Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Halálbüntetés-jelentés: egyre kevesebb halálos ítélet és kivégzés

Halálbüntetés-jelentés: egyre kevesebb halálos ítélet és kivégzés

Pozitív lépések történtek a szubszaharai régióban, Guinea eltörölte a halálbüntetést. A múlt évekhez képest világméretű csökkenés a kivégzések és halálos ítéletek számában. Irán és Malajzia törvénymódosításokat fogadott el végre, hogy csökkentse a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt kiszabott halálbüntetések számát. Továbbra is vannak azonban aggasztó jelenségek.

A szubszaharai Afrika nagy lépést tett a halálbüntetés eltörlése felé, az egész térségben látványosan csökkent a kiszabott halálos ítéletek száma – áll az Amnesty Internationalnak halálbüntetésekről szóló 2017-i, ma közzétett jelentésében.

Guinea lett a huszadik szubszaharai afrikai ország, amely az összes bűncselekmény esetében eltörölte a halálbüntetést; Kenya a gyilkosságért járó kötelező halálbüntetésnek vetett véget. Burkina Faso és Csád új jogszabályok elfogadásával, illetve törvénytervezetek benyújtásával szintén figyelmet keltő lépéseket tett e büntetési nem visszaszorításáért.

Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára kijelentette: „Ha az idén a térség még több kormánya tesz lépéseket a halálbüntetés csökkentése és eltörlése felé vezető úton, a kivégzéseket továbbra is alkalmazó országok elszigetelődése még nyilvánvalóbb lesz… Most, hogy már húsz szubszahari ország törölte el a halálbüntetést az összes bűncselekmény esetében, itt a legfőbb ideje, hogy a világ többi része is kövesse az példáját, és meghagyja ezt az iszonyú büntetési formát a történelemkönyveknek.”

A szervezet csökkenést dokumentált az itt található országok által végrehajtott kivégzések számában. Tavalyelőtt (ismereteink szerint) öt ország, tavaly már csak Dél-Szudán és Szomália hajtott végre kivégzéseket. Bár a jelentések szerint Botswana és Szudán 2018-ban újra bevezette a kivégzéseket, a szervezet hangsúlyozza, hogy ennek nem szabad beárnyékolnia azokat a pozitív lépéseket, amelyek a régió többi országában végbementek.

Egy másik afrikai ország, Gambia aláírt egy nemzetközi megállapodást, amely arra kötelezi, hogy ne végezzen ki senkit, és lépéseket tegyen a halálbüntetés eltörlésére. A gambiai elnök februárban moratóriumot vezetett be a kivégzésekre.

A szubszaharai Afrikában megfigyelhető pozitív változások jól mutatják a nemzetközi irányzatot, amely szerint tovább csökkent a halálbüntetés alkalmazása világszerte 2017-ben.

Az Amnesty International 2017-ben 23 országban legalább 993 kivégzést dokumentált, 4%-kal kevesebbet, mint 2016-ban (1032 kivégzés) és 39%-al kevesebbet, mint 2015-ben (amikor a szervezet jelentése szerint 1634 kivégzés történt, ami a legtöbb 1989 óta).

Tavaly 53 országban legalább 2591 halálos ítéletet hoztak, ami örvendetes csökkenés a 2016-i 3117-hez képest. Ezek a számok nem tartalmazzák azt a több ezer halálbüntetést és kivégzést, amelyet az Amnesty International információi szerint Kínában szabtak ki és hajtottak végre; ott ugyanis államtitoknak számítanak ezek az adatok, ezért nem ismerhetőek meg.

Guineaval együtt Mongólia is eltörölte a halálbüntetést, és ezzel tavaly 106-ra emelkedett a de jure abolicionista országok száma. Miután Guatemala is csatlakozott a közönséges bűncselekmények esetében a halálbüntetést nem alkalmazó országok közé, a de facto eltörlő országok száma 142-re nőtt. Csupán 23 ország folytatta a kivégzéseket – hasonlóan, mint 2016-ban – annak ellenére, hogy egy kis szünet után több állam újra alkalmazni kezdte a legkegyetlenebb büntetési nemet.

