Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Győr továbbra is többet érdemel(ne) – Baross utcai bibik

Győr továbbra is többet érdemel(ne) – Baross utcai bibik
Kulcsár László

Ami a fővárosnak a Váci utca, az Győrnek a fiatalon elhunyt vasminiszter emlékét őrző Baross Gábor út. Azaz a belvárosban inkább utca, hiszen csak néhány száz méter, a helyiek ekként emlegetik: Baross utca. Mi több, bevezető szakasza, amelyet a (már csak a nevében) Szabad sajtó utca keresztez, külön nevet kapott sok-sok évtizeddel ezelőtt a helybéliektől: Kis-Baross utca. A valamikori London–Isztambul országutat keresztező útszakasz után, és a budapest–bécsi (meg a többi) vasútvonalon átívelő Baross-híd déli, nádorvárosi végétől már igazi útként „viselkedik” a Baross út. (A képen: Európa bármelyik városában megállnák helyüket ezek a győri, Baross utcai házak...)

Ez alkalommal csak a boltok, éttermek és cukrászdák belvárosi utcája a téma. A győriek promenádja, korzója, és a turisták kedvenc útvonala, a belváros ütőere, amelynek felező vonalán (nagyjából az Arany János utca magasságában) állt a szép emlékű és még szebb formájú tűztorony a 18. század végétől a 19. század végéig. Az évszázadokig Bécset is védő győri erőd Fehérvári kapuja fölé emelték az esetleges tüzekre figyelők tornyát, amelynek aljában a fiú árvaházat helyezték el. Az 1800-as évek utolsó tizedében sok vita után (sajnos!) lebontották a tornyot, ám formáját végül is átörökítették Északnyugat-Dunántúl legnagyobb és legszebb városházának főtornyába.

A második világháború bombázásai persze a győri belvárost és a Baross utcát sem kímélték, ami viszont megmaradt belőle az méltó a városhoz. Méltatlan viszont számos épület állapota. Mint például a Baross utca 28. szám alatti, gazdagon díszített homlokzatú ház (talán éjjel-nappal nyitott) bejárata, kapualja. Megérdemelné, hogy néhány ügyes kőműves rendbe és méltóvá tegye a környezethez. Így látta a Google StreetView 2015 szeptemberében a Matiast...

Vannak, természetesen, nagyon szépen rendbe hozott paloták is a Baross utcán, öröm rájuk tekinteni. Velük szemben viszont elszomorító képet örökít meg a fényképezőgép lencséje. A Kisfaludy utca sarkán áll az éppen 34 hónappal ezelőtt „végleg” bezárt Matias étterem és cukrászda. Állítólag két (vendéglátó-ipari) szomszédvár parancsnokai párbajának az eredménye. Lapunk így írt erről tavaly augusztusban:

…Évek óta üresen tátong a jobb sorsra érdemes, 2009-ben nagy dérrel-durral avatott Matias cukrászda és étterem. Néhány hónappal ezelőtt vele szemben, a valamikori anya- és gyermekruházati bolt helyén kialakított Patio étterem is csődbe ment, halálos áldozata is volt a gazdasági drámának. Ha a város vezetése csak egy kicsit is előre látó lett volna, megkeresi azt az anyagi forrást, amellyel megmenthette volna az éttermet, amelyet – kiváló konyhája, cukrászdája lévén – nem csupán a helyiek, hanem a külföldiek is kedveltek, számon tartottak, és ahová visszatértek...” (Jelenthetjük: időközben lett gazdája, üzemeltetője [?] a Pationak, ám a Matiasnak azóta sincs.)

Szívfacsaró kép fogadja az üvegajtón át betekintőt: a jobb sorsra érdemes cukrászda az enyészeté. Miként (saroképület lévén) a Kisfaludy utcai szomszédja is, amelynek bár ékszerüzlet működik (?) a földszintjén, emeletén a romlás virágzik, ékszerdoboznak egyáltalán nem nevezhető.

És még mindig a Baross utca. Eladósorba került (végre) a Matias második szomszédja (éppen szemben a Patioval), a 8. számú épület. A valaha csinos házat nagyon megviselték a múlt évtizedek, olyannyira, hogy mára csak egy lábbelibolt viseli el jócskán fölállványozva a fölötte lévő két emelet omladozó terhét.

Nem sokkal különb egyébként a lapunkban már ugyancsak szóvá tett Baross utca 6. számú épület sem, amelynek elsősorban zárt erkélyét és környékét a fekete penész zabálja hosszú évek óta. Ráadásul földszintjét kiürítette a csődbe ment Alexandra, ami tovább rontja az épület összképét.

A négy folyó városa ingatlanjaihoz értő egyik ismerősünk fölhívta a figyelmünket arra, hogy vannak itt bőven városi és magán-, továbbá vegyes tulajdonú házak. Ez is lehet az oka a (mindenekelőtt a történelmi belváros) számos épülete méltatlan állapotának. Indokolt és időszerű tehát, hogy az Európa (egyik) kulturális fővárosa címre pályázó Győr illetékesei sürgősen tegyenek a jogosan kifogásolható állapotok megszüntetéséért.

Már csak azért is, mert Győr többet érdemel(ne).