Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Tiltott anyagi támogatást nyújt a Nemzeti Bank a költségvetésnek?

Tiltott anyagi támogatást nyújt a Nemzeti Bank a költségvetésnek?

Az osztrák szélsőségesek egyik vezére egyetért Orbán Viktorral abban, hogy migránsügyben neki ez a Soros nagyon gyanús! Közben a magyar civilek számára a túlélés forog kockán. Merkel lapít, nem segít Macronnak, noha a francia államfő a liberális és demokratikus Európát igyekszik megmenteni a nacionalisták, illiberálisok részéről fenyegető végtől. Az Európai Központi Bank erősen gyanítja, hogy a magyar jegybank tiltott anyagi támogatást nyújt a költségvetésnek a szép nevű alapítványokon keresztül.

Die Presse: Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője arra igyekszik rávenni Orbán Viktort, hogy az teljesítse európai kötelezettségeit a kvóták ügyében, mert a magyar választások is azt támasztják alá, hogy a migráció rendezése nem tűr halasztást. Nem csupán a földrészt, hanem a társadalmakat is megoszthatja, ha elhúzódik a megoldás. Weber szerint a kiút csak az lehet, ha keményen ellenőrzik a külső határokat, az ENSZ-szel összehangolva szigorú kontingenst szabnak a menekültek számára, illetve egyfajta Marshall-segélyt adnak Afrikának. E három nélkül nem lehet fenntartani a Schengen-rendszert. A politikus ennél a pontnál tért rá arra, hogy Európában nem lehet nélkülözni a szolidaritást, bár megérti a volt szocialista államokat, mármint hogy azok előbb tudni akarják, kik is lépnek migránsként a területükre. Ám ha ez a kívánság a külső határok szigorú őrizetével teljesül, utána a magyar, lengyel és cseh kormány nem vonhatja ki magát Olasz- és Görögország
megsegítéséből.

Weber hangsúlyozta, hogy az unió értékközösség, itt szó sem lehet semmiféle engedményről. A kérdés csupán az, ki ellenőrzi az esetleges jogsértéseket. A politikus úgy véli, hogy ez a bíróságokra tartozik, ezért szükség lesz jogállami mechanizmusra. A bajor EP-képviselő elvárja, hogy Orbán Viktor simítsa el az olyan nyitott kérdéseket, mint a CEU jövője vagy a nem kormányzati szervezetekkel szembeni bánásmód. Az EPP parlamenti csoportvezetője megjegyezte, hogy a magyar kormányfőnek az új választási felhatalmazás birtokában most már kell tennie valami jót a földrészért is. Weber, aki Daul néppárti elnök társaságában hamarosan találkozik a miniszterelnökkel, szeretne egyúttal hidat építeni Merkel és Orbán között. Szerinte egyébként a magyar vezető pontosan tudja, hogy egyedül nem képes megvédeni az országot Moszkva ellenében.

Die Presse: A szélsőséges Osztrák Szabadságpárt parlamenti csoportjának első embere szintén úgy gondolja, hogy Soros György kétes szerepet játszik a migrációban. A politikus, aki a kétoldalú baráti csoport elnökeként szívesen ott lenne az új magyar Országgyűlés alakuló ülésén, ha meghívják, jó viszonyban van Orbán Viktorral, bár telefonszámot azért nem cseréltek. Gudenus emellett nagyon rokonszenvezik Oroszországgal is. A magyar médiapolitikáról úgy vélekedik, hogy az végül is a miniszterelnök dolga, aki bizonyosan megpróbált egyes orgánumokat magához kötni. Arra a felvetésre, hogy Orbán ellenségnek tette meg Sorost és durva összeesküvés elméletet fabrikált a személye köré, a politikus úgy válaszolt, hogy egyre inkább bebizonyosodnak azok a hírek, miszerint a milliárdos támogatja a migránsok betelepítését Európába. Mert az nem lehet véletlen, hogy ennyien jönnek a kontinensre. Megjegyezte, hogy erre nézve vannak is papírok az EU-ban. Felrótta a befektetőnek továbbá, hogy az szerinte sok pénzzel segít minden lehetséges átalakulási folyamatot a földrész keleti felén.

The New York Times/Reuters: A Nyílt Társadalom Alapítvány azzal vádolja a magyar kormányt, hogy az meg akarja fojtani a civil szervezeteket, ám az OSI megerősítette, hogy a budapesti iroda elköltöztetése attól függ, mit tartalmaz a „Stop, Soros!”-csomag, amelyet a jövő hónapban terjesztenek az országgyűlés elé, bár sok kétségük nincsen felőle. A tervezet miatt az EU már kötelezettségszegési eljárást indított, ugyanakkor Orbán Viktor világossá tette, hogy ő azt szeretné, ha távozna a regionális képviselet. A miniszterelnök ellenfelei ezzel szemben úgy látják, hogy a fejlemény mérföldkő lenne, miután az ország már most is a tekintélyelvű irányítás felé csúszik, és a hatalom lecsap a gondolkodás és a tevékenység független központjaira. Csontos Csaba szóvivő elmondta, hogy akár megy az alapítvány, akár nem, mindenképpen folytatja a munkáját Magyarországon. Boros Tamás a Policy Solutions-tól szerint a civilek elleni fellépés beleilleszkedik abba a törekvésbe, hogy egyetlen terület sem működhessen a kormányzat jóváhagyása nélkül. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság képviseletében aggodalmát fejezte ki, mert a törvényjavaslat létében fenyegeti a szervezetet.

The Guardian: A hatalom részéről tervezett szigorítás miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány azt fontolgatja, hogy bezárja budapesti irodáját, illetve drasztikusan visszafogja annak magyarországi tevékenységét. A választási győzelem óta Orbán azt hirdeti, hogy felhatalmazást kapott a polgároktól, és annak alapján viszi keresztül a "Stop, Soros!"-csomagot. Az egyre inkább visszaszoruló civil társadalom viszont úgy ítéli meg, hogy a tervezettel el akarják hallgattatni azokat a szervezeteket, amelyek zavarják a kormányfő köreit.

Bodoky Tamás, az Átlátszó munkatársa úgy magyarázza a helyzetet, hogy a miniszterelnöknek szüksége van egy mitikus ellenségre, aki nem tud visszaszólni és ennek megfelelően tudatosan állítja be ördögként a Nyílt Társadalom Alapítványt. Soros ellen pedig azért folyik hadjárat, hogy megfélemlítsék a bírálókat, illetve hogy a hivatalos propagandát adópénzekből finanszírozzák. Ha elköltözik az iroda, akkor mind a két cél teljesül: pánikba esett az üzletember által támogatott intézmény és a Fidesz-barát média listázhatja a „Soros-zsoldosokat”. Pardavi Márta azt mondja, ők azért kerültek a célkeresztbe, mert emlékeztetik a kabinetet, hogy Európában azért vannak a hatalomnak korlátai, hogy az emberek támaszkodhatnak a civil társadalomra, ha a kormány visszaél jogkörével.

The Huffington Post: A magyar kormánnyal szemben álló civilek arról számolnak be, hogy a túlélésért vívnak harcot, de azt ígérik, hogy nem mennek el, miután nap mint nap százak és százak kérnek tőlük segítséget. Az újság úgy értékeli, hogy jelenleg példátlan kampány folyik Magyarországon, ideértve a ’Soros-zsoldosok’ 200-as névsorát. A rajtalévőknek a mind inkább tekintélyelvű alapokon fellépő kormány azt veti a szemére, hogy az üzletember parancsára megpróbálják aláásni a társadalmat. Az összeállítás hozzáteszi: Soros valóban támogatja a független intézményeket, ám az képtelen összeesküvés elmélettel ér fel, hogy a milliárdos meg tudná mondani több tucat szervezetnek, vagy még inkább Brüsszelnek, mit kell tenniük. Látnivaló, hogy itt a bírálókat próbálják megfélemlíteni, illetve elhallgattatni.

A cikkben megszólal Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki azt hangsúlyozza, hogy véget kell vetni a befeketítésüknek, mielőtt késő volna. Mint rámutatott, a hatalomnak egyetlen célja van: a félelemkeltés, az ő munkájuk viszont igen nehéz lett, hiszen Orbán Viktornak megvan a többsége az alaptörvény átíráshoz, a jogállam további leépítéséhez és az emberi jogok önkényes szűkítéséhez. Barsi Orsolya, a K-Monitor irodavezetője arról számolt be, hogy az Orbán-kabinet idáig 7 milliárd eurónak megfelelő összeget lopott ki a magyar és az európai adófizetők zsebéből. Így azon az oldalon megvan minden, pénz, paripa, fegyver a hatalom megtartásához, sőt további kiépítéséhez. A civilek és a független sajtó eszközei ugyanakkor erősen korlátozottak. Ezért szükséges, hogy az EU dolgozzon ki hatékony mechanizmust a szerkezeti alapoknál tapasztalható korrupció ellenőrzésére.