A halálbüntetést rendületlenül támogató országokban is történtek fontos lépések. Iránban a regisztrált kivégzések száma 11%-kal, a kábítószer-bűncselekményekhez kötődő kivégzések száma 40%-kal csökkent. Az országban növelték annak a kábítószernek a törvényi mennyiségét, amelynek birtoklásáért kötelező halálbüntetést kiszabni. Malajziában bevezették az ítélet mérlegelésének lehetőséget a kábítószer-kereskedelem esetében. Ezek a változások a jövőben valószínűleg mindkét országban csökkenést fognak eredményezni a halálos ítéletek számában.

Indonéziában, ahol 2016-ban négy embert végeztek ki kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, tavaly egyáltalán nem hajtottak végre kivégzést és enyhe csökkenés mutatkozott a halálos ítéletek számában is.

Csakhogy továbbra is vannak aggasztó tények:

  • 15 ország szabott ki halálos ítéletet illetve végzett ki embereket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, megsértve ezzel a nemzetközi jogi előírásokat.
  • A közel-keleti és az észak-afrikai régió jegyzi a legtöbb kábítószerrel kapcsolatos kivégzést 2017-ben, míg az ázsiai-csendes-óceáni térségben található a legtöbb ország, amely a halálbüntetéshez folyamodott ennél a típusú bűncselekménynél (16-ból 10).
  • Az Amnesty International négy országban regisztrált kábítószerrel kapcsolatos kivégzéseket – Kínában (ahol a számok államtitkok), Iránban, Szaúd-Arábiában és Szingapúrban. A titkosság, mely a halálbüntetést övezi Malajziában és Vietnámban, lehetetlenné tette annak meghatározását, hogy történtek-e kábítószeres bűncselekmények miatti kivégzések. Szingapúrban 2017-ben 8 embert akasztottak fel, mindnyájukat kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, ami duplája a 2016-i kivégzések számának. Hasonló volt a tendencia 2016-ban Szaúd-Arábiában, ahol az ilyen jellegű bűncselekmények miatti lefejezések az összes kivégzés 16 százalékáról 2017-re 40%-ra szöktek fel.

A kormányok számos más nemzetközi jogi tilalmat is áthágtak tavaly. Iránban legalább 5 embert végeztek ki olyan bűncselekményekért, amelyeket még 18 éves koruk előtt követtek el, és legalább 80 ember van halálsoron. Japánban, a Maldív-szigeteken, Pakisztánban, Szingapúrban és az Egyesült Államokban értelmi fogyatékossággal élő embereket végeztek ki vagy ítéltek halálra. Az Amnesty International olyan eseteket dokumentált Bahreinben, Kínában, Iránban, Irakban és Szaúd-Arábiában, amelyekben olyan emberek néznek szembe a halálbüntetéssel, akiket kínzásokkal és egyéb kegyetlen bánásmóddal vettek rá a „beismerő vallomásra”. Iránban és Irakban e „vallomások” közül néhányat élőben is közvetített a televízió.

Bár összességében a kivégzést alkalmazó országok száma változatlan maradt, Bahrein, Jordánia, Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok is egy kis szünet után újra végzett ki embereket. Egyiptomban körülbelül 70%-al nőtt az ismert halálos ítéletek száma 2016-hoz képest.

Mivel világszerte még legalább 21 919 halálra ítélt emberről tudunk, a közvéleménynek továbbra is fenn kell tartania a nyomást a halálbüntetést alkalmazó országokkal szemben.

A halálbüntetés az erőszak kultúrájának a tünete, nem pedig a megoldás rá. Az emberek támogatásának hála bátran szembe szállhatunk ezzel a kegyetlen büntetéssel, és mindenhol véget vethetünk a halálbüntetéseknek.

További információk, részletes statisztikák és trendek a jelentésbenilletve a legfontosabb adatokat tartalmazó összefoglalóban.

Az Amnesty International minden körülmények közt ellenzi a halálbüntetést, függetlenül a bűncselekmény természetétől, az elkövető személyétől, vagy az állam által alkalmazott kivégzési módszertől. A szervezet a halálbüntetést az élethez való jog megsértésének tekinti, azt kegyetlen, embertelen és megalázó büntetési formának tartja.