Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. május 23. Az év 143. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737599. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az európai történelem legsötétebb korszakát idézik a magyarországi listázások

Az európai történelem legsötétebb korszakát idézik a magyarországi listázások Az európai történelem legsötétebb korszakát idézik a magyarországi listázások Az európai történelem legsötétebb korszakát idézik a magyarországi listázások

Kelet-Európa illiberális forradalma címmel közölt terjedelmes tanulmányt a Foreign Affairs amerikai külügyi folyóirat a májusi-júniusi számában. A demokrácia hanyatlásának folyamatát a bolgár Ivan Krastev természetesen Orbán Viktor illiberális demokráciájának meghirdetésével kezdi. A szerző a Külügyi Kapcsolatok Európai Tanácsának alapító tagja, a The New York Times kolumnistája, ismert elemző Berlinben épp úgy, mint Bécsben, Londonban.

Krastev persze Samuel Hungtingtonra hivatkozik, aki már a hidegháború végével megjósolta, a demokrácia harmadik hulláma ezt fogja kivetni, tehát az illiberális demokráciát, és igaza lett. Orbán Viktor a liberalizmus alternatívájaként több évtizedre megszabta az új irányt. A populizmuson át vezető utat elemezve idézi Kim Lane Scheppelet is, aki a magyar alkotmány és választási törvény legszakavatottabb kritikusaként előre látta a veszélyt. A lengyelekkel való összevetésben a szerző megjegyzi, ott a korrupció nincs széltében-mélységben úgy jelen, mint a magyar kormányban. A külső ellenségkeresésből jött konspirációs teóriák tüzelték azonban mindkét ország ideológiáját: ahogy Lech Kaczinsky halála nem baleset, hanem gyilkosság volt, úgy a Soros-gyűlölet szítása sem véletlen. Az ország vezetői a náció megmentői szerepében tetszelegnek. Továbbá: visszaélnek az uniós támogatásokkal, hiszen a KPMG kimutatta: uniós pénzek híján Magyarország 4,6%-os növekedése helyett 1,8%-os GDP-visszaesés lett volna a 2006–2015-ig terjedő időszakban. A migráció és a kivándorlás miatti demográfiai sokk mellett az oroszok okozta geopolitikai és nemzetbiztonsági kockázatok éltetik az illiberalizmust, amit tetézett a Brexit. Paul Lendvainak tökéletesen igaza van: nem látni az orbáni rendszer végét – véli Krastev. Ha mindennek az unió dezintegrációja lenne a következménye, amire megvan az esély, akkor Európa nemcsak megosztott lenne, de elveszítené a szabadságot is.

Német újságírókat listáz a magyar kormány – számol be a német Finanzen lap az utóbbi napok eseményeiről, s név szerint közli is azt a listát, amelyet a Magyar Idők hozott nyilvánosságra, s amely úgy fogalmaz cikkében, „az ultraliberális újságírók fertelmes hazugságai ellen fel kellene lépnie a magyar kormánynak”. A Spiegel Online, a Deutsche Welle tudósítóin kívül feketelistára tették a Budapesten dolgozó svájci, osztrák és francia tudósítókat is kritikus cikkeik miatt. Az európai történelem legsötétebb időszakát idézi az eljárás, véli a német lap, amelyik ismerteti a magyar újságírók és civilek listázását is, illetve a médiahelyzetet elemezve megjegyzi, a vidéki lapok teljes egészében Orbán barátainak kezében vannak.

Ahol a liberális értékek veszendőben vannak a jogállammal együtt, ott különösen fontos, hogy védelem alá helyezzék a korrupciós vagy egyéb visszaéléseket kiszivárogtatókat. Az Európai Parlament és a Tanács együttműködésének erre vonatkozó javaslatát mutatja be az EuObserver maastrichti, párizsi keltezésű cikke, amely sajnálatosan első helyen Magyarországot hozza fel elrettentő példaként. Ahol meg vannak félemlítve az emberek, ott a központi intézmények dolgozói a retorzióktól tartva nem mernek feljelentést tenni. Ezekre az esetekre dolgozzák ki azt a javaslatot, amelynek köszönhetően a hazai intézményeket kikerülve lehetne uniós intézménynél bejelentést tenni a teljes titoktartás és védettség biztosításával. A cikk megjegyzi, a nemzeteken átnyúló intézkedéstervezet a jogállam és az uniós alapértékek megmentése végett is üdvözlendő, hiszen régóta nagy szükség van rá az autokrácia és illiberalizmus felé csúszó uniónak. 

Védettséget klapnának a civil szervezetek is, amelyek közvetlenül fordulhatnának Brüsszelhez bármilyen, jogellenességet feltáró információikkal. Az Európai Unió közvetlenül bekérhetné az érintett kormányoktól, szervezettől a jogsértő adatokat, amelyek az Európai Parlament és egyéb intézményei, például az ombudsman elé kerülve segíthetnék a demokratikus értékrend szerinti működést, amiből az utóbbi három évben nagy hiány mutatkozik számos országban.

Nagyon sok cikk készült a magyar sajtószabadság végét sejtető, a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül szinte egy időben megjelent elemzéséről, amelyben drámai visszaesést regisztráltak a média és a szólásszabadság területén. A Deutsche Welle egy példával indít, amelyben egy magyar férfi arra kérte a német rádió portálját, írja meg munkája elvesztésének körülményeit, a tömeges kirúgásokról szerzett háttér-információit, amelyeket nem mer egyetlen magyar médiumban sem közzé tenni félve a következményektől. A Deutsche Welle vállalkozott a feladatra és ennek alapján bizonyította is: a legfrissebb felmérések a sajtó helyzetéről valóban tökéletesen fedik a valóságot. A világ sajtószabadság-indexe szerint a legdrámaibb visszaesés az európai országokban, elsősorban a Visegrádi Négyek országaiban következett be. Persze Bangladest nem lehet egy lapon említeni velünk, ellenben a nyugat-afrikai Gambiában számottevően javult a sajtószabadság.