy a civil szervezetek, és nem kétséges, hogy ezek a manipulációk ártanak az ellenzéknek.

De ennél lényegesebb, hogy tízből heten két olyan nacionalista pártra voksoltak, amely migrációellenes. A kormánypárt kampánya gyakran gúnnyal megtöltve ment szembe az EU, illetve Merkel bevándorlás-politikájával. Utóbbi kapcsán a miniszterelnök összeesküvéssel vádolta meg Soros Györgyöt, ami demagógia, de Brüsszel nem reagál a populista aggályokra. Az unió továbbra is arra igyekszik rávenni a tagokat, hogy fogadja el a kvótákat. A magyarok épp elég nyugtalanok voltak emiatt, ezért olyan erőkre szavaztak, amelyek az idegengyűlölő ösztönökre játszottak. Orbán tekintélyelvű irányba vezeti az országot. De kapóra jön neki az integráció menedékpolitikája, főként miután az EU nem hozott ellene szankciókat a demokratikus normák megszegése miatt. Ha a nagy pártok nem képesek reagálni a polgárok gondjaira, akkor a jobb- vagy baloldali demagógok teszik ezt meg helyettük.

A győzedelmes Orbán Viktor arra készül, hogy eltapossa a menekülteket segítő jótékonysági szervezeteket, amelyeket Soros György támogat – figyelmeztet a The Times. A ’Stop, Soros’ egy átfogóbb terv része, hogy visszaszorítsák a civileket és úgy tűnik most, hogy a folyamat felgyorsul. Léderer András a Helsinki Bizottságtól úgy fogalmaz, hogy ők most az elsőszámú közellenségnek számítanak, és ha átmegy a törvény, akkor egyértelmű, hogy megpróbálják leállíttatni a tevékenységüket. Mráz Attila a TASZ-tól hozzáteszi, hogy a hatalom már meggyengítette az Alkotmánybíróságot, de most nekimehet a többi bíróságnak is.

A lap úgy mutatja be Orbán Viktort, mint az európai anti-Merkelt. Megszerezte a szavazóinak támogatását, hogy ellenálljon a menedékkérők szétosztásával szemben. Az igazi erőpróba azonban várhatóan az lesz, hogy lépéseket tesz olyan értékek ellen, amelyek alapvetőek az EU számára. Pl. amikor új szabályokat hoz a segélyszervezetek, az igazságszolgáltatás vagy a média ellen. Az egyik oldalon áll a Bizottság, Macron és Merkel, míg Orbán a lengyel és a cseh populista vezetőket hívhatja csatába. Mivel a magyar kivitel csaknem egyharmada Németországba irányul, az országnak szüksége van az unióra. Ennek pedig lehetővé kell tennie, hogy a Viktátor lelkére beszéljenek.

A választási győzelem birtokában Orbán Viktor még keményebben ellenőrzi a politikát, bár az EBESZ szerint a szavazás nem volt tisztességes – olvasható  a The Wall Street Journal-ben. Mindenesetre a politikus megerősítheti hazai felhatalmazását, illetve uniós befolyását. Utóbbi azt jelenti, hogy még inkább jobbra tolhatja a súlypontot a szervezeten belül. Idehaza nagy valószínűséggel lényeges reformokat és alkotmányos változtatásokat nyom át – egyoldalúan. Juncker ma találkozik a magyar vezetővel, miután EU-illetékesek azon vannak, hogy a közösségi támogatásokat a jogállam betartásától tegyék függővé. Ám Orbánnak befolyásos támogatói akadnak az Európai Néppártban, amelyet azonban bírálatok értek, miután teljes mértékben támogatja a fellépést Lengyelország ellen, viszont becsukja a szemét a magyar fejlemények láttán.

Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője úgy gondolja, hogy mivel az EPP gratulált a magyar kormányfőnek, ám nem hívta fel az európai értékek tiszteletére, nos, ezzel jóváhagyja az aljas kampányt, a támadást a demokrácia ellen, valamint a próbálkozás a tekintélyelvűség meghonosítására.

Az átfogó győzelem folytán Orbánnak megvan a hatalma, hogy átformálja Magyarországot, de lehet, hogy az egész uniót is – jósolja a The Guardian. Viszont viharos 4 év vár a szorongatott magyar liberálisokra. A miniszterelnök valószínűleg félresöpri a bírálatokat, mármint hogy a választás tisztességtelen volt, és csak ráerősít a civilek és a független sajtó elleni hadjáratra. Szelényi Zsuzsa úgy gondolja, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv válik valóra, mert a kétharmad jelentős részvétel mellett született, ezért a Fidesz még nagyobb érzi a felhatalmazást, Orbán pedig ezt felhasználhatja, amikor Brüsszellel tárgyal. Mert nem szereti, hogy ha autonóm szigetek vannak körülötte. Az sem valószínű, hogy visszavenne a migránsellenes retorikából. Az első célpontot a ’Stop, Soros’ keretében a civilek jelenhetik, ideértve, hogy bezárathatják azokat a szervezeteket, amelyekről a hatalom úgy gondolja, hogy a nemzetbiztonságot fenyegetik.

