Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A Bizottság modern költségvetést javasol a védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó unió számára

A Bizottság modern költségvetést javasol a védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó unió számára
Infovilág

A hosszú távú uniós költségvetés évekre előre pénzügyi formába önti az Európai Unió politikai prioritásait, és éves maximális összegeket állapít meg az EU kiadásainak teljes egészére, illetve a legfontosabb kiadási kategóriákra vonatkozóan. Azáltal, hogy azokra a területekre összpontosít, ahol az uniós szint a legalkalmasabb az eredmények elérésére, ez a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Európának szánt költségvetés.

A 2021–27 közötti időszakban az EU még többet fordít majd olyan területekre, ahol a tagállamok egymagukban nem tudnak boldogulni, vagy ahol hatékonyabb a közös fellépés – legyen az a kutatás, a migráció, a határellenőrzés vagy a védelem területe. Emellett az unió folytatni fogja az olyan hagyományos – de modernizált – szakpolitikák finanszírozását, mint a közös agrár- és a kohéziós politika.
 
Összességében a Bizottság (idei árakon kifejezve) 1 135 000 millió euró összegű kötelezettségvállalást tartalmazó költségvetési keretet javasol a 2021–27-i időszakra, amely az Egyesült Királyság nélküli 27 tagállam által megtermelt bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,11%-ának felel meg. Ez magában foglalja az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatott fejlesztési együttműködés finanszírozására szolgáló, máig külön kormányközi megállapodás részeként működő Európai Fejlesztési Alap integrálását az uniós költségvetésbe. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014–20 közötti költségvetésnek (beleértve az Európai Fejlesztési Alapot). Az uniós költségvetés az európai gazdaság és a nemzeti költségvetések méretéhez képest visszafogott. Mégis valódi változást hozhat a polgárok és vállalkozások életébe – feltéve, hogy olyan területeknek biztosít forrásokat, ahol az unió hatása nagyobb lehet, mint a nemzeti szintű állami kiadásoké, és ahol valódi uniós hozzáadott értéket teremt.
 
Az új prioritások és sürgős megoldást kívánó kihívások finanszírozásának szintjét növelni kell. Ha most befektetünk olyan területekbe, mint a kutatás és az innováció, az ifjúság támogatása, a digitális gazdaság, a határigazgatás, valamint a biztonság és védelem, az hozzájárul a jövőbeli jóléthez, fenntarthatósághoz és biztonsághoz. Ennek jegyében például az Erasmus+ költségvetése megkétszereződik, a határvédelemre fordítható források pedig még ennél is nagyobb mértékben növekednek. Ugyanakkor a Bizottság a közös agrárpolitika és a kohéziós politika forrásainak mérsékelt – mindkét esetben 5% körüli – csökkentését javasolja. Ezeket a területeket az EU korszerűsíteni fogja, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek. A kohéziós források elosztásának elsődleges szempontja továbbra is a relatív egy főre jutó bruttó hazai termék lesz. Ami a költségvetés bevételi oldalát érinti, a Bizottság a jelenlegi átfogó finanszírozási rendszer – a saját források – modernizálását és egyszerűsítését, valamint a költségvetési források diverzifikálását javasolja.
 
A Bizottság javaslata modern, egyszerű és rugalmas költségvetés kialakítására irányul. Az eddiginél nagyobb rugalmasságot biztosít a programok között és a programokon belül, megerősíti a válságkezelési eszközöket és egy új „uniós tartalékot” hoz létre az előre nem látható események és vészhelyzetek kezeléséhez. A Bizottság egy új európai beruházás-stabilizáló funkció bevezetését is szorgalmazza, valamint egy új reformtámogató programra is javaslatot tesz, amely – összesen 25 000 millió eurós költségvetéssel – támogatást kínál majd minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtása céljából, különösen az európai szemeszter összefüggésében. Egy új konvergencia-támogató eszköz pedig célzott támogatást fog biztosítani az euró-övezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára (2160 millió euró).
 
Újítás a javasolt költségvetésben az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti megerősített kapcsolat. A jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen avégett, hogy felelősséggel költsék el az európai adófizetők pénzét. A Bizottság ezért új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól.

Az újonnan javasolt, minden tagállamra vonatkozó eszközök lehetővé teszik az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Az ezt megfogalmazó határozatra a Bizottság tesz majd javaslatot, elfogadásáról pedig a Tanács dönt majd fordított minősített többségi szavazással.
 
A jövőbeli hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó döntést a Tanácsnak kell egyhangúan meghoznia, az Európai Parlament egyetértésével. A Bizottság szerint a tárgyalásokat a lehető legfontosabb prioritásként kell kezelni, és a jövő évi európai parlamenti választások előtt megállapodást kell elérni. (A teljes közlemény itt olvasható.)
 
A 2021–27 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret számokban

2020 utáni költségvetés: értelmes és világosak célok, de hiányzik a vízió

A képviselők többsége üdvözölte, hogy a Bizottság a GNI 1,11%-ra növelné a nemzeti befizetéseket és új saját forrásokat rendelne a hosszú távú büdzséhez. “Fontos, hogy a számunkra lényeges saját bevételek kérdése kiemelt szerephez jut a Bizottság javaslatában és pozitív, hogy több forrás jutna az Erasmus+ programra, kutatásra, a kisvállalkozásoknak és a klímaváltozás elleni harcra. Szerettük volna, ha az uniós költségvetés eléri a nemzeti össztermék 1,3 %-át. A csökkenő agrár- és kohéziós büdzsé kapcsán mindent megteszünk álláspontunk megvédésére”, mondta Antonio Tajani az EP elnöke.

A képviselők zöme szerint a Bizottság javaslata jó irányba mutat és üdvözölték, hogy olyan (jórészt) új prioritások szerepelnek benne, mint a kutatás, a határellenőrzés és migráció, a fiatalok támogatása, a védelmi intézkedések - bár kevesebb ambícióval, mint, ahogy a Parlament szeretné. Több EP-képviselő üdvözölte azt a tervet, hogy az uniós forrásokat összekapcsolják a jogállamiság kérdésével. 

A felszólalók többsége elismerően nyilatkozott az új uniós saját bevételek bevezetésére vonatkozó javaslatról, amely olyan tételeket foglalna magába, mint a társasági adózás új rendszere, az emisszió-kereskedelem lefölözése vagy a műanyagokra kivetett adó. Mindezek a nemzeti befizetések csökkentését eredményeznék.    

A képviselők a vitában hangsúlyozták, hogy a közös agrárpolitika és a regionális alapok büdzséjének megkurtítását egyeztetni kell az érdekeltekkel, de a régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni. Egyes hozzászólók hiányolták a távlatos elképzeléseket és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a klímaváltozás kezelésére szánt „bátrabb lépéseket”. Mások kisebb uniós költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslatban reménykedtek és tiltakoztak az EU által a tagállami kormányokra kifejtett „politikai nyomásgyakorlás” ellen, amit szerintük a jogállamiság és a költségvetés kérdéseinek összekapcsolásával végez az Unió.

A vita során a frakciók kifejtették, hogy több forrást szeretnének kutatásra, fiatalokra és a kisvállalkozások támogatására és azt akarják, hogy a büdzsé rugalmas legyen, vagyis kezelje az új kihívásokat, de a fenntartható mezőgazdaságot és a legszegényebb régiók problémáit is. A parlament a nemzeti hozzájárulásokat részben saját forrásokkal szeretné helyettesíteni, de a bevételekről és kiadásokról egy csomagban kell megállapodni – figyelmeztették a többi uniós intézményt a képviselők.                                                                                  

Az Európai Parlament a saját álláspontját két állásfoglalásban fejtette ki, amelyek itt és itt olvashatók.

A képviselők várhatóan egy május végi állásfoglalásban adnak hivatalos választ a Bizottság javaslatára.

A linkekre kattintva az egyes beszédek visszanézhetőek

Jean-Claude JUNCKERGünther H. OETTINGERAntonio TAJANI and Jean-Claude JUNCKER felszólalásai. Manfred WEBER (EPP, DE), Udo BULLMANN (S&D, DE), Bernd KÖLMEL (ECR, DE) Guy VERHOFSTADT (ALDE, BE), Ska KELLER (Zöldek, DE), Liadh NI RIADA (GUE/NGL, IE), Patrick O'FLYNN (EFDD, UK), Marco ZANNI (ENF, IT).

Most a Tanácson a sor hogy elfogadja saját álláspontját. A Parlament szeretné azonnal elkezdeni a tárgyalásokat, hogy még a jövő évi választások előtt megállapodás születhessék.

A következő többéves pénzügyi keret: a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről kialakítandó parlamenti álláspont

Állásfoglalás: az Európai Unió saját forrásai rendszerének reformja

MFF - Kérdések és válaszok

Közlemény a márciusi plenáris szavazásról

Az eljárás lépései

Fotók, videók, hanganyagok - MFF