Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2018. december 17. Az év 351. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737442. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán csak konfliktus-üzemmódban képes működni

Orbán csak konfliktus-üzemmódban képes működni Orbán csak konfliktus-üzemmódban képes működni

A The New York Times közli a Reuters hírügynökség arról szóló, brüsszeli keltezésű beszámolóját, hogy továbbra sem körvonalazódik az egyetértés az uniós országok között a migrációs és menekültügyi politika ügyében, holott erről a június végén tartandó EU-csúcstalálkozón megállapodásra szeretnének jutni. A három évvel ezelőtt kirobbant válsághelyzet után mára megmerevedtek a frontok egyes déli, illetve keleti tagállamok között: az előbbiek mediterrán tengerpartjára érkezik a legtöbb menekült, az utóbbiak pedig – legfőképpen a lengyelek és a magyarok – elzárkóznak attól, hogy befogadják az érkezők egy részét.

A legutóbbi, kompromisszumosnak szánt javaslat arról szólt, hogy a tagországok elutasíthatnák a már Európába érkezett menedékkérők rájuk jjutó, tisztességesnek tekintett befogadási részarányának egynegyedét, ha cserébe két ellenszolgáltatás valamelyikét nyújtanák: az egyik lehetőség szerint ők maguk választhatnának ki az Európába még csak törekvők közül számukra elfogadható személyeket, a másik opció pedig az lenne, hogy 30 ezer eurót fizetnének minden egyes olyan személy után, akit egy másik tagállam fogad be.

Varsó és Budapest ilyen feltételek mellett is abszolút elfogadhatatlannak minősíti a kötelező kvóták elvét, öt mediterrán tagország viszont azon az alapon utasítja el ezt a konstrukciót, hogy az nem enyhítené eléggé a rájuk nehezedő migrációs nyomást.

A The New York Times által közölt Reuters-jelentés szerint a megállapodást mindenképpen nyélbe ütni szándékozó tagországok diplomatái most arra törekednek, hogy a teljesen elutasító lengyel és magyar állásponttól minél távolabbra tolják, lehetőleg a maguk oldalára állítsák a Visegrádi Csoport másik két, kevésbé ideologikus alapon tartózkodó tagállamának, Csehországnak és Szlovákiának a pozícióját. A helyzetet bonyolítja, hogy Olaszországban még nem sikerült stabil kormányt alakítani a választások nyomán, és egy Itália számára hátrányos ügylet megkötése miatt simán elszállhatnának azoknak az erőknek a kormányzati reményei, amelyek belemennek a rossz alkuba.

Az európai német nyelvű sajtóban még mindig nem csengett le a visszhangja annak, hogy a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű, nemzetközi szervezettségű nem kormányzati szervezet nagyon rossz bizonyítványt állított ki a sajtószabadság magyarországi – valamint szlovákiai – helyzetéről. Az osztrák Der Standard arról számol be, hogy Bécsben erről a témáról vitafórumot rendeztek, és azon Gergely Márton, az Orbán Viktor miniszterelnök által bezáratott Népszabadság volt főszerkesztő-helyettese úgy fogalmazott, hogy az egész médiakörnyezetet tönkrevágták az országban, a magyar sajtó hitelességi problémával néz szembe. A kormányoldal – beleértve a közrádiót és köztévét – vonalhű álhíreket terjeszt. Gergely Márton ugyanakkor a kollegialitás hiányára is panaszkodott a ma még viszonylag függetlenebb médiumok vonatkozásában.

A minap a svájci közmédia is külön anyagot szentelt annak, hogy a Magyar Idők című lap Magyarországgal foglalkozó külföldi újságírók feketelistáját tette közzé. A svájci állami rádió interjút készített Meret Baumannal, a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes lap újságírójával, aki Bécsből követi figyelemmel a magyar eseményeket, és akit – a szintén svájci Tages-Anzeiger, a német Spiegel Online, az osztrák Standard, illetve a francia Libération tudósítója mellett – a „vádlottak padjára” ültetett a Magyar Idők szerzője, azt állítva, hogy ezek az újságírók szűrő nélkül továbbítják az ultraliberális ellenzék hazugságait milliós olvasótáborukhoz.

Meret Bauman arról beszélt nyilatkozatában, hogy erre a listára önkényes kiválogatás eredményeként kerültek rá azok az újságírók, akik bíráló tartalmú tudósításokat adnak.

„Orbán Viktor csak konflikus-üzemmódban képes működni, szüksége van ellenfélre, akivel harcolhat, ez a politikai stílusa, ez adja számára a sikert – mondta a Neue Zürcher Zeitung tudósítónője.

