Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Mi lesz veled, Almásfüzitői Timföldgyár?

Mi lesz veled, Almásfüzitői Timföldgyár?
Kulcsár László

Előfordul, hogy hetente kétszer-háromszor is elrobog velem a vonat az Almásfüzitői Timföldgyár közelében; némely szerelvények meg is állnak ott, ahol az 1950-es években kőbe vésték a főbejárat fölött: „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga”. Erre mondogatták sokan – szellemesnek vélvén magukat –, hogy akkor dolgozzék a becsület és a dicsőség, mi addig pihenünk… (Kép: mapio.net)

Most viszont az (egykoron sok ezer családnak megélhetést kínáló)  Almásfüzitői Timföldgyár pihen; nagyon rég óta pihen, olyannyira, hogy bele is halt a nagy pihenésbe. Rozsdaövezetté vált az a nagyüzem, amelyiket már a II. világháború idején, 1941-ben megkezdték volna építeni (Dunavölgyi Timföldipari Rt.), de csak öt évvel a háború után kezdhetett termelni, virágkorát az 1960-as évek elején megkötött magyar–szovjet timföld-alumíniumipari egyezménynek köszönhette, ám a rendszerváltás utáni években haldokolni kezdett, különféle befektetők próbáltak életet lehelni belé és pénzt kivenni belőle. Erről a hányattatási időszakról kiváló elemzést írt Hajdú Péter a Magyar Nemzet 2006. március 9-i számában, tessék elolvasni (A felrobbantott timföldgyár) – csodálkozni, elképedni és szomorkodni.

A Wikipedia szerint „2006-ban elkezdődött a terület rekultivációja, mivel roppant értékes helyen, az 1-es főút és a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal között feküdt az egykori gyár. Az épületeket felrobbantották, a területet kitakarították. A helyén logisztikai központot, ipari parkot és a bauxit feldolgozását bemutató múzeumot hoztak létre.”

Mindez kívülről, sem a vonatból, sem az országútról nem látszik. Nagy László a KEMMA hírportálon ezt írta 2010. augusztus 17-én az „Őrzik a timföldgyár szellemét” című cikkében: „…Az Euroinvest Zrt. és az Inverg Consulting Kft. tulajdonában lévő egykori gyárterület jelenleg nagyon csendes hely, várja a válság végét és az új üzleti lehetőségeket. A hasznosítására alakult projektcég, az Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Kft. 2005-ben sikeresen pályázott az Európai Unió Strukturális Alapjához. Egy barnamezős iparterület-rehabilitációs program keretében 688 millió forintot nyertek, amelyhez az önkormányzat 77 milliós önrésszel járult hozzá…”

Lehet, hogy rossz helyeken kerestem, de nem leltem folytatásra, föllendülésre, munkahelyteremtésre a timföldgyár krónikájában. Ezért kerestem meg az almásfüzitői polgármesteri hivatalt, tudakozván:

Képek: RTL Klub Híradó, 2006

– Ki az illetékes (hivatalos nyilatkozó) az Almásfüzitői Timföldgyár jelenét, jövőjét illetően a polgármesteri hivatalban, önkormányzatnál? Mikor és hol lehet találkozni, beszélni vele?

– Milyen intézkedések történtek eddig a minden bizonnyal környezetszennyező létesítmény felszámolásáért?

– Miképpen kívánják hasznosítani az évek óta rozsdatemető Almásfüzitői Timföldgyárat, illetve az ingatlant?

Levelemre dr. Szeidl Bernadett jegyző válaszolt. Arról tájékoztat, hogy „a volt Almásfüzitői Timföldgyár nem az önkormányzat tulajdona. A terület tulajdonosa az Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Kft., a cég képviselője: Szűcs Lajos ügyvezető.

(Cg.01-09-873194, Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság, 1062 Budapest, Váci út 3.) https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegadatlap/0109873194/TaroltCegkivonat)

A terület hasznosításával, a rehabilitációval kapcsolatban, kérem, forduljon kérdéseivel a tulajdonoshoz.”

