Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Fizeti az Európai Unió: korszerűsítik az észak-alföldi vasúthálózatot

Fizeti az Európai Unió: korszerűsítik az észak-alföldi vasúthálózatot Fizeti az Európai Unió: korszerűsítik az észak-alföldi vasúthálózatot
Infovilág

Az Európai Unió Kohéziós Alapja 249,5 millió euró (kb. 77 000 millió forint) összeggel finanszírozza a Szajol és Debrecen közötti észak-alföldi vasútvonal fejlesztését. Az EU által társfinanszírozott beruházás a Püspökladány–Ebes szakasz felújítására irányul.
 
Corina Creţu regionális politikáért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Az EU finanszírozást nyújt ahhoz, hogy a páneurópai közlekedési hálózat részeként Magyarország a mostaninál korszerűbb vasúti hálózattal rendelkezzék. Az EU-nak köszönhetően a vonalat igénybe vevő térségbeli lakosok az eddiginél gyorsabban, biztonságosabban és kényelmesebben utazhatnak. Mivel a projekt előmozdítja a térségben a tiszta közlekedést, a polgárok a jobb levegőminőség előnyeit is élvezhetik majd.”
 
A munkák várhatóan két évig tartanak. Az érintett vasútvonal a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) Rajna–Duna folyosójának részét képezi.

Védőoltások: a Bizottság az uniós együttműködés elmélyítését szorgalmazza a megelőzhető betegségek leküzdésére
 
Ma az Európai Bizottság egy sor ajánlást bocsátott ki arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan erősíthetné meg az együttműködést a védőoltással megelőzhető betegségek elleni küzdelem érdekében. Mindez azt követően történik, hogy Juncker elnök az unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében fellépést szorgalmazott az átoltottság növelése végett, valamint azért, hogy az EU-ban mindenki hozzáférjen a védőoltásokhoz.
 
A védőoltások évente világszerte 1–3 millió ember életét mentik meg és az Egészségügyi Világszervezet szerint a következő évtizedben további 25 millió ember életét fogják megmenteni. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint ennek ellenére több uniós ország küzd olyan súlyos kanyarójárványokkal, amelyekre eddig nem volt példa, valamint más, védőoltással megelőzhető, ám korunkban újra felbukkanó betegségekkel az elégtelen átoltottság következtében. Ma is előfordul, hogy az EU-ban gyermekek és felnőttek halnak bele ilyen betegségekbe.
 
A Bizottság ajánlása a következő három intézkedéscsoportra összpontosít:
 
1. a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság kezelése és az átoltottság javítása;
 
2. az unión belüli fenntartható oltási politikák;
 
3. az uniós koordináció és a globális egészségi helyzet javítása.
 
Kérdések és válaszok

Az Európai Bizottság védőoltásokról szóló webhelye

Fellépés az online félretájékoztatással szemben: bizottsági javaslatok
 
A Facebookról és a Cambridge Analyticáról nemrég napvilágra került információk jól mutatják, hogyan lehet személyes adatokkal visszaélni választások kapcsán, és jelzik, hogy ideje többet tenni a demokratikus folyamatokért. A legfrissebb Eurobarométer-felmérésnél a megkérdezettek 83%-a nyilatkozott úgy, hogy az álhírek veszélyeztetik a demokráciát. Az Európai Bizottság az európai értékek védelmére és mindannyiunk biztonságának garantálására lépéseket tesz az online félretájékoztatás visszaszorítása céljából, és ebben számít az online ágazat együttműködésére.
 
A Bizottság a következőképpen határozza meg a félretájékoztatást: „igazoltan hamis vagy félrevezető információ, amelyet gazdasági haszonszerzés vagy a nyilvánosság szándékos megtévesztése végett hoznak létre, jelentetnek meg és terjesztenek, és amely képes lehet a közösséget megkárosítani”. Ma előterjesztett javaslataiban a Bizottság online félretájékoztatással kapcsolatos cselekvési kódex kidolgozását és egy független tényellenőrző hálózat felállítását szorgalmazza, és egy sor intézkedést vázol fel a minőségi újságírás és a médiaműveltség előmozdítása céljából:

  • Félretájékoztatásra vonatkozó cselekvési kódex kidolgozása online platformok által a következő célok érdekében:
    • a fizetett tartalmak, különösen a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása és a  célközönségek kiválasztásához rendelkezésre álló lehetőségek korlátozása
    • az algoritmusok működésének egyértelműbbé tétele
    • az alternatív nézőpontokat kínáló különböző hírforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése a felhasználók számára
    • a hamis felhasználói fiókok azonosítása és bezárása
    • az online félretájékoztatás folyamatos nyomonkövethetőségének biztosítása
  • Független európai tényellenörző hálózat felállítása
  • Félretájékoztatásról szóló biztonságos európai online platform létrehozása
  • A médiaműveltség növelése, ami elősegíti, hogy az európai polgárok felismerjék az online félretájékoztatást és kritikusan közelítsék meg az online tartalmakat
  • A tagállamok támogatása a választásokat befolyásolni szándékozó, egyre összetettebb számítógépes fenyegetésekkel szemben
  • Az önkéntes online azonosító rendszerek használatának előmozdítása
  • A minőségi és sokoldalú tájékoztatás támogatása
  • A tagállamokkal összehangolt stratégiai kommunikációra vonatkozó politika kidolgozása

A Bizottság hamarosan együttműködési fórumot hív össze az érdekelt felek – köztük az online platformok, a reklámipar és a főbb hirdetők – számára a félretájékoztatással szembeni fellépés összehangolására és erősítésére. A fórum a tervek szerint 2018 júliusáig cselekvési kódexet tesz majd közzé az egész EU-ra vonatkozóan azzal a céllal, hogy az abban foglaltaknak 2018 októberére mérhető hatásuk legyen.  A Bizottság az elért eredményeket szorosan nyomon fogja követni, és ha nem bizonyulnak kielégítőnek, további – szükség esetén akár jogalkotási – intézkedési javaslatokat terjeszthet elő.

Online platformok és kisvállalkozások: a Bizottság szigorítja az átláthatóságra és a méltányosságra vonatkozó előírásokat

Az Európai Bizottság ma új szabályokat terjesztett elő az online platformokra vonatkozóan. A javaslatok védőhálót hivatottak alkotni a digitális gazdaságban tevékenykedő kisvállalkozások számára. A cél az, hogy a kisebb vállalkozások és kereskedők méltányos, átlátható és kiszámítható üzleti környezetben használhassák a különféle online platformokat.
Felmérések szerint az európai kkv-k csaknem fele használja az online piactereket termékei és szolgáltatásai értékesítésére, és közülük szinte minden második tapasztalt már a platformok használata során valamilyen problémát. Becslések szerint mindez kb. 1270–2350 millió euró közvetlen kiesést okoz az értékesítésben.
Az új szabályok javítani fogják a digitális egységes piac működését. Ennek leginkább a szállodák, az online értékesítést folytató kereskedők, az alkalmazásfejlesztők és más olyan cégek lesznek a haszonélvezői, amelyek keresőmotorok segítségével növelik weboldalaik látogatottságát.
Az új szabályok a problémák orvoslása érdekében:

1. növelni fogják az átláthatóságot: a jövőben az online közvetítési szolgáltatásokat nyújtó cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy közérthetően fogalmazzák meg és könnyen hozzáférhetővé tegyék a foglalkozásszerű felhasználók számára kialakított szerződéses feltételeiket, a feltételek módosítása esetén pedig észszerű minimális értesítési időt kell alkalmazniuk. Az új szabályok ezenfelül az ajánlatok felfüggesztésének, illetve törlésének indoklására, a működési elvek kidolgozására és közzétételére, valamint a termékek és szolgáltatások feltüntetésének sorrendjét meghatározó általános feltételek kialakítására vonatkozóan is új követelményeket vezetnek be.

2. hatékonyabbá teszik a vitarendezést: az online közvetítési szolgáltatásokat nyújtó cégeknek belső panaszkezelő rendszert kell kialakítaniuk, és szerződési feltételeikben fel kell tüntetniük azokat a független és szakképzett mediátorokat, akikkel vitarendezés céljából hajlandóak jóhiszeműen együttműködni.

3. uniós megfigyelőközpontot hoznak létre: a központ feladata az lesz, hogy figyelemmel kísérje, milyen kérdések merülnek fel és milyen lehetőségek adódnak jelenleg és a jövőben a digitális gazdaságban, hogy a Bizottság szükség esetén a ma előterjesztett jogalkotási javaslatot további intézkedésekkel egészíthesse ki.
Az elért eredmények függvényében és az uniós megfigyelőközpont megállapításai alapján a Bizottság három éven belül fel fogja méri, szükség lesz-e további intézkedésekre.