Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ha beüt a mennykő

Ha beüt a mennykő
Kulcsár László

Tapasztalhattuk az utóbbi napokban, hogy a szokásosnál előbb érkezett meg hazánkba hirtelen viharral, záporral, zivatarral, jégesővel, özönvízzel és persze gyakori mennydörgéssel, villámlással járó, egykoron csak a nyári kánikulában előfordulót szélsőséges időjárás. Az újságíró archívumából elővett, a Magyar Hírlap 1978. június 30-i mellékletében megjelent írás máig érvényes tudnivalókat tartalmaz, még akkor is, ha az újságírónak nyilatkozó szakemberek már jó ideje nyugállományba vonultak.  

Francia adóhátralékosok ez rei foglalták nemrég imájukba a mennykőt. A „jótékony” villám ugyanis az adóhivatal számító-központjának közvetlen közelében csapott le. Tér erejével sok millió frankra rúgó adóhátralékot törölt a párizsi kompjúter mágnesszalagjairól...

Ma már fizikai tanmese, hogy Franklin Benjamin amerikai természettudós (polgári demokrata politikus, diplomata, közgazdász és filozófus, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik atyja), a fiával együtt sárkányt eresztett zivatar idején; azt akarván bebizonyítani, hogy a villám elektromos természetű. Amikor a sárkány eltűnt az egyik viharfelhőben, zsinórjának rostjai – elektromossággal töltődve – falmeredtek. Franklin talán maga sem számolt a rettenetes veszéllyel, a villámcsapás lehetőségével. A sárkányzsinór végére ugyanis még egy nagy fémkulcsot is kötött, amelyről elektromos szikrák pattantak át az ujjaira. Ő volt egyébként, aki föltalálta 1752-ben a villámhárítót, az épületek villámcsapás elleni védelmét szolgáló berendezést.

Hallatlan energiák szabadulnak föl, amikor villámlik. A villámcsapás képes sziklákat szétrepeszteni, erdőket, épületeket lángba borítani, hírközlő és energiahálózatokat megbénítani, emberélet kioltani. (Tavaly az ausztriai Burgenlandban nyolc turista lelte halálát, mert a vihar elől egy öreg tölgy alatt keresett oltalmat.)

Évente mintegy 16 millió zivatar keletkezik a Földön. Másodpercenként kereken száz villám csap le. A villámláskor kiegyenlítődő feszültség egymilliárd volt is lehet!

Villámbiztosítás

Dr. Novák Imre, az AB lakossági-vagyonbiztosítási osztályigazgatója:

— A villámcsapás hagyományos káresemény; a dolgokban bekövetkezett közvetlen károkat térítjük. A biztosítási módozatnak megfelelő kockázat erejéig kifizetjük a megrongálódott, használhatatlanná vált, illetve megsemmisült tárgyakat, eszközöket, épületet, épületrészletet. Ugyanígy a villámcsapás okozta túlfeszültség miatti közvetlen károkat is. A biztosítóhoz évente mintegy 2500–3000 villámcsapáskár-bejelentés érkezik. A térítési összeg 25 millió forint körüli. A legtöbb kár a földszintes épületeket (családi házakat) éri; nem kevés az üzemi berendezésekben, terményben, állatállományban keletkezett kár sem. A leginkább veszélyeztetett Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megye. Ez a „villámtérkép” persze a biztosításba bevont háztartások, vállalatok, téeszek statisztikája alapján készült.

  • A legtöbb kár a villámhárító nélküli épületekben keletkezik. A statisztika azt mutatja, hogy a felfogó vezetékes és a hálós villámhárítóval fölszerelt épületeket harmad-negyedannyi kár éri, mint a felfogó póznás vagy szívócsúcsos villámhárítóval ellátottakat.
  • A villámcsapásnak lehet közvetlen és közvetett kára. Mindenekelőtt a korszerű, különösen érzékeny elektronikus berendezések sínylik meg. Van-e olyan biztosítási-kockázatvállalási forma, amelynek alapján megtérül a villámcsapás térerejéből származó rongálódás? Gondoljunk csak a drága szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai berendezésekre, a bennük tárolt programokra!
  • Egyelőre nincs, bár elképzelhető lenne kiegészítő biztosítás megkötése, a háztartási biztosítás részeként. Ezzel mind ez ideig nem foglalkoztunk. Viszont ha konkrét igénnyel találkozunk, megkeressük a szerződő fél és a biztosító érdekeit egyaránt szolgáló formát.

Mi a villám? A meteorológusok – nagyon is szemléletesen – úgy magyarázzák, hogy a Föld egy óriási akkumulátor, amelyet újra és újra föl kell tölteni. Ahol nincsenek felhők, ott a negatív töltésű talajból elektromosság indul ki a pozitív töltésű felső atmoszféra irányába. A pozitív elektromosság összegyűlik a zivatarfelhőkben, melyek időről időre „visszaadják” a Földnek. Ha a felhőréteg és a földfelszín közötti tér nedvessé, elektromosságot vezetővé válik, a felhőből visszaáramló elektronok hihetetlen gyorsasággal megindulnak a Föld felé. A két pólus között elektromos ív húzódik:     a villám. Egy-egy ilyen kisülés teljesítménye akár 3750 millió kilowatt is lehet – írja a Life magazin által megjelentetett Az energia című kötet –, ami fölér az USA összes erőműveinek a csúcskapacitásával !

A villámot formája szerint különféle nevekkel illetik a szakemberek: vonalas, elágazó, hő-, gyöngysor-, rakéta-, felületi és gömbvillám. A villámkisülés helye szerint megkülönböztetnek felhő-, felhő közötti, lecsapó, felcsapó és légvillámot. Az embert s környezetét leginkább a lecsapó villámok veszélyeztetik, amelyek nemegyszer sorozatban érik a földet.

Nincs villámlás mennydörgés nélkül; a fény- és hanghatás egy időben keletkezik, mégpedig úgy, hogy a kisüléskor a levegőmolekulák hirtelen egymásra torlódnak, erősen fölmelegednek, megváltozik a nyomásviszony. A villámcsatornában levő levegő akár 15 ezer fokra is hevülhet, a levegő hihetetlen mértékben kitágul, akárcsak a robbanáskor keletkező gáz. Ez a pillanat tört része alatt beálló légmozgás kelti a hanghullámokat, a mennydörgést. Mégsem halljuk egyszerre, a villámlással egy időben a mennydörgést, mert a fény több mint 300 ezer kilométeres, a hang pedig csupán 340 méteres sebességgel terjed.

Megmenthető-e a villám sújtotta ember élete?

Dr. Tury Peregrin, az Országos Mentőszolgálat főorvosa válaszol:

– Közvetlen villámcsapás után gyakorlatilag nincs mentség. Hazánkban kb. két évtizeddel ezelőtt sikerült egy fiatalasszony életét megmenteni, visszahozni őt a klinikai halál állapotából. Az eset szakkörökben osztatlan elismerést és érdeklődést keltett.

– És ha közvetett villámcsapás éri az embert?

– Ennek háromféle hatása van; elektromos, égési, illetve a robbanás okozta másodlagos mechanikai sérülés. Az elektromos hatás okozza az azonnal bekövetkező légzés- és keringésleállást. Az égési sérülés azért veszélyes, mert nem csupán a test külső felületét, hanem minden olyan szervet károsít, amelyen áthalad a villám. Ez jól látható: a behatolási kapu és a kilépés helye, az a testrész, amely a legközelebb van a földhöz. A mechanikai sérülést léglökés okozza, vagy idegen test, pl. rádől az emberre a fa, a fal.

– Mit tegyen az elsősegély-nyújtó?

– Először is saját magára vigyázzon, hisz’ viharban újra lecsaphat arra a helyre a villám. A sérültről próbálja megállapítani, eszméleténél van-e, válaszol-e? Reagál-e enyhe ingerre: ráfújásra rebben-e a szemhéja? Ha megfelelően kiképzett az elsősegélynyújtó, megvizsgálhatja a nagyér-pulzációt a nyaki ütőéren, hogy meggyőződjék a vérkeringésről. Ha a sérült nem lélegzik, befúvásos lélegeztetést alkalmazhat, de csak akkor, ha a beteg szájüregében nincs idegen anyag. Célszerű a sérültet oldalára fordítani. Bőrfelületi égés esetén folyó hideg vizes hűtést kell alkalmazni. Vérzéscsillapításról, csontsérüléskor ugyancsak szakszerűen kell gondoskodni: kötözéssel, rögzítéssel. Ugyanakkor egy másik személy haladéktalanul értesítse a mentőket, akiknek el kell mondani: milyen állapotban van a sérült, hol található, miként közelíthető meg a baleset helyszíne? A segélynyújtó viszont okvetlenül várja meg a mentőket!

Sokszor hallunk, olvasunk a szakirodalomban nyilvántartott gömbvillámról, melynek némelyek még a létezését is kétségbe vonják. Mint például Johannes Wiesinger professzor is, a nyugatnémet hadsereg müncheni főiskolájának villámlásszakértője. Ő úgy véli, hogy az csupán hallucináció; sokan ugyanis hirtelen elkapják a fejüket, ha villámlik.

Eközben vakító fényjelenség képződik tudatukban, és ez az érzékszervi csalódás jelenik meg fantáziájuk képernyőjén gömbvillámként.

Így van-e vagy sem, vitatkozzanak csak a tudósok és a gömbvillámot látók! Mi addig is vizsgáljuk meg – persze nyugodt, csendes időben, szakember segítségével, jól működik-e a saját villámhárítónk?

Ezek a hónapok ugyanis különösen villámcsapás­veszélyesek a Kárpát-medencében.