Az Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Kft. neve már a 2010 nyarán megjelent KEMMA-cikkben is szerepelt. Az interneten is föllelhető: ám telefonján 06 1 201 78 83 (hat csengetés után) a géphangú hölgy közli: „Az ön által hívott szám jelenleg nem elérhető…”

További kutakodásom szerfölött érdekes eredményre vezetett. Ezen a címen ugyanis feketén-fehéren kiderült, hogy az Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság bizony haldoklik, perek, végrehajtások „színesítik” hétköznapjait. Találtam a hosszú cégjegyzéki krónikában egy internetes nyomot: euroinvest.hu, ám az automatikusan ide mutat: http://www.demjangroup.com

Az Opten céginformációs adatbázisában is szerepel az Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Kft.; az 1999-ben alapított vállalkozásról bárki által elérhető adatok között bukkantam erre: „Nettó árbevétel 45 407 ezer Ft (2016. évi adatok)”

Akárhogy osztok-szorzok is, ebből a pénzből aligha lehet ipart fejleszteni Almásfüzitőn.  

Mindazonáltal marad a címbéli kérdés: Mi lesz veled, Almásfüzitői Timföldgyár?

A cikkünkben taglalt témával évek óta foglalkozik a világ legnagyobb környezetvédő civil szervezete, a Greenpeace. Magyar honlapján nagyon gazdag, részletes összefoglalás olvasható a témáról:

A méreg a lényeg az almásfüzitői vörösiszap-tározó

Almásfüzítőn, a Duna partján komposztkészítés címén számtalan, kiemelten veszélyes hulladékot tárolnak egy vörösiszap-tározó tetején, nagyon rossz biztonsági körülmények között.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a vörösiszap befedésére hivatkozva – amit több mint 20 éve nem fejez be – évek óta veszélyes hulladékok tömegét rakja le a Natura 2000 ökológiai hálózat részének számító Duna-part melletti területre. Az engedély szerint a VII-es kazettára évi 132 000 tonna veszélyes hulladék és 280 000 tonna nem veszélyes hulladék szállítható.

A cég a speciális hulladékkezelési módszereinek, „egyedi filozófiájának” köszönhetően a többszáz-féle beszállítható hulladékot összekeverik, „komposztálják”. Nem érthető, miként vélheti úgy akárki is, hogy például fémtartalmú ásványok, kőtörmelék, salakok, öntőmagok, zománcozási hulladékok, veszélyes anyagot tartalmazó építési és bontási hulladék, kavics, stb. együtt, keverve – akármilyen arányban is! – biológiailag hasznosíthatóak, és ennek következtében „mesterséges talaj” állítható elő belőlük. A cég azt állítja, hogy akár mezőgazdasági felhasználása is lehetne a komposztjuknak, még sincs információ ilyen jellegű felhasználásról. Különösen, hogy a „komposzt” megengedett toxikus elem tartalma több összetevőnél a talaj határérték tízszerese, higany esetében például hússzorosa.

A zöldek által felkért független osztrák hulladékgazdálkodási igazságügyi szakértő, prof. Karl E. Lorber, a Leobeni Egyetem professzora szerint nem játszódnak le a komposztálódásra jellemző folyamatok a tározóban. A szakértő álláspontja szerint a több mint 160 féle veszélyes hulladék és egyéb hulladékok keverésével, majd a szigeteletlen tározóba való kihelyezésével a környezeti kockázat jelentősen nő.

Nyilvánvaló, hogy hosszú távon a tározóra lerakott toxikus anyagok is a talajvízbe, a környezetbe, esetleg a Dunába jutnak. A Greenpeace a Duna alacsony vízállása alkalmával mintákat vett a part melletti töltésekből. Az akkreditált laboratóriumban végzett mérések szerint a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén és a molibdén mennyisége, melyek jellemzően a vörösiszap szennyezői. A toxikus arzén koncentrációja a megengedett 15 mg/kg helyett 324 mg/kg volt a part menti talajban.

