Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. február 22. Az év 53. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737509. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hazánk az egyik legeladósodottabb ország az EU keleti szárnyán

Hazánk az egyik legeladósodottabb ország az EU keleti szárnyán Hazánk az egyik legeladósodottabb ország az EU keleti szárnyán

A mérvadó amerikai média jó része és széles politikai spektruma – a liberális The New York Timestól a konzervatív Fox News tévécsatornáig – az internetes honlapján egymás után közli az AP amerikai és a Reuters brit hírügynökség jelentéseit arról, hogy Magyarország alkotmánymódosítással, illetve a migráció támogatásának büntetendővé tételével próbálja távol tartani az országtól a menekülteket.

A beszámolókban hangot kap a Magyar Helsinki Bizottság, amely szerint a kormány ilyen fellépése egy demokratikus államban megengedhetetlen lenne. A „Stop, Soros!” törvénytervezet bebörtönzéssel fenyegeti azokat, akik jogszerűen Magyarország emberi jogi kötelezettségeinek a védelmében cselekednek – állapította meg a szervezet. 

Az AP és a Reuters jelentései felhívják a figyelmet arra, hogy az alkotmánymódosítás értelmében azok, akik olyan országból érkeznek Magyarországra, ahol nem üldözték őket, nem jogosultak menedékre. Márpedig a legtöbb menedékkérő abból a Szerbiából érkezik Magyarországra, ahol nincs kitéve üldöztetésnek, tehát valószínűleg nem fogja teljesíteni a feltételt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a jogszabály-tervezetet.

A legújabb tervezet ugyanakkor – jegyzi meg a Reuters – már nem tartalmazza azt az előírást, amely 25 százalékos adóval sújtotta volna a migrációt segítő szervezeteknek nyújtott külföldi támogatást.

Miért kapjanak az unió déli tagországai több, a keletiek pedig kevesebb kohéziós támogatást? –kérdi magyarázó cikkében a svájci Neue Zürcher Zeitung, annak nyomán, hogy az Európai Bizottság javaslata értelmében 2021-től Magyarország, Lengyelország, sőt, Németország is lényegesen kevesebb, Görögország, Olaszország és Spanyolország pedig valamivel több felzárkóztatási pénzhez juthatna.

A zürichi lap hangsúlyozza, hogy a támogatási pénzek elosztásának a legfontosabb kritériuma a relatív jóléti szint, amit az egy főre jutó GDP alakulása alapján állapítanak meg. Emellett figyelembe veszik a fiatalok körében mért munkanélküliségi rátát, a képzés színvonalát, a klímaváltozás hatását, valamint a menekültek befogadásának és beilleszkedésének a mértékét is.

Varsó a saját sikerességét szenvedi meg – írja a lap brüsszeli tudósítója, és kiemeli, hogy Lengyelországban – valamint Magyarországon is – a gazdasági növekedés üteme az elmúlt években meghaladta az uniós átlagot. Az EU-támogatások elosztásának a prioritásai ezentúl olyan szempontok felé tolódnak el, mint például a társadalom digitalizálása, a zöld, vagyis környezetkímélő célkitűzések érvényesítése, a munkahelyteremtő és képzést biztosító szociális Európa tökéletesítése, valamint a polgárközeli Európa megteremtése, ami alatt egyebek közt a helyi fejlesztési stratégiák és a tartós városfejlesztési koncepciók támogatását kell érteni.

A számottevő részben gazdasági-pénzügyi kérdésekre összpontosító Bloomberg amerikai hírportál arról ír, hogy Budapest lehűtötte azokat a várakozásokat, amelyek szerint a frissen újraválasztott kormány gazdaságélénkítő csomagot léptethet életbe. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy az argentin, az olasz, illetve a török piacon tapasztalható felfordulás elterelte az Orbán-kormány figyelmét a miniszter által még kilátásba helyezett ösztönző intézkedésekről, és e helyett a költségvetési hiány, illetve az adósság csökkentésére összpontosít. Az ország eladósodásának a mértéke – jegyzi meg a hírportál – az egyik legnagyobb az Európai Unió keleti szárnyán. A forint euróban kifejezett árfolyama tegnap két éve nem látott mélységbe süllyedt, a tízéves lejáratú magyar kötvények pedig 2012 óta nem szerepeltek ilyen rosszul.

„Az a célunk, hogy csökkentsük a kockázatokat, és ez azt jelenti, hogy látványos mértékben csökkenteni kell a deficitet, és folytatni kell az adósságcsökkentést. Ez azt is jelentheti, hogy a gazdasági növekedési rátánk ingadozhat” – fogalmazott a miniszter.

Végül pedig némi lapszemle a lapszemlében. Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál egyik cikke azt a két interjút ismerteti, amelyet Sebastian Kurz osztrák kancellár adott a Financial Times című brit, illetve a Welt am Sonntag című német lapnak abból az alkalomból, hogy július 1-jén Ausztria veszi át Bulgáriától az EU soros elnöki tisztségét. Mindkét nyilatkozatból az derül ki, hogy az osztrák EU-elnökség legfőbb prioritása az unió külső határainak a megerősítése lesz, hangsúlyozottan a menekültelosztási mechanizmusokkal kapcsolatos próbálkozások helyett. A Kurz által mondottak közül az EurActiv kiemelte egyebek közt azt az elemet is, hogy a kancellár hangsúlyozta az Oroszországgal való jó viszony fontosságát. Vlagyimir Putyin a jövő héten, június 5-ikén látogat Ausztriába.