Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az EU-nak az eddiginél sokkal többet kell költenie újításra, kutatásra és fejlesztésre

Az EU-nak az eddiginél sokkal többet kell költenie újításra, kutatásra és fejlesztésre Az EU-nak az eddiginél sokkal többet kell költenie újításra, kutatásra és fejlesztésre Az EU-nak az eddiginél sokkal többet kell költenie újításra, kutatásra és fejlesztésre
Infovilág

Az Európai Bizottság ma előterjesztette azokat a javaslatokat, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek május 16-án Szófiában megrendezendő informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A találkozón az EU-országok vezetői áttekintik majd a kutatás és az innováció aktuális kérdéseit, és megvitatják, hogyan tudja Európa megőrizni globális versenyképességét.

A ma megfogalmazott javaslatok legfőbb elemei a következők:

1. Gondoskodni kell arról, hogy a jogi szabályozás és a finanszírozás ösztönözze az innovációt.

2. Az EU-nak éllovassá kell válnia a piacteremtő innováció területén. E célból a Bizottság Európai Innovációs Tanács létrehozását javasolja, amely közös platformot kínál majd a nagy potenciállal rendelkező és áttörést jelentő technológiák, valamint a terjeszkedési potenciállal bíró innovatív vállalkozások számára.

3. Nagyszabású páneurópai kutatási és innovációs projekteket kell létrehozni. A cél olyan projektek megvalósítása, amelyek jövőbe mutató, nagy ívű célok elérésére irányulnak és tetemes uniós hozzáadott értéket képviselnek konkrét területeken; így például a rák elleni küzdelem, a környezetkímélőbb közlekedés, az óceánok megtisztítása a műanyag-hulladéktól.

Az EU lakossága a világ népességének mindössze 7%-át adja, ám a K+F beruházások tekintetében az EU részaránya 20%, és a legszínvonalasabb tudományos kiadványok egyharmada is itt jelenik meg. Az EU vezető a világ számos kulcsfontosságú iparágában, így pl. a gyógyszer-, a vegy-, a gépiparban és a divatszektorban, és viszonylag erős az ún. fokozatos innovációban is, ami azt jelenti, hogy növeli vagy megtartja a már létező termékek, szolgáltatások és folyamatok értékét. Ugyanakkor Európa számos területen elmaradásban van.

Az EU-beli vállalatok kevesebbet költenek innovációra, mint versenytársaik, és a kockázati tőke is viszonylag gyengén fejlett Európában. A közberuházások összege EU-szerte elmarad a GDP 3%-ában meghatározott célértéktől, a K+F-intenzitás pedig még mindig egyenlőtlenül oszlik meg az uniós térségek között. A befektetések és a kutatások túlnyomórészt Nyugat-Európára összpontosulnak, az európai munkavállalók 40%-a pedig nem rendelkezik a szükséges digitális készségekkel. Mindez szükségessé teszi, hogy az EU javítsa innovációs képességét, hogy megőrizesse vívmányait és kiaknázza a technológia alapú innovációban, a digitalizációban és a globális megatrendekben – például a mesterséges intelligenciában és a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket. Ezt hivatott elősegíteni a kutatás és innováció ma közzétett megújult programja. (A teljes közlemény itt olvasható.)