Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Bűnözők is bejuthattak az USA-ba csalással szerzett magyar útlevéllel

Bűnözők is bejuthattak az USA-ba csalással szerzett magyar útlevéllel Bűnözők is bejuthattak az USA-ba csalással szerzett magyar útlevéllel

Tegnap a hírekben már bőségesen szerepelt, mégsem hagyhatom említés nélkül a The Washington Post beszámolóját arról, hogy az amerikai belbiztonsági minisztérium megállapítása szerint csalással megszerzett magyar útlevelekkel több tucat – legalább 65 - külföldi jutott be az Egyesült Államokba. A belépést megkísérők száma legalább 85 volt, a csalárd útlevélszerzők pedig mintegy 700-an vannak, a magyar útlevél-kiadási rendszer biztonsági hiányosságai miatt.

Azon 65 személy közül, aki be tudott utazni az Egyesült Államokba, tavaly októberi adatok szerint 30-an még mindig az országban tartózkodhatnak, mert nem sikerült fellelni és kitoloncolni őket – írta a The Washington Post. Amerikai tapasztalatok szerint ilyen úton kábítószer-kereskedelemmel foglalkozók vagy a szervezett bűnözés más területein érdekelt személyek, akár egyszerű illegális bevándorlók is próbálkozhatnak bejutni az Egyesült Államokba. A The Washington Post által idézett amerikai biztonsági illetékes szerint a legzavaróbb az lenne, ha az Iszlám Állam, illetve az al-Kaida harcosai szereztek volna magyar útlevelet – vagy esetleg olyan orosz kémek, akiket már eltávolítottak az Egyesült Államokból, de Ukrajnába repültek, ott magyar útlevélhez jutottak, majd annak birtokában visszatértek Amerikába.

A vízumkényszer alóli mentességi program, amelyen belül tavaly októberben ideiglenesre minősítették át a magyar részvételt az amerikai hatóságok, 38 ország polgárainak teszi lehetővé a beutazást az Egyesült Államokba vízum nélkül 90 napra. A The Washington Post megjegyezte, hogy az amerikai figyelmeztetés ellenére továbbra is súlyos hiányosságok vannak a magyar útlevél-kiadási rendszerben. Az amerikai lap arról is beszámolt, hogy a magyar belügyminisztérium rövid közleménye szerint a tárca egyeztetéseket folytat az amerikai belbiztonsági minisztériummal a kérdéssel kapcsolatos adatokról.

És most a The National Interest című amerikai magazin egyik minapi cikkéről ejtek néhány szót. Ez alapvetően arról szól, hogy Oroszország és a kurdok kiterjedtebb háborúba sodorhatják a Közel-Keletet, ám alaposabban beleolvasva érdekes magyar vonatkozású megállapítások is vannak benne.

A szerző az iraki kurd regionális kormányzatról és a térségben található olajmezőkről írva kitér Igor Szecsinre, a Rosznyefty orosz állami olajvállalat vezetőjére, aki Bagdad hozzáállását bírálva, a kurd regionális kormányzattal próbálkozott egyezségre jutni.

A cikknek ezen a pontján jut el a National Interest Szecsin portréjának a megrajzolásához. Azt írja, ne legyen tévedés, Igor Szecsin nem csupán az olajipar egyik fontos szereplője, hanem egyben az Orosz Föderáció volt miniszterelnök-helyettese, a KGB egykori hírszerző tisztje, Vlagyimir Putyin elnök közeli bizalmasa. Egy stratégiai agytröszt – a Stratfor – értékelése szerint ő jelenti az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat kezét az orosz energiaszektorban, az országban nála talán csak Putyinnak van nagyobb hatalma. A Krím orosz bekebelezésében játszott szerepe miatt neve szerepel az amerikai szankciós listán. Az általa irányított Rosznyefty az orosz külpolitika eszköze – írja a National Interest, és megemlíti: Magyarországon Szecsin keze nyomát viseli az az ügylet, amelynek a keretében a Szurgutnyeftyegaz nevű orosz állami vállalat jelentős részesedést szerzett a Molban. Ez – írja az amerikai magazin – nem a nemzetközi energiapiac normális fejleményének, hanem a Szecsin által játszott orosz hatalmi politikai játszma részének tekinthető. A National Interest emlékeztet arra: amerikai jelentések, amelyek kiszivárogtak a Newsweek hetilaphoz, arról tanúskodnak: Igor Szecsin megfenyegette a Mol vezérigazgatóját, miszerint – idézem – „legyen tudatában annak, hogy nem a Szurgutnyeftyegazzal, hanem az orosz állammal áll szemben, és az orosz államnak sok olyan eszköze van, amikkel a vállalatok nem rendelkeznek”. Idézet vége. Ezzel a példával a National Interest azt a megállapítását igyekszik alátámasztani, hogy Szecsin valójában a Kreml érdekeit képviselő második orosz külügyminiszternek felel meg. A magazin cikke egyebekben a kurd önállósági törekvéseket szító orosz erőfeszítéseket és az abból fakadó további konfliktusveszélyeket részletezi.

Végül röviden arról, hogy a Russia Today angol nyelvű orosz hírportál – beszámolva arról, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint Magyarországon lezárult a liberális demokrácia korszaka, és az ország kereszténydemokráciát épít – azt írja: az EU többször fenyegette meg szankciókkal az euro-szkeptikus magyar miniszterelnököt a szabadságjogok és az uniós értékek állítólagos megsértése miatt, de eddig minden eredmény nélkül. Nem Orbán egyébként az egyetlen olyan európai politikus, aki a kereszténységhez fordul a menekült- és migránsválság nyomán – írja az orosz portál, és példaként megemlíti Markus Söder bajor miniszterelnököt, aki nemrégiben elrendelte, hogy helyezzenek el keresztet a közhivatalokon.