Neue Kronen Zeitung: A Fidesz választási győzelme után változatlanul zajlik Orbán Viktor küzdelme Soros ellen. Hamarosan törvénybe iktatják azt a jogszabályt, amely megkeseríti a civil csoportok életét. A jelek szerint a Nyílt Társadalom Alapítvány kitér a nyomás elől, bár csak akkor dönti el, hogy Berlinbe költözteti-e budapesti irodáját, ha már tudja, hogy milyen tartalommal fogadták el a szóban forgó tervezetet, a "Stop, Soros!"-t. Mindenesetre a befektető elleni támadások folytatódtak, ideértve a Figyelő listáját. A CEU szintén szálka a hatalom szemében, Orbán legszívesebben bezáratná az intézményt. Megfigyelők szerint a Béccsel kötött megállapodás azt tükrözi, hogy az egyetem szintén fontolóra vette a költözködést.

Süddeutsche Zeitung: Az újság úgy értékeli, hogy a francia elnök az Európai Parlamentben elmondott beszéddel az unióért harcol, Merkel ugyanakkor vonakodik, pedig most adott a lehetőség, hogy radikálisan újrakezdjék az unió ügyét – az összes tagállamban megtartandó népszavazással. Macron azon van, hogy felébressze az EU-t, amely nem vesz tudomást a hatalmas veszélyekről. A politikus arra törekszik, hogy visszatérjen a gyökerekhez, azaz a liberális, demokratikus, a világra nyitott és szociális unióhoz. Vagyis erős és egységes Európát akar, hogy megmentse azt a haláltól. Az ellenségeket már egy fél évvel ezelőtt, a Sorbonne-on megnevezte: a nacionalistákat, a tekintélyelvűeket és a demokrácia megtagadóit. Szavai történelmi jelentőségűek, mert jelenleg minden inog, már szinte semmi sem bizonyos.

A szervezeten belül tudatosan megnyirbálják a demokratikus jogokat Magyarországon, Lengyelországban és másutt. Hogy Merkel ilyen helyzetben tovább bizonytalankodik, az a csőd beismerésével egyenlő. A német kereszténypártok a szolidaritás helyett a nehézségekről papolnak, tilalomfákat állítanak fel. Miközben a külső határok védelméről, a terror elleni akciók összehangolásáról kellene beszélni. Macron számára az EU megmentése a cél, a kancellár viszont azt taglalja, hogy hajlandó-e valamivel több pénzt adni a közös feladatokra. Az eljárásmód Budapest és Varsó sok-sok, kicsinyes és gusztustalan manőverét idézi Brüsszellel szemben. És pontosan az egoista, Európa-ellenes magyar, lengyel és cseh vezetők kezére játszik. A kancellár pontosan azt teszi, amit keleti kollégái: ami egyszerűen meg, azt támogatja, ami erőfeszítést igényel, azt inkább kihagyja.

Ily módon Európának újrakezdésre van szüksége. Ehhez a tagoknak bizonyítaniuk kell, hogy Európához akarnak tartozni, amihez a legjobb eszköz a referendum. Segíthet benne, hogy a Brexit óta a magyarok és a lengyelek is pontosan érzékelhetik, mit jelent kockára tenni a tagságot. Azóta mindkét államban jócskán erősödött az EU támogatottsága. Vagyis nem kell félnie annak, aki a földrészért akar küzdeni.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: Az Európai Központi Bank fokozottan szemmel tartja az MNB-t, mert igencsak elképzelhető, hogy az az alapítványain keresztül megsérti költségvetés finanszírozásának tilalmát. A jegybank négy év alatt a GDP 1%-nak megfelelő összeget ágaztatott el az alapítványok javára. Az EKB legújabb éves jelentése ismételten rámutat, hogy nem kizárt, a Nemzeti Bank jogellenesen átveszi az állam bizonyos feladatait, illetve más formában nyújt anyagi előnyöket a kormánynak. A magyar fél az elmúlt évben egy sor intézkedéssel próbálta eloszlatni a majna-frankfurti intézmény aggályait, de az továbbra is árgus szemmel figyeli a fejleményeket, ideértve, hogy milyen szerepet tölt be tulajdonosként a jegybank a budapesti tőzsdén.

A Matolcsy-féle társulat azzal érvel, hogy az alapítványok nem költhetik el a rájuk bízott pénzt, csupán befektetik azt, és a haszonból fedezik saját tevékenységüket. Ennek köszönhetően vagyonuk jó 2 milliárd forinttal nőtt az évek során, de úgy, hogy közben egy sor oktatási és tudományos programot támogattak. A Nemzeti Bank visszautasítja a Transparency International vádját, miszerint az alapítványok átláthatatlanul működnek és Orbán Viktor meggazdagodását szolgálják.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.