Egy pár napig úgy látszott, hogy reszkethet Orbán Viktor, mert a közvélemény-kutatók szoros versenyt jósoltak, ám a végén győzött a kormánypárt Der Spiegel – kezdi beszámolóját a német folyóirat munkatársa. Történelmi siker ez a politikus számára, mert még sosem nyert ilyen toronymagasan egy párt harmadszor egymás után. A miniszterelnök mindent egy lapra, a migránskérdésre tett fel. Az ellenzék vezetői viszont a hétfő éjjel olyan benyomást keltettek, mintha mámorból, másnaposan ébredtek volna. A választási szabályokat persze a Fideszre szabták, de így is csupán egyetlen jelöltre lett volna szükség a kormányellenes erők részéről, hogy megverjék Orbánt. Tamás Gáspár Miklós szerint azonban az eredmény nem meglepő, mert egész Európában inog a közmegegyezés a közös jóról, mind több társadalomi csoport fontosabbnak tartja a saját érdekeit, mint a kisebbségek jogait. Mert mindenki tudja, hogy a kormányfő korrupt, és hogy rosszul végzi a dolgát, mégis sokan voksolnak rá, mivel fontosnak tartják, hogy megvédje őket a bevándorlóktól, illetve a romáktól.

Nem valószínű, hogy Orbán mérsékelné a hangot Európával szemben. Olyan uniót akar, amely csak a pénzek kifizetését, illetve az egységes piac ügyeit intézi, ám nem képvisel közös értékeket és nem avatkozik meg az országok belső politikai vitáiba. Ennek érdekében mozgósítani kívánja az államokat Közép- és Délkelet-Európában. Nem várható enyhülés a belpolitikában sem. A magyar közvélemény igencsak elégedetlen a rengeteg anyagi visszaélés, az egészségügy és az oktatás sanyarú állapota, illetve a gyenge közigazgatás miatt. A hatalom éppen ezért gyakran folyamodik idegenellenes jelszavakhoz. Azon kívül Orbán már korábban jelezte, hogy szigorú lesz ellenfeleivel és bírálóival szemben, beleértve az NGO-kat.

Olyan kampány volt ez, amelyet mélypontnak kell tekinteni a rendszerváltás óta eltelt időszakban – írja a Neue Zürcher Zeitung. A Fidesz elérte, hogy a téma csaknem kizárólag a migráció volt. A kormány ellenfeleit úgy állították be, mint a Soros György által irányított külföldi összeesküvés ügynökeit. Orbán erre hivatkozva nem állt ki vetélytársaival vitára és nem is mutatott be választási programot. Ugyanakkor nem lehet arra számítani, hogy ezek után mérséklődni fog a hang. Kovács Zoltán máris jelezte, hogy amelyik civil szervezet beleavatkozik a politikába, azt be kell zárni. A miniszterelnök pedig a nemzeti ünnepen megtorlást helyezett kilátásba. A jövőben még nehezebb lesz az is, hogy az ellenzék hallassa hangját. A szóbanforgó pártok fájdalmasan leszerepeltek, nem tudták kihasználni, hogy a közvélemény jelentős részének elege van a korrupciós botrányokból. Mellesleg a széleskörű együttműködést az LMP és a Momentum gátolta meg, a Jobbik teljes mértékben elutasította a jelöltek összehangolását. Független szakértők egyetértenek abban, hogy a választás szabad volt, de nem tisztességes. Az EBESZ megbízottak már 4 évvel ezelőtt is ugyanezt állapították meg, ám azóta a helyzet csak még rosszabb lett. A pálya a Fidesznek lejtett és a kormány csak decemberben és januárban 15 millió franknak megfelelő összeget költött „felvilágosító hadjáratra”, ami gyakorlatilag pártpropaganda volt – közpénzből.

A német belügyminiszter arra figyelmeztette az uniót, hogy dobja sutba a fennhéjázást és a leereszkedést Magyarországgal szemben. A jelentés hozzáteszi, hogy Seehofer a muzulmán bevándorlás visszaszorítását szorgalmazza az EU-ban, Orbán pedig a keresztény Európa védelmezőjének tekinti magát. De feszült Brüsszel és Magyarország viszonya, mert az Orbán-kabinet nem fogad be menedékkérőket, és gondok vannak a jogállammal is – jellemzi az állapotokat a BBC.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.

Címkék