Az eddigi események idővonala:

2016. 05. 12. Már egy teljes éve lejárt az engedélye az almásfüzitői veszélyeshulladék-tározónak, de egy jogi kiskapunak köszönhetően az tovább működhet. A Greenpeace a Legfőbb Ügyészséghez fordult, hogy megakadályozza a további veszélyeshulladék-szállítást Almásfüzitőre.

2015. 07. 30. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal első fokon elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón tevékenykedő Tatai Környezetvédelmi Zrt. működési engedélyének meghosszabbítását

2015. 06. 18. Az Európai Bizottság új szintre emelte a Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárást Almásfüzitő ügyében. Magyarországnak két hónapja van megtenni a szükséges lépéseket, különben a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

2012. 05. 08. A Magyar Tudományos Akadémia szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői tározók

2012. 01. 25. Brüsszelbe viszi az almásfüzitői tározók ügyét a Greenpeace /  Az Európai Bizottsághoz fordultunk az almásfüzitői hetes vörösiszap-tározóban folyó tevékenységek miatt.

2012. 01. 18. Újabb jogi szakvélemény a Greenpeace mellett Almásfüzitő ügyében

2012. 01. 14. Dr. Bándi Gyula Jogi szakvéleménye a Tatai Környezetvédelmi Zrt. részére kiadott 392-6/2010. sz. egységes környezethasználati engedély és környezetvédelmi működési engedély kapcsán.

2012. 01. 09. Dr. Szabó Máté, alapvető jogok biztosának írt levelünk az almásfüzitői tározók ügyében 

2012. 01. 06. Simon Gergely Greenpeace vegyianyag-szakértő cikke a Népszabadságban 

2011. 12. 12. Válaszlevél Almásfüzitő polgármesterének a vörösiszap-tározók ügyében 

2011. 12. 08. Perindítási indítvány a Győri Városi Ügyészségnek a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-vel szemben 

2011. 11. 16. A Greenpeace levele Almásfüzitő polgármesterének

2011. 11. 12. Vay Márton és Droppa György válasza Szabó Gábor nyakig komposztban című HVG-ben megjelent cikkére 

2011. 11. 14. Az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség válasza környezeti kockázatok csökkentésére tett intézkedéséket firtató szeptember elejei kérdéseinkre

2011. 11. 08. Illés Zoltán környezeti államtitkár válaszolt levelünkre,
melyben jelzi, hogy az engedély kivizsgálását Fazekas miniszter úr kérésére megkezdték. 

2011. 10. 26. A győri felügyelőség harmadszor is módosította az egyedi
szennyezettségi határértékek emeléséről szóló határozatát 

2011. 10. 22. Beszélgetés Záray professzorral a Magyar Rádióban.  (cikk)

2011. 10. 20. Illés Zoltán: "A Greenpeace-nek teljesen igaza van"   (cikk)

2011. 10. 19. Greenpeace-aktivisták lezárták a győri Környezetvédelmi Felügyelőség épületétaz almásfüzitői engedélyek miatt. A hatósági határértékek emelése nem szünteti meg a szennyezést.

2011.10.14. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség válasza a Greenpeace szeptember 8-ai levelére 

2011. 09. 30. Dr. Fülöp Sándornak írt levelünk az almásfüzitői tározókban zajló tevékenységek kivizsgálásáról

2011. 09. 08-án és 09.09-én az alábbi levelet nemcsak az észak-dunántúli, hanem az összes hazai környezetvédelmi felügyelőségnek elküldtük Kolontár utáni változásokat kérdezve

Kapcsolódó anyagok

2011. 10. 20. Orbán Viktor válaszol levelünkre, és Illés Zoltánnak delegálja a feladatot

2011. 10. 19. A Greenpeace kifogásai a győri felügyelőség által a cégnek kiadott engedély és rájuk vonatkozó határozatok ügyében

2011. 10. 19. A Greenpeace diagramja a győri felügyelőség által 2011 október 11-én adott egyedi szennyezettség és a normál határértékek

2011. 10. 17. A Greenpeace felszólítja a Felügyelőséget az almásfüzitői engedély visszavonására és a tározó bezárására

2011. 10. 13. Az EMLA jogi szakvéleménye a Tatai Zrt. működési engedélyéről

2011. 10. 13. Karl E. Lorber professzor előadása a Greenpeace sajtótájékoztatóján; a professzor angol nyelvű szakvéleménye a tározóban engedélyezett tevékenységről (magyar összefoglaló)

2011. 10. 11. A győri felügyelőség visszavonja korábbi határozatát, és még magasabb egyedi szennyezettségi határértékeket engedélyez

2011. 09. 29. A Greenpeace levele Orbán Viktornak a szigeteletlen almásfüzitői tározóban veszélyes hulladékokkal lefedett vörösiszap

2011. 09. 28. Az almásfüzitői tározók és talajvíz szennyezettségét vizsgáló monitoringkutak elhelyezkedése – térkép

2011. 07. 26. A győri felügyelőség egyedi szennyezettséget határoz meg az almásfüzitői VII-es tározóban zajló tevékenységre

2010. 04. 22. A Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek megadott környezetvédelmi működési engedély

Cikkgyűjtemény az almásfüzitői tározóban zajló tevékenység és a Tatai Környezetvédelmi Zrt. kapcsán

Illés Zoltán válasza: Fazekas miniszter úr kérésére megkezdték az engedély kivizsgálását

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség válasza szeptember 8-i levelünkre

A Greenpeace levele Almásfüzitő polgármesterének

A hetes tározó mellett, a Duna-parton, december 12-én vett talajminták elemzés

**************************************************************************************************************************************************

Frissítve: 2018. július 9., 22:00:

Szerkesztőségünket levélben kereste meg Szűcs Lajos, az Almásfüzitői Iparfejlesztő Kft. ügyvezetője. Kérte, hogy az alábbiakban tegyük közzé az írását. Kérésének, miután az ügy közérdekű, készséggel helyt adunk:

A nemrégiben „Mi lesz Veled Almásfüzítői Timföldgyár” címmel megjelentetett írással kapcsolatban – a pontos és hiteles tájékoztatás érdekében – szeretném azt ki- és helyreigazítani, ezáltal eloszlatni az abból levonható esetleges téves következtetéseket, megállapításokat.

A cikkben írtak szerint „kutakodásuk” során nem sikerült személyemet elérniük, melynek kapcsán meg kell jegyezzem, hogy a „felkutatási kísérlet” kapcsán említett telefonszám nem Társaságunk hívószáma, a közhiteles cégnyilvántartásban megadott elérhetőségeinkre (székhely/telephely címe, nyilvános cégkivonatban rögzített elektronikus postafiók) megkeresés, illetve telephelyünkre személyes érdeklődés semmilyen formában nem érkezett. Ennek hiányában nehéz annak eleget tenni.

 A leírtaknak megfelelően tehát azon állítás pusztán durva csúsztatásnak minősíthető, hogy a Társaság törvényes képviselőjét nem lehetséges elérni, inkább az állapítható meg, hogy a „kutakodást” végző munkatárs valamely okból a nyilvános, bárki által megismerhető elérhetőségeken valójában nem is próbálkozott.

Az írás tartalmi elemeit tekintve elsődlegesen szeretném tájékoztatni, hogy 2016 óta töltöm be a vezető tisztségviselő pozíciót az Almásfüzítői Iparfejlesztő és Hasznosító Kft.-ben, mely a volt timföldgyár 1996-ban történt privatizálását követően 2003-ban szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Az iparterület birtokba vételekor a timföldgyártás mintegy 6 éve befejeződött, a meglévő géppark elbontása már megtörtént.

A volt gyárterület rehabilitációja 2005-2007. között, pályázati támogatás igénybevételével zajlott, nagyságrendileg a leírt keretek között. A hivatkozott pályázati források felhasználásával került sor az iparterület  még meglévő épületeinek részbeni  bontására, valamint a talajvíz szennyezettségének, ezáltal a korábbi ipari tevékenységből eredő környezeti károknak az elhárítása.

A cikkben megjelent következő mondat, miszerint „Almásfüzítőn, a Duna partján komposztkészítés címén számtalan, kiemelten veszélyes hulladékot tárolnak egy vörösiszap-tározó tetején, nagyon rossz biztonsági körülmények között.” sajnálatos módon azt a téves képzetet keltheti az olvasóban, hogy e tevékenység – melyet cikkükben  minden bizonnyal környezetszennyezőnek értékelnek -  Társaságunkhoz köthető, egyben felteszik a kérdést, hogy az Almásfüzítői Iparfejlesztő kft. 2016. évi árbevételéből mi módon számolható fel a környezetszennyező létesítmény.

Szeretném felhívni szíves figyelmüket, hogy a cikkben hivatkozott vörösiszap-tározók soha nem voltak  Társaságunk tulajdonában, kezelésében, üzemeltetésében, értelemszerűen ezeken a területeken hulladékot, veszélyes hulladékot nem helyeztünk el, nem tárolunk.

Cikkükben „haldokló” jelzővel illetett Társaságunk él, működik, a közelmúltban és jelenleg is  ingatlanhasznosító tevékenységet végez, helyet adva a környéken működő különféle profilú kis- és középvállalkozásoknak, biztosítva ezzel a munkahelyteremtést és annak megőrzését.

Bár környezetszennyező tevékenységet társaságunk nem végez, környezetvédelmi mérnöki iroda bevonásával kiemelt figyelmet fordítunk a terület e szempontú monitorozásának, mely kötelezettségünk egyebekben a hivatkozott pályázatból fakadóan is fennáll, s mely követelménynek hiánytalanul eleget teszünk, hatósági beavatkozásra, intézkedésre ezáltal nem is került sor. 

Az ingatlannyilvántartásban „feltárt” peres és nemperes ügyek tekintetében szeretném tájékoztatni, hogy az elmúlt időszakban a Társaság tulajdonosi körét érintő nézeteltérés sajnálatos módon valóban jogi eljárásokhoz vezetett, de a tulajdonosok közötti megegyezéssel zárult, egyben a többségi tulajdonos vétel útján a kisebbségi tulajdonos üzletrészét is megszerezte, mely garanciát biztosít arra, hogy hasonló helyzet a jövőben nem állhat elő.

Ugyanakkor természetesen nem adtuk fel azon terveinket, miszerint Almásfüzítő nagy múlttal rendelkező ipari területe újra meghatározó tényezővé, valódi, működő iparterületté, ipari parkká váljon. Ennek érdekében korábban és jelenleg is számos befektetővel tárgyaltunk és tárgyalunk, melyben konstruktív közreműködőként segítségünkre van a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és természetesen a helyi önkormányzat is, valamint statisztikai információkkal (pl. munkaerőpiaci helyzet) az illetékes államigazgatási szervek is segítséget nyújtanak, hogy a potenciális külföldi (esetünkben jellemzően kínai és koreai), illetve hazai befektetők az aktuális piaci viszonyokról és lehetőségekről naprakész információkat kapjanak.

Természetesen a befektetők kegyeinek elnyerését rajtunk kívül álló számos körülmény befolyásolja, de bízunk abban, hogy a helyi védelem alá eső „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga” feliratot hordozó homlokzat hamarosan újra hirdeti majd azt az üzenetet, melyre elődeink is méltán büszkék voltak, s melyet mi is magunkévá tettünk.

Szűcs Lajos  ügyvezető AIH kft."