Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kép-regény-történet – a kilencedik művészet hírességei

Kép-regény-történet – a kilencedik művészet hírességei
LigetPress

A képregény olyan önálló műfaj, amely sajátos formanyelve révén még azt a jogot is kivívta magának, hogy a kilencedik művészetként emlegessék. Bár többféle elmélet létezik arról, hogy mikortól beszélhetünk képregényről, és arról is, hogy mit nevezhetünk egyáltalán képregénynek, az irodalommal való kapcsolata tagadhatatlan.

Különösen így van ez a műfaj magyar vonatkozásait illetően. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Képregény-szövetség együttműködésében megvalósuló kiállítás célja, hogy bemutassa: milyen a jó képregény, a mestereket, betekintést nyújtson, mennyi munkával készül egy-egy képregény, egyben azt is, hogy hol és miként használják fel ezt a műfajt. A Kiállítás ízelítőt ad a Füles újság megjelenésével kezdődött, klasszikus irodalmi adaptációra épülő, magyar “szocialista” képregény jellegzetes alkotásaiból is. Mindezek mellett pedig a különféle adaptációk alapjául szolgáló, eredeti magyar irodalmi művekre is ráirányítja a figyelmet.

A tárlaton a kortárs alkotók munkái mellett olyan legendás rajzolók eredeti alkotásai is láthatók, mint Korcsmáros Pál vagy Zórád Ernő. Ezzel párhuzamosan a magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak különleges, illusztrált kiadásai is megtekinthetők.

A kiállítás érdekességekre is felhívja a figyelmet, mi köze például Pulitzer Józsefnek a legnagyobb showman, P. T Barnumhoz, ki javította ki Jókai kiadott művét az író kérésére, mit keres egy Karinthyról készült fénykép a képregény-kiállításon, melyik az a híres magyar író, aki Krúdy müncheni kiadású Ál-Petőfijét ajánlotta az olvasóknak 1978-ban.

A Képregény-kiállítás május 14–július 26. között látogatható Országos Széchényi Könyvtárban (Budapest, Budavári palota, „F” épület; megközelíthető a Dózsa György térről gyorslifttel vagy a 16-os, illetve a 16/A busszal a Dísz tér és az Oroszlános Udvar felől.)