Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Mesterséges intelligencia: kopogtatnak az emberrel együttműködő robotok

Mesterséges intelligencia: kopogtatnak az emberrel együttműködő robotok Mesterséges intelligencia: kopogtatnak az emberrel együttműködő robotok
Infovilág

A robotika kora elkezdődött: az önálló működésű, sokszor ember formájú, az intelligencia és a tanulás képességével rendelkező gépek hamarosan a mindennapok részeivé válnak. Tőlünk függ, hogy veszélyekkel teli időszak, vagy az emberiség újabb nagy kalandja következik. Egyebek mellett erre a kérdésre keresi a választ a Telekom a Brain Bar jövőfesztivál alkalmából közzétett videójával.

A Brain Bar, amelynek idén is stratégiai partnere a Telekom, segít megtapasztalni a jövőt, miközben közös gondolkodásra és párbeszédre is alkalmat teremt. A világ leghíresebb robotja lesz az idei budapesti Brain Bar egyik díszvendége. Sophia, a hongkongi Hanson Robotics alkotása Audrey Hepburn arcvonásait viseli, oldottan beszélget az emberekkel, képes szemkontaktusra, és szórakoztató vicceket mesél. Fellépett már a Tonight Show-ban, Szaúd-Arábiában pedig állampolgárságot kapott. Sophia mellett Vandával, a T-Systems digitális asszisztensével – aki mesterséges intelligenciájával jelenleg a Telekom ügyfélszolgálatát segíti – ugyancsak találkozhatnak a fesztivál látogatói.

Sophia valódi világsztár, de nem csupán miatta érdemes felkeresni a Brain Bar-t. A robotika és a mesterséges intelligencia témakörén belül sok szó esik arról is, hogyan változtatják meg a robotok az emberi társadalmakat, milyen hatással lesznek ránk, és hogy nagy lehetőségeket, vagy inkább ismeretlen veszélyeket hoz a most kezdődő új korszak.

Néhány éve körbejárták a világot a hadászati fejlesztéseikről ismert Boston Dynamics ijesztően kitartó katonai robotkopójáról készült felvételek – ma a gépesített négylábú alaposan megszelídített változata már az ajtót is ki tudja nyitni, sört hoz, kipakolja a mosogatógépet, jövőre pedig már a boltokban is kapható. Az amerikai állampolgárok 70 százaléka attól fél, hogy a robotok miatt túlságosan gépesített, lelketlen és embertelen környezetben lesz kénytelen élni, és ezt a mai generációk nehezen fogják megszokni. A Pew Research felmérése szerint ennél is többen aggódnak amiatt, hogy a robotok elveszik a munkájukat. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok nem erősítik az elsősorban érzelmi alapú fenntartásokat.

Az autóipar az egyik leginkább robotizált ágazat Európában és Magyarországon is, ám régóta a munkaerőhiány jellemzi. Az International Federation of Robotics adatai szerint 5400 ipari robot dolgozik a magyar iparban, azaz nagyjából minden kétszázadik ipari alkalmazottra jut egy robot. Az egyik magyarországi kórházban pedig gyógyszerszállító robot dolgozik, és a páciensek kifejezetten kedvelik.

A robotok egyelőre főként olyan munkákat vesznek át, amelyek túlságosan monotonok, veszélyesek vagy megterhelők az embereknek. Az Amazon és az Alibaba raktáraiban a targoncásokat és a polctöltőket is robotok váltották le. A fukusimai atomerőmű-baleset sugárszennyezett helyszínét robotok tisztítják meg, és az óceánok fenekét is robotok kutatják olyan mélységben, amelyben a nyomás nem tenné lehetővé az emberi közreműködést. Kína és Japán kórházaiban a legnagyobb pontosságot követelő műtéteket – orvosok felügyelete mellett – robotsebészek végzik, és küszöbön áll a betegápoló, időseket gondozó robotok tömeges elterjedése is. A nagy kihívást most az ember–robot-együttműködés, a kooperatív robotok kifejlesztése, amelyeknek szintén az egészségügy lehet a fő alkalmazási területük.

A robotizáció most és velünk történik – hogy kiszámíthatatlan kockázat, vagy a fejlődés izgalmas, új korszaka lesz-e belőle, az elsősorban tőlünk függ, a döntés és a felelősség a miénk.