Napi munkájára nézve nem számít mélyreható következményekre a feketelistás cikk megjelenése nyomán. Már most nehezítettek a körülmények, a fideszesek eddig is csak ritkán, és inkább csak a kiválasztott média képviselőivel álltak szóba – állította Bauman. „A parlamenti választás előtt minden ellenzéki párt csúcsvezetőjével tudtunk beszélni, de a Fidesztől senkivel” – tette hozzá.

* * * 

A Neue Zürcher Zeitungnak a fenti lapszemlében röviden említett cikkét lapunk egyik olvasója gyakorlatilag teljes terjedelmében szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta. Köszönet érte! Íme

Kritikus újságírók az Orbán-rendszer feketelistáján

Egy Orbánhoz hű újság szidja a külföldi tudósítókat. Meret Baumann, a világ talán legrégebbi napilapja, a svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) munkatársa is ott ül a «vádlottak padján».

Tekintélyt vívott ki magának külföldi tudósításaival (is) a «Neue Zürcher Zeitung» az egész német nyelvterületen. Az újság korántsem arról ismert, hogy hiteltelenül tudósít, netán hazugságokat terjesztene.

Csakhogy ezt Magyarországon másképp látják. Legalábbis, ha a «Magyar Idők» feketelistáját veszi alapul az ember. A listán Meret Baumann NZZ-tudósító is szerepel, akinek területe Ausztria és Közép-Kelet-Európa. Emellett a budapesti kormány egyik szócsöveként ismert sajtótermék a «Tages-Anzeiger», a «Spiegel Online», a «Standard» és a «Libération» újságíróira is céloz.

Nehéztüzérséget vetett be a budapesti rezsim a hitelesen tudósító újságírók ellen: egyes külföldi tudósítók «a helyi ultraliberális ellenzék legvisszataszítóbb hazugságait közvetítik a világon tíz- és tízmilliók felé – mindenféle tényszűrő nélkül» – állítja a hatalmon lévő sajtó, a magyar kormánynak fel kellene lépnie ez ellen.

Az SRF News-nak nyilatkozva az NZZ-tudósítója, Meret Baumann korrekt nyugalommal reagált a szerinte «inkább önkényesen összeállított listára». Kijelentette: «Természetesen kritikusan tudósító újságírókat választottak ki, de még másokat is meg kellene nevezni.» Nem tart olyan következményektől, amelyek hatással lennének a mindennapi munkájára, amelyet már most is meglehetősen sok nehézség között végezhet. A Fidesz politikusai eleve ritkán és csak gondosan kiválasztott néhány médiummal állnak szóba, ekként a svájci tudósító Baumann sem tudott a választások előtt fideszes politikussal beszélni.

A feketelista azért kelt nemzetközi figyelmet, mert tudósítókat megneveznek és megtámadnak, mondja Baumann. Szeretné, ha magyar kollégái is ebben a nemzetközi figyelemben részesülnének, miután ők már jóval régebben dolgoznak nehéz körülmények közt. Magyar újságírókat, nem egyszer civil szervezetek képviselőit is csúnyán leteremtenek a közösségi médiában, nyíltan megfenyegetik, pellengérre állítják őket.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet legfrissebb jelentésében Magyarországot a sajtószabadság-ranglistán a 73. helyre sorolták – 180 ország között, kettővel lejjebb, mint legutóbb. Miként Szlovákiában és Csehországban, a magyar politikai vezetés célzottan az újságírók számára teremt ellenséges légkört. Magyarországon pl. az ott született amerikai milliárdost, Soros Györgyöt tekintik «az állam első számú közellenségének».

Baumann tapasztalatai mindezt megerősítik; példaként a kormányhoz közeli «Figyelő» című hetilapot említi, amely nemrég 200 személyt, közte újságírókat listázott, «Soros-zsoldosnak» nevezve őket. Soros független médiákat és nem kormányszervezeteket támogat.

Baumann beszámol arról is, ahogy a választás utáni napon bezárták a nagy hagyományú polgári napilapot, a «Magyar Nemzetet». Két évvel ezelőtt, «2016-ban már megszüntették az egykori kommunista pártlapot, az ország legnagyobb példányszámú újságját.» Független, kormánykritikus újságírók számára egyre nehezebb lesz egyáltalán valamilyen munkát találni.

Orbán fesztelenül közreműködik az ellenséges klíma kialakításában. Nemrég egy rádióinterjúban felszólította a hazai médiát, hogy derítse fel az «újságírói hálózatokat». Ez persze a fideszhez hű újságíróknak szólt.

Áprilisban Orbán meg tudta erősíteni a parlamentbeli kétharmados többségét. Aki most arra számít, hogy lazít majd a gyeplőn, az téved Baumann szerint: «Orbán csak konfliktus-módban működik, mindig kell neki egy ellenség, amely ellen harcolni tud. Ez a sikerének a lényege.»