Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Alkotóház-avatás valósághajlító szándékkal

Alkotóház-avatás valósághajlító szándékkal
Kulcsár László

Alighanem jó időre megint témát adnak a sajtónak és az elemzőknek Orbán Viktor miniszterelnök ma délelőtt elhangzott szavai, amikor az Ericsson magyarországi leányvállalata frissen felépült székházának avatásakor kijelentette: „Minden kornak megvannak a maguk kihívásai. Ezekre a kihívásokra akkor születnek jó válaszok, ha nem érjük be annyival, hogy egyszerűen követjük a dolgok logikáját. Akkor járunk el helyesen, hogyha a saját észjárásunknak megfelelően a magunk akarata szerint a valóságot is képesek vagyunk hajlítani. Politikusként ebben látom az innováció lényegét….”

Gondoljon ki-ki, amit akar, arról, hogy „a valóság hajlítható”, mindazonáltal a tudósító számára meglehetősen nehezen értelmezhető, miután ha a valóság hajlíttatik, akkor az már aligha maga a valóság, sokkal inkább valami más…

Kézzel fogható, szemmel látható viszont az a valóság, amelyet ma százak megtapasztalhattak: mintegy 1700 mérnöknek, kutatónak, informatikusnak épített milliárdokért központi munkahelyet a budai Duna-parton a magyar Ericsson, az a svéd világvállalat, amelyik először 1911-ben, másodszor pedig a rendszerváltás után vetette meg lábát magyar földön, mert vezetői idejében rájöttek: nekik éppen a folyton újító magyar leleményre van szükségük. Eljött (ebben a tisztségében először) a magyar fővárosba Börje Ekholm, az Ericsson elnök-vezérigazgatója, hogy egy hatalmas „enter” billentyű megnyomásával részese lehessen az avatóünnepségnek.

A Magyar Nobel-díjasok Kutatási és Fejlesztési Parkjában készült el 56 millió eruóból napjaink legkorszerűbb, 24 ezer négyzetméteres szellemimunka-helye.

A létesítmény bemutatásakor a többi között elhangzott: az Ericsson Ház a legszigorúbb környezetvédelmi normáknak is megfelel, a nem csupán tartalmában, hanem küllemében is szerfölött kellemes megjelenésű épület ezért megkapta a „LEED Gold” környezettudatossági minősítést az energiahatékonyság, a környezetbarát anyagok és erőforrások, a forma okán is. Nem túlzás a jelző: hipermodern fejlesztési laboratórium, az Ericsson innovációs központja és az Ericsson Garázsnak becézett „újgondolat-szülőszoba” egyaránt helyet kapott a pompás épülettömbben.

A magyarországi mobil és vezetékes szélessávú hálózat kiépítésében, az ország gazdasági fejlődésében, az oktatás fejlesztésében évtizedek óta egyedülállóan értékes módon részt vevő Ericsson Magyarország 2000 munkatársának jó négyötöde dolgozik mostantól a két legnagyobb felsőfokú oktatási intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem szomszédságában. Az ericssonosok döntő többségének (1400 munkatárs) dolga a kutatás és fejlesztés, tehát olyan szellemi alkotómunka, amely szavatoltan az egész világon eladható értéket produkál.

Ehhez kapcsolódik Ekholm elnök-vezérigazgatónak a magyar kutatókat és mérnököket dicsérő megállapítása, amely szerint nekik köszönhető az Ericsson Expert Analytics valós idejű elemzőalkalmazás fejlesztése is. Bizonyára sokan tudják, ám azért, hogy még többen értesüljenek róla: a magyarországi 5G-hálózat kialakításában első számú, megbízható üzleti partnerként vesz részt az Ericsson.

A jeles esemény, a mai műszaki-szellemi alkotóház-avatás alkalmat kínált az oktatást, a kutatást, az innovációt, az Ericsson és a Műegyetem együttműködésének további bővítését szolgáló szándéknyilatkozat aláírására.

Éppen 10 éve történt: Fölavatták az Ericsson harmadik kutató laboratóriumát – 50 éves a BME Elektronikus Eszközök Tanszéke