Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

InvestEU – a munkahely-teremtést, a növekedést és az innovációt támogató program

InvestEU – a munkahely-teremtést, a növekedést és az innovációt támogató program
Infovilág

A következő hosszú távú, azaz a 2021–27-re szóló uniós költségvetés lényeges elemeként az Európai Bizottság az InvestEU-program létrehozását javasolja, amely egy fedél alá hozza majd az uniós költségvetésből hitelek és garanciák formájában nyújtott finanszírozást.

Az InvestEU egybefogja a jelenleg elérhető finanszírozási programok sokaságát, és kibővíti az európai beruházási terv – a Juncker-terv – sikeres modelljét. Az InvestEU további lendületet fog adni a munkahely-teremtésnek, a beruházásoknak és az innovációnak. Az új program az InvestEU Alapból, az InvestEU Tanácsadó Platformból és az InvestEU Portálból áll majd.

  1. Az InvestEU Alap célja, hogy segítse megszüntetni a még mindig tetemes beruházáshiányt Európában. A Bizottság 15 200 ezer millió euró elkülönítését javasolja az InvestEU Alap részére. Ez lehetővé fogja tenni, hogy az uniós költségvetés 38 ezer millió eurós garanciát nyújtson stratégiailag fontos kezdeményezések számára. A magán- és közszférabeli beruházások bevonásával a Bizottság várakozásai szerint az InvestEU Alap több mint 650 ezer millió eurós stratégiai beruházást mobilizál majd az EU egészében a hétéves időszak során. Az EU politikai prioritásaival összhangban az alap a következő négy területet támogatja majd: fenntartható infrastruktúra; kutatás, innováció és digitalizáció; kis- és középvállalkozások; valamint szociális beruházások és készségek. Az Európai Beruházási Bank Csoport marad továbbra is a Bizottság fő pénzügyi partnere az InvestEU keretében. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a számukra előirányzott kohéziós politikai források egy részét átirányítsák az InvestEU költségvetési garanciába. Ebben az esetben a forrásokat elkülönítik az adott országban történő beruházások támogatására.
     
  2. Az InvestEU Tanácsadó Platform a beruházási terv Európai Beruházási Tanácsadó Platformjának modelljére építve egyablakos tanácsadási pontba integrálja majd a jelenleg elérhető 13 különféle projektfejlesztési tanácsadó szolgálatot.
     
  3. A Beruházási Projektek Európai Portálja tovább fog működni az InvestEU program részeként. A portál ismerteteti a kezdeményezéseket, és lehetővé teszi a befektetők számára, hogy az őket érdeklő szektorban vagy helyszínen befektetési lehetőségeket találjanak.

 

Az eddiginél nagyobb támogatás az európai polgárok összekapcsoltságát segítő infrastruktúrák finanszírozására

A következő hosszú távú időszakra szóló uniós költségvetés egyik elemeként az Európai Bizottság ma az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megújítására tett javaslatot, amelyben 42 300 millió eurós költségvetés állna rendelkezésre az európai közlekedési (30 600 millió €), energetikai (8700 millió €) és digitális (3000 millió €) infrastruktúrába történő beruházások támogatására. Ez a 2014–20-as időszakhoz képest folyó árakon 47%-os növekedés, ami bizonyítja az EU elkötelezettségét a jól összekapcsolt és integrált unió kiépítése mellett, ahol a polgárok és a vállalkozások teljes mértékben élvezhetik a szabad mozgás és az egységes piac előnyeit.
 
A 2021–27 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz környezetvédelmi dimenziójának megerősítését javasolja azzal a céllal, hogy az eszköz keretében rendelkezésre álló költségvetés 60%-át az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására fordítsák. Ez segíteni fog az energiaunió megerősítésében, és hozzájárul a párizsi klíma-megállapodásban vállalt uniós kötelezettségek teljesítéséhez.
 
A bizottsági javaslat célja a közlekedési, energetikai és digitális ágazat jobb integrálása annak érdekében, hogy felgyorsuljon a szén-dioxid csökkentése és az uniós gazdaság digitális átalakulása. A tiszta mobilitási – köztük az elektromos közlekedési – megoldások kialakítása például szorosabb integrációt tesz szükségessé a közlekedési és az energiaágazat között.
 
Az Európai Hálózat-finanszírozási Eszköz költségvetésének legnagyobb részét a közlekedési beruházások teszik ki, melyek terén az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitást fogja támogatni az eszköz. Az európai szolidaritás konkrét kifejezéseként az EU a költségvetés egy részét (11 300 millió €-t) a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok (köztük Magyarország!) számára tartja fenn.

 

9200 millió € Európa első digitális programjára

Az új uniós költségvetés új elemeként az Európai Bizottság ma javaslatot tett az első Digitális Európa program létrehozására. A javaslat értelmében a program 9200 millió eurót fordít majd a mind sürgetőbb digitális kihívások kezelésére az EU nemzetközi versenyképességének erősítése, valamint stratégiai digitális kapacitásainak továbbfejlesztésér. A Bizottság javaslata öt területre összpontosít:

  • Szuperszámítógépek (2700 millió €)
  • Mesterséges intelligencia (2500 millió €)
  • Kiberbiztonság (2000 millió €)
  • Digitális készségek (700 millió €)
  • A digitális technológiák széles körű használatának biztosítása a gazdaságban és a  közszférában (1300 millió €)

 

16 ezer millió eurós űrprogram az EU vezető szerepének megerősítéséért

Az Európai Bizottság javaslata értelmében 16 ezer millió euró szolgálja majd azt a célt, hogy az EU megőrizze és megerősítse vezető helyét a világűrben.

Az űrtechnológia, valamint a világűrrel kapcsolatos adatok és szolgáltatások ma már nélkülözhetetlenek az európaiak mindennapjaiban, és ahhoz is elengedhetetlenül fontosak, hogy Európa érvényt szerezzen stratégiai érdekeinek. A nagyléptékű beruházásoknak köszönhetően az EU figyelmet keltő előnyre tett szert a világűr-technológiában, és versenyképességét tekintve az európai űripar is a legjobbak között van a világon. Mindazonáltal számos új kihívással kell szembenézni, és több új szereplő is megjelent világszerte. Az EU új űrprogramja ezért az eddiginél több forrást fog beruházni világűrrel kapcsolatos tevékenységekbe, segítve az új igényekhez és technológiákhoz alkalmazkodást, és meg fogja erősíteni Európa autonóm hozzