Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az Orbánt bíráló Weber pályázik Juncker helyére

Az Orbánt bíráló Weber pályázik Juncker helyére Az Orbánt bíráló Weber pályázik Juncker helyére Az Orbánt bíráló Weber pályázik Juncker helyére

A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője erősen pályázik Jean-Claude Juncker helyére, az Európai Bizottság elnöki posztjára. Jövőre tartják az európai parlamenti választásokat. Az előző alkalommal, 2014-ben azt a módszert alakították ki, hogy a legtöbb mandátumot szerző európai pártcsalád előre megnevezett csúcsjelöltje lett a vezetője a brüsszeli Bizottságnak, amely az uniónak ha a kormánya nem is, de mindenképpen a központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, mintegy 30 ezer fős apparátussal. Így lett Juncker, a volt luxemburgi kormányfő, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt jelöltje a bizottsági elnök.

Manfred Weber a Keresztényszociális Uniónak, a CSU-nak, vagyis az Angela Merkel vezette Német Kereszténydemokrata Unió bajorországi testvérpártjának a politikusa. A Der Spiegel úgy tudja: már tavaly ősszel, amikor a párt Horst Seehofer elnök utódját kereste, Weber jelezte politikai barátainak: ő maga nem szeretne Brüsszelből hazatérni Németországba, mert most jó esélyt lát arra, hogy a CSU jelöljön európai bizottsági elnököt, és ez a lehetőség egyhamar nem fog visszatérni. Seehofer ugyanakkor nyíltan ellenzné Weber esetleges európai néppárti csúcsjelöltségét – írja a hamburgi hírmagazin.

A Néppárt az ősszel, Helsinkiben tartandó tanácskozásán dönt a csúcsjelölt személyéről. Weber egyik lehetséges ellenjelöltjének a Der Spiegel szerint a francia Michel Barnier-t, az unió brexit-ügyi – vagyis a brit kilépés feltételeiről folyó – tárgyalások megbízottját tekintik.

A német hetilap azt írja Weberről, hogy a CSU liberális politikusai közé tartozik, és a párton belül nagyon kedvelik őt, ami meglehetősen szokatlan dolog olyan politikus esetében, aki a bajor kormánypárt színeiben uniós tisztséget tölt be. Liberális mivolta ellenére olyan politikusokkal is szoros kapcsolatot ápol, mint például az olasz Silvio Berlusconi vagy a magyar Orbán Viktor – teszi hozzá a Der Spiegel.

Ezt magyar hírfogyasztóként csak megerősíteni tudjuk: Weber szinte mindig azzal a kérdéssel összefüggésben tűnik fel a magyar médiában, hogy miként viseli el az Európai Néppárt a Fidesz politikai megnyilvánulásait. Weber többször nyíltan szembeszállt a magyar kormányfő altal hangoztatott illiberalizmussal, de eddig sosem állt azok mellé, akik a Fidesz kizásárását szorgalmazzák a Néppártból.

A politikus a Der Spiegel érdeklődésére nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy pályázik a tisztségre – azzal bújt ki a válaszadás alól, hogy a kérdés még nem időszerű.

A bécsi Der Standard az APA osztrák hírügynökség beszámolóját közli arról, hogy Andrej Babiš ügyvezető cseh kormányfő interjút adott az osztrák állami tévének, és abban nyíltan elutasította az európai uniós tagállamok közötti összefonódás szorosabbra fűzését indítványozó felvetéseket. „Nincs szükségünk további integrációra” – mondta Babiš, és egyben szintén elutasította az úgynevezett kétsebességes Európa  gondolatát, mondván, nincs objektív mérce, ami alapján az országokat be lehetne sorolni egyik vagy másik csoportba.

Csehországban, például, alacsony a munkanélküliség, magas a növekedési ráta, mitől lennének jobbak az eurózóna országai? – érvelt Babiš. Önmagát Európa-pártinak, de nagyon kritikus szemléletűnek mondta, és úgy vélekedett, hogy nem az Európai Bizottságnak kellene politikát csinálnia, hanem az egyes tagállamok befolyásának kellene nagyobb teret adni.

Az osztrák hírügynökség beszámolója ezután kitér arra, hogy Csehország – a többi visegrádi országgal együtt – ellenzi a menekültek uniós kvóta szerinti befogadási rendszerét. A cikk szerzője ehhez kapcsolódóan megjegyzi: a második világháború után mintegy hárommillió németajkú lakost űztek el Csehszlovákiából, főként Németországba és Ausztriába. Másfelől pedig a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába történt 1968-i bevonulása nyomán – mai cseh becslések szerint – mintegy 160 ezren tévoztak Csehszlovákiából Ausztriába.

A Bloomberg amerikai hírportál egyik cikke szerint az euroszkeptikus kampány Csehországban visszaütött: a lakosság körében egy friss felmérés szerint az előző évi 35 százalékról 51 százalékra növekedett az európai uniós tagság támogatottsága. – Ezt az adatot Globsec pozsonyi elemző központ tette közzé.

A csehországival ellentétes irányú mozgás figyelhető meg – igaz, jóval magasabb támogatottsági arányok mellett – Magyar- és Lengyelországban. Magyarországon 61-ről 58, Lengyelországban 78-ról 62 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint az EU-tagság inkább jó dolog. Szlovákiában, ahol már az eurót is bevezették, minimális a változás, 52-ről 53 százalékra növekedett az uniós tagság támogatottsága.

A magam részéről megjegyezném: abban, hogy a cseheknél a Brüsszel-ellenes hangulatkeltés mellett látványosan nőtt az EU-pártiság, alighanem szerepe van annak, hogy az euroszkepticizmus versenyszámban egymásra licitáló pártok a tavaly őszi választások óta nem voltak képesek többségi felhatamazással bíró kormányt összeállítani.