Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Szélsőjobbra araszol a Fidesz?

Szélsőjobbra araszol a Fidesz? Szélsőjobbra araszol a Fidesz?

Tegnap már végigfutott a médián a hír, hogy a holland kereszténydemokrata tömörülés indítványozza a Fidesz tagságának a felfüggesztését az Európai Néppártban, ha Orbán Viktor nem hajlandó visszatérni korábbi politikájához. Erről először a Politico című amerikai hírportál európai kiadása adott hírt.

Két dolgot teszek hozzá mindehhez. Az egyik, hogy a magyar közmédia mindaddig mélyen hallgatott a Politico cikkéről, amíg a Fidesz nem tett közzé nyilatkozatot, amelyben hazugnak bélyegezték a holland kereszténydemokratákat. Aki tehát onnan tájékozódik, az egészről csak akkor szerezhetett tudomást, amikor illetékes helyen elhangzott az "imperialista koholmányok" hiteles cáfolata. 

A másik kiegészítésem, hogy a Politico közölt egy olyan írást is, amely szerint a Nemzetek és Szabadság Európája elnevezésű, keményen integrációellenes, szélsőjobboldali populista európai parlamenti frakcióból, amelynek a fő erejét a francia Marine le Pen Nemzeti Frontja adja, többen azt mondták, a csoport tárgyalásokat folytat a Fidesszel a magyar kormánypárt esetleges csatlakozásáról. Lassan összenőhet tehát az, ami összetartozik.

Orbán Viktor, miután otthon már biztonságban van, most szerte Európában terjeszti üzenetét – írja a The New York Times, ljubljanai keltezésű véleménycikkében, ahhoz kapcsolódóan, hogy a szlovéniai parlamenti választás relatív győztese az a jobboldali populista Janez Jansa lett, aki a – mellette személyesen kampányoló – magyar kormányfőnek is köszönettel tartozik az eredményért. Ám – folytatja a The New York Times –, ha Orbán segítsége fontos volt, akkor Orbán barátainak a segítsége úgyszintén. A múlt két évben ugyanis a magyar miniszterelnökhöz közel álló üzletemberek csöndben befektettek több szlovéniai, illetve macedóniai jobboldali médiavállakozásba. Egyikük, a Skandal24 szenzációhajhász pletykalap a The New York Times szerint, a kampány idején pikáns cikkeket közölt Jansa vetélytársairól, mégpedig úgy, hogy nem vitte túlzásba a forrásmegjelölést.

Egy másik médium, a Nova24TV pedig riadalmat keltő riportokat mutatott be a migránsokról, valamint interjút is kapott Orbán Viktortól, aki abban azt sulykolta, hogy Jansa az a politikus, akire most Szlovéniának valóban szüksége van.

Orbán felismerte a média hatalmas erejét – írja a The New York Times, és kitér arra, hogy Habony Árpád tavaly találkozott Washingtonban Steve Bannonnal, Trump elnök volt főstratégájával, és egy bennfentes szerint az volt a cél, hogy megvitassák egy olyan kelet-európai médiaplatform létrehozásának a tervét, amely a Bannon által alapított Breitbart Newshoz hasonlóan a kemény nacionalista eszméket hirdeti.

Magyarországon Orbán szövetségesei ellenőrzik a belföldi média nagy részét, és arra használják, hogy migránsellenes, nativista üzeneteket továbbítsanak – teszi hozzá a The New York Times.

Angela Merkel német kancellárnak és Emmanuel Macron francia elnöknek együttesen jutnia kellene már valamire, különben vége az Európai Uniónak – írja a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap annak nyomán, hogy Merkel a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapban felvázolt néhány elképzelést az unió jövőjét illetően. A Süddeutsche elemzője emlékeztet arra, hogy Macron bő nyolc hónappal ezelőtt fejtette ki reformelképzeléseit a Sorbonne egyetemen. Merkelnek sok nehézséget okozott a kormányalakítás, de még most is adós a válaszbeszéddel – állapítja meg a bajor liberális lap, és a két politikus habitusát érzékeltetve hozzáteszi: a kancellár nem beszél Európa újraalapításáról, mint Macron, hanem például Európai Valutaalapot javasol. A Süddeutsche Zeitung szerint azonban Német- és Franciaországnak össze kell fognia Donald Trump rombolásával szemben, valamint „a liberális rend unión belüli olyan ellenségeivel” szemben is, mint Lengyelország, Magyarország, vagy – és ez már a legfrissebb fejleményekre reagálva – Olaszország. „A gyengeség korábban bénította az EU-t – most azonban már tönkre fogja tenni” – véli a müncheni lap.

Ausztriába látogat ma Vlagyimir Putyin. Ebből az alkalomból az osztrák közmédia, az ORF riportere 52 perces interjút készített az orosz elnökkel, aki a kényelmetlen kérdések elől igyekezett kitérni, azt pedig meglehetősen rosszul viselte, ha a riporter félbeszakította a tirádáit, és közbekérdezett. Az interjút tegnap este sugározta az ORF, a Die Presse című bécsi lap mai száma pedig részletesen ismerteti azt.

Putyin Oroszország megbízható partnerének nevezte az interjúban Ausztriát. Vitatta azt a feltételezést, hogy azért támogat Európában jobboldali és EU-kritikus pártokat, hogy azzal gyengítse az uniót. „Nem célunk az unió megosztása” – hangoztatta, és azzal érvelt, hogy minél több az unió gondja, annál több kockázatot és kiszámíthatatlanságot jelent az EU politikája orosz nézőpontból.

Az elnök tagadta, hogy az oroszok lőtték volna le 2014-ben a maláj utasszállító gépet Ukrajna fölött. Leszögezte, hogy a Krím Ukrajnának való visszaadása nem lehetséges, és szerinte nem bekebelezés történt, hanem sokkal inkább az, hogy a félsziget lakossága népszavazáson az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött.

Ukrajnával kapcsolatban azt hangoztatta: Moszkva számára az a fontos, hogy ne legyen ukrán földön olyan katonai létesítmény, amely fenyegetheti Oroszország biztonságát. Így például ne legyenek új rakétavédelmi rendszerek, amelyek korlátoznák az orosz nukleáris fegyverarzenál hatékonyságát.

A Putyin-interjú leirata teljes terjedelmében itt; tessék kattintani!

A Putyin-interjú teljes terjedelmében videó formájában (német-orosz tolmácsolással).