Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ne temessük még a könyvet! – fesztivál a budai Millennárison

Ne temessük még a könyvet! – fesztivál a budai Millennárison
Toronyi Attila

Huszonhat országból érkezett 160 kiállítóval, kétszáz programmal, rengeteg dedikálással várja a ma megnyílt, immár 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál az érdeklődőket. A vasárnapig nyitva tartó rendezvény díszvendége Daniel Kehlmann német író, a díszvendég ország pedig Szerbia. (Kép: MTI Foto, Balogh Zoltán)

A hagyományosan április végi könyvfesztiválok látogatóinak talán úgy tetszhet, mintha kisebb lenne a kiállítótér, bár a hétezer négyzetméterrel nem kell azért szégyenkeznie a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének. Ez a szervezet „találta ki” 25 évvel ezelőtt a fesztivál megrendezését, amely időközben egyre népszerűbb lett, holott a főváros évről évre megrendezi a könyvhetet is. A nemzetközi szakma olyannyira jegyzi az eseményt, hogy növekvő rangjának köszönhetően a régió meghatározó kulturális fórumaként tartják számon a Budapesti Könyvfesztivált.

Mint a mai ünnepélyes megnyitón Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is megjegyezte, szívós szorgalom, újabb és újabb ötlet kellett ahhoz, hogy a rendezvény fennmaradjon. Hiszen a könyv jövőjét beárnyékolja a digitális kultúra terjedése, bár annak idején már Babits Mihály is megkongatta a vészharangot. Való igaz, a könyv ma másként kapcsolja össze a múltat a jelennel és a jövővel, de mint a Digitális Irodalmi Akadémia vendégeinek magas száma is bizonyítja, az olvasás változatlanul népszerű – a világhálón is.

Csökkent ugyan a kiadványok átlagos példányszáma, ám a könyvet még sokáig nem kell elsiratnunk. Szerepet játszanak ebben a könyvfesztiválok, -hetek, a kiadók törekvése a minőségre. Prőhle főigazgató szerint „a könyvfesztivál a rendszerváltozás utáni lassú konszolidáció éveiben olyan szellemi horizontot jelölt ki Magyarország számára, amely évről-évre kitartóan emlékeztet minket arra, mihez is tartsuk magunkat”.

A szerbiai könyvesek nevében, a díszvendég ország illetékes minisztere, Vladan Vukosavljevic méltatta a lehetőséget, hogy a könyvfesztiválnak köszönhetően „a szerb kultúra és irodalom szimbolikusan visszatérhet Budapestre, ahol a 19. század első felében az első modern szerb kulturális intézmények megalakultak”.

A fesztivál részeként tartják meg – az uniós tagállamok közös elhatározásából, együttes vállalkozásaként – a tagországok fiatal prózaíró tehetségeinek bemutatkozóját, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját is.

A Kossuth Kiadó Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, pénteken jelenti be az első magyar–kínai könyvszakmai iroda megalakulását. A magyar vállalat az egyik legnagyobb kínai kiadóval (Foreign Language Teaching and Research Press) ír alá megállapodást, amelynek célja, hogy egyre több kínai mű jelenhessen meg a magyar piacon, illetve az együttműködésnek köszönhetően magyar irodalmat, tényirodalmat, gyermekirodalmat olvashat majd a kínai közönség.

A Millennáris vasárnap estig kulturális programok sokaságát kínálja: író–olvasó-találkozók, felolvasások, dedikálások, irodalmi estek, könyvpremierek, művészkönyv-bemutatók, kerekasztal-beszélgetések, koncertek, színházi bemutatók, kiállítások, filmvetítések várják az érdeklődőket.

Daniel Kehlmann (1975), a fesztivál díszvendége, akinek csütörtök délután átadták a Budapest Nagydíjat, az európai irodalom egyik legeredetibb szerzője. Regényei és esszékötetei már huszonéves korában hatalmas sikert arattak Németországban, A világ fölmérése című regénye pedig meghozta számára a világhírt. Méltatói kifinomultságát, hatalmas tárgyi tudását és páratlan humorát dicsérik. Kritikusként és esszéíróként is sokat tesz a kultúrák találkozásáért: a német nyelvű olvasóközönségnek szemlézi a világ-, így a magyar irodalmat is. A Der Spiegel című német hetilap mellékletében dicsérte a magyar írókat, és azt írta, hogy Magyarországon van a világirodalom egyik központja.

(MTI Foto, Balogh Zoltán felvétele)