Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán Montenegróba is exportálná szabadalmát, a határkerítést

Orbán Montenegróba is exportálná szabadalmát, a határkerítést Orbán Montenegróba is exportálná szabadalmát, a határkerítést Orbán Montenegróba is exportálná szabadalmát, a határkerítést

Ütköznek a nézetek, hogy Európának mi a teendője Olaszországgal: hagyja, hogy a furcsa pár, a Liga és 5 Csillag megpróbáljon bizonyítani, vagy óvatosan terelni kell az országot, nehogy tragédia legyen a vége. Brüsszel és Berlin mint ellenség, továbbá az euró-övezet elutasítása – ez tartja egyben az európai populistákat. Az EU jobban jár, ha megfontoltan halad és nem erőből igyekszik megoldani a gondokat.

Der Spiegel: A magyar kormány nemrégiben 25 kilométernyi szögesdrótot kínált fel Montenegrónak, ám az visszautasította a lehetőséget, noha az új embercsempész-utak az országon át vezetnek. A magyar miniszterelnököt régóta baráti viszony fűzi ugyan Djukanovicshoz, akit áprilisban sokadszorra választottak meg elnöknek, ezzel együtt az ottani határőrség parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a műszaki akadály felállítását a legutolsó eszköznek tekintik. Egyelőre emelkedik ugyan az elfogott illegális bevándorlók száma, de képesek ellenőrizni a helyzetet. A gond szerinte inkább ott van, hogy Albánia nem akarja visszavenni a kiutasított embereket. De ha a szomszédos Bosznia, Koszovó és Szerbia lezárja a határait, akkor Montenegro is követni fogja a példát. Mindenesetre a hatóságok az idén csaknem ötezer határsértőt regisztráltak, szemben a tavalyi 755-tel, de ez még mindig meg sem közelíti a három évvel ezelőtti adatokat.

The Times: A kommentár szerint Olaszország az EU ortodoxiája miatt omlott össze, ám megérdemli, hogy kipróbáljon egy másik utat a politikában. Az ország fontos győzelmet aratott: kivívta, hogy olyan kormány irányítsa, amelyet az emberek választottak. Visszaverte, hogy olyan kabinetje legyen, amely elfogadható a Bizottság, az Európai Központi Bank és a német pénzügyminiszter számára. Azt akarják az olaszok, hogy a hatalom az ő érdekeiket képviselje, és ne engedjen annak, amiről az unió úgy gondolja, hogy az a legjobb Itália szemszögéből. Az ország mélyponton van, rajta kívül csak a görögökre igaz, hogy az életszínvonal és a nemzeti gazdagság jóval elmarad a 2007-i szinttől. A bevándorló tömeg hatalmas teher, és a többi tagállam lezárta a határokat, hogy a menedékkérők tovább mehessenek hozzájuk.

Az 5 Csillagot és a Ligát populistának minősítették, miközben az ilyen erők már kormányon vannak Magyarországon, Lengyelországban és Ausztriában. A világ mégsem pusztult bele, és Európa sem kényszerült térdre. Az olaszok nem akarnak kilépni az EU-ból, csak nem szeretnék a továbbiakban elfogadni az európai ideológia zsarnokságát, illetve az uniós elit tévedhetetlenségét. Lehet, hogy a végén Brüsszel elismeri, hogy nem csupán egyetlen modell létezik. Van benne persze kockázat, mert senki sem tudja, hogy mit kíván is tenni az anarchisták és a nacionalisták fura koalíciója. De egy kísérletet megérdemel, még akkor is kudarcba torkollik.

Süddeutsche Zeitung: A liberális lap ördögi párosnak nevezi az olasz kormányszövetséget, és úgy véli, hogy annak működése fenyegető az EU szempontjából is. A belügyminiszteri tisztséget a szélsőjobbos Liga vezére vette át, mostantól ő lesz az erős ember Rómában. Téved, aki azt hiszi, hogy az ország már túl van a legrosszabbon, mert sikerült elhárítani az új választásokat. Salvini, az okos uszító egy rég volt Olaszországot idéz. És nem valószínű, hogy a hatalmon megvilágosodnék, miután Orbán Viktort nevezte meg példaképeként. Rájött, hogy a radikalizmus ismét vonzó és a megosztás több szavazatot hoz, mint a megbékélés. Az 5 Csillag is kacsintgat a Putyin-féle autokrácia felé és a fővárosban két éve bizonyítja, hogy mindenkit alul tud múlni a kormányzásban.

Robbanásveszélyes az északi önzés és a déli kétségbeesés ötvözete. Csak kívánni lehet, hogy csoda történjék. Ebben a helyzetben az uniónak meg kell próbálnia, hogy valamilyen ésszerű formában együttműködjék a Conte-kabinettel, miközben át kell gondolnia a saját hibáit is. Pl. hogy nem sok segítséget adott a menekültválságban az olaszoknak.

A gazdasági ügyekben Brüsszel és Berlin tévesen járt el, ha az Európa-politikai szempontokat nézzük. Lebecsülték, hogy a bajok mennyire eltávolították nem csupán Olaszországot az EU-tól. Az olaszoknak ellenben meg kell szívelniük az egykori elnök, Pertini figyelmeztetését, azaz vissza kell utasítaniuk minden gondolatot, amely nem a szabadságból indul ki. Mert különben bukás a vége.

Der Spiegel: Euró-ellenes álláspontjukkal az olasz populisták az európai tervet fenyegetik és a következő nagy válságba sodorják mind országukat, mind az EU-t  – véli a német hetilap nyolcoldalas összeállítása. A Liga vezetője az ország erős embere, Putyin barátja, aki elutasítja az eurót. Gyűlöli az idegeneket, védi Mussolinit és gyakran uszít Németország ellen. A populizmus ellenfeleinek csak a remény marad, hogy rövid káosz után kiderül: a király meztelen. Itália szomorú képet mutat, a politika kudarcának bizonyítéka, de egyben azt is illusztrálja, milyen hatásokkal jártak az euró megmentését szolgáló próbálkozások, amelyek sok helyen felhozták a szélsőségeseket. A tét most a közös fizetőeszköz megmentése, de ha az olaszoknál balul üt ki a kísérlet, akkor nem lehet segíteni az országon, mert az túl nagy. És rettenetesen gyorsan valóra válhat ez a rémületes forgatókönyv.

Macron reformokat akart, de Olaszország most a válságba rántja vissza a közösséget. Bizonytalanná vált a közös menedékpolitika átalakítása is. Az olaszoknál ugyancsak számolni kell a közös normák és értékek széttöredezésével. Az ottani populisták összefoghatnak a magyar és a lengyel kormánnyal, illetve francia, osztrák és finn társaikkal – Brüsszel ellen. Vagy az autokrata Putyin és Trump mellé állhatnak és alááshatják a földrész egységét.

A nacionalizmus újraéledése rossz hír a kontinensnek, amely szabadulni kívánt a nemzeti önzéstől, miközben az orosz és az amerikai elnök éppen azon van, hogy bedöntse a nemzetközi intézményrendszert. Ebben a helyzetben az EU lehetne az ésszerűség szigete, de nem akkor, amikor olyanok adják meg a hangot, mint Salvini.

Európa ellenfelei mindenütt tapsikolnak az olasz fejlemények láttán, hiszen a darwini kiválasztódás ellentéte megy végbe: nem a legjobbak, hanem a legmohóbbak és a legkorruptabbak kerekednek felül. A populistákat azt tartja össze, hogy ellenségnek tekintik Brüsszelt és Berlint, továbbá az euró-zónát tartják minden rossz forrásának. Ebben a helyzetben a Bizottság – amennyire csak lehet – igyekszik tartani a száját. Németország óvatos, kivár, a francia államfőt viszont a belpolitikai megfontolások arra ösztökélik, hogy sürgesse az unió átalakítását. Egy olasz szakértő arra int, hogy ha országát magára hagyják, akkor rettenetes ostobaságokat képes csinálni. Így most barátokra van szüksége, főként Berlinben.  

Bloomberg: Soros György túloz, amikor azt állítja, hogy Európa végveszélybe került – mutat rá az elemzés. A múlt hónap végén elhangzott párizsi beszédében a milliárdos azt fejtegette, hogy minden gond a pénzügyi válság után az euró-övezetben elrendelt megszorításokkal kezdődött, mert onnantól kezdve felbomlott az egyenlő partnerek szövetsége, hitelezők és adósok alakultak ki. Ez pedig elvezetett a populizmus megerősödéséhez, amit csak súlyosbított, hogy félrekezelték a migrációs válságot.  Soros és az apokalipszis más lovasai azt hiszik, hogy az EU sürgősen el kell hárítania a fenyegető katasztrófát. Ezzel szemben a Morgan Stanley vezérigazgatója úgy gondolja, hogy csupán tiszavirág életű nehézségekről van szó. Így a populisták és a politikai fő áram küzdelme nem gátolja a gazdasági növekedést.

A legtöbb európai elégedett az unióval, és derűlátó a jövőt illetően. Viszont kudarccal végződnek az olyan, elsietett döntések, mint pl. hogy kvótákat kényszerítsenek a tagállamokra. Ha a szervezet lassan és megfontoltan halad, akkor eredményre jut. Macron időnként alaktalan lelkesedését befékezi Merkel óvatossága.

A Brexit alkalmat adott volna a reformra, de ezt meghiúsította a keleti tagok ellenállása és az olasz kormányváltás. Az ilyen kihívásokra lehet gyorsan és határozottan reagálni, de el lehet ismerni azt is, hogy nem volna jó erővel válaszolni rájuk, mert egy ilyen lépés még vissza is üthet.  Az EU nehézkesen működik, de éppen ez tette lehetővé, hogy immár kiterjedjen csaknem az egész kontinensre. És javában fent fog állni még akkor is, amikor az új olasz vezetők felismerik, hogy nem mindenhatóak. Akkor is lesz továbbá unió, amikor egyik ország a másik után szokik hozzá a nagyobb, de ellenőrzött bevándorláshoz. Mostanáig a szervezet nem szenvedett el egyetlen életveszélyes vereséget sem. Szóval hosszú távon kell nézni a dolgokat, és csak semmi ugribugri.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.