Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Külpolitikus újságírókat fogadott a kubai nagykövet

Külpolitikus újságírókat fogadott a kubai nagykövet
Kovács Gábor (MÚOSZ)

Alicia Elvira Corredera Morales, a Kubai Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövete találkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kül- és biztonságpolitikai szakosztályának a tagjaival. Tájékoztatójában a többi között elmondta, hogy tavaly a szigetország GDP-je (bruttó hazai terméke) 1,6 százalékkal növekedett, továbbá 4,7 millió turista kereste fel Kubát, hatodával több, mint esztendővel előtte.

A nagykövet asszony hivatalos adatot is közölt: „az Irma-hurrikán mintegy 13 milliárd peso értékű kárt okozott. A vihar 180 ezer lakást és egyéb létesítményt súlyosan megrongált”. Elsősorban a venezuelai olajszállítmányok csökkenése miatt az idén számottevő üzemanyaghiány alakult ki hazájában.

Az ország nagy kihívások előtt áll; közéjük tartozik a gazdasági modell „aktualizálásának” a folytatása, az egységes pénzrendszer bevezetése, az állami vállalatok hatékonyságának és devizabevételeinek a növelése, valamint a lakosság ellátásának a további javítása. A behozatal csökkentése céljából fontos feladat a hazai élelmiszer-termelés fejlesztése és bővítése. Kubában javítani kívánják az energiaellátást és bővíteni a lakásépítést. „A Kubai Kommunista Párt VI. kongresszusán elfogadott program 2030-ig kijelöli a fejlődés irányát” – mondta el a nagykövet.

A kubai diplomáciai misszió vezetője említést tett a Mariel kikötőváros mellett létesített különleges övezetről, ahol máris 14 ország 31 vállalata működik. „A szabadkereskedelmi zónában tavaly 1,1 milliárd US-dollár értékű beruházás valósult meg, ez a Kubában realizált összes külföldi beruházásnak a fele.

Alicia Elvira Corredera Morales emlékeztette magyar újságíró vendégeit arra, hogy április 19-én a kubai törvényhozás a távozó Raúl Castro utódjaként a villamosmérnöki végzettségű, 58 éves Miguel Diez-Canelt választotta az ország elnökévé. Az egykamarás törvényhozásnak 605 tagja van és összetétele tükrözi Kuba társadalmi, etnikai, nemi és életkori sokszínűségét. A parlament tagjainak 86 százaléka a forradalom győzelme, 1959. január 1-je után született. Döntöttek a társadalmi és gazdasági változásokat figyelembe vevő, új alkotmány kidolgozásáról is.

Hazája külpolitikai elveiről és gyakorlatáról a nagykövet asszony elmondta: Kuba a függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szolidaritás és a multipoláris világrend elkötelezettje. „Elutasítja az imperialista háborúkat, az erőszakot és a diszkriminációt. Kiemelten kezeli kapcsolatait a szocialista országokkal, nevezetesen Kínával, Vietnammal, Laosszal és a Koreai NDK-val. Havanna stratégiai partnernek tekinti Kínát és Oroszországot. Kuba 195 állammal ápol diplomáciai kapcsolatot. Az ország elismertségét is jelzi, hogy tavaly 19 államfő, 9 alelnök, illetve kormányfő, továbbá 37 külügyminiszter kereste föl.”

Federica Mogherini, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője legutóbb januárban járt Havannában. Várható, hogy a tagállamok parlamentjeinek a jóváhagyása után az Európai Unióval aláírt Politikai Párbeszéd és Együttműködési Megállapodás érvénybe lép. Március 14-én Brüsszelben tartották Kuba és az EU képviselőinek tanácskozását, amelyen részt vett Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter is.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a múlt év novemberében látogatott Havannába, ahol kubai partnereivel a gazdasági, a tudományos és a kulturális kapcsolatokat elmélyítő megállapodásokat írt alá. A nagykövet asszony elmondta, hogy tavaly háromezer magyar turista járt Kubában.

Az újságírók kérdései között szerepelt a kubai–amerikai kapcsolatok alakulása. Több évtizedes feszült viszony után, 2015-ben helyreállt a diplomáciai kapcsolat a két ország között és 2016-ban Barak Obama elnök Kubába látogatott. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a megváltozott viszony ellenére nem szűnt meg az USA gazdasági és pénzügyi blokádja. A kubai földön berendezett amerikai katonai bázis, Guantanamo ügyében sem értek el haladást. Fontos lépés volt viszont, hogy Washington levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról és kétoldalú bizottságok alakultak a kapcsolatok rendezésére. Megállapodásokat kötöttek az utazások megkönnyítésére, a közvetlen postaforgalom és légi járatok megindítására, a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre.

Donald Trump elnöki beiktatása után a helyzet gyökeresen megváltozott, a havannai amerikai nagykövetséget ért állítólagos „akusztikai agresszió” ürügyén megkezdődött az Obama alatt elért eredmények drasztikus visszafordítása. Miután Washington számos diplomatáját visszahívta havannai nagykövetségéről, az amerikai kormány 2017 őszén 17 kubai diplomatát utasított ki az USA-ból és korlátozták az amerikai állampolgárok kubai utazásait is. Az Egyesült Államok kormánya húszmillió dollár támogatást folyósított a „kubai rezsim megdöntését” elősegítő akciókra. Alicia Elvira Corredera Morales nagykövet szerint, „Kuba az egyenlőség, a szuverenitás és a kölcsönös tisztelet alapján kész javítani a kapcsolatait az Egyesült Államokkal”.

Újságírói kérdésekre válaszolva a diplomata érintette a Kuba és Venezuela viszonyát is. A havannai kormány véleménye szerint, „Venezuela szuverén ország, amelynek legitim vezetése van”. Az állampolgárok joga, hogy döntsenek hazájuk sorsáról. A két ország baráti együttműködést ápol, sok ezer kubai szakember (orvos, tanár, edző stb.) dolgozik jelenleg is Venezuelában. A dél-amerikai ország súlyos gazdasági problémái azonban Kubát is érintik.

A nagykövet kijelentette, hogy az államfői tisztségben a közeli múltban történt változás egyben generációváltás, és a vezetés „elkötelezett a forradalmi vívmányok megőrzése és a szocialista út folytatása mellett”. Raúl Castro 2021-ig megtartja az országot irányító, a Kubai Kommunista Párt főtitkári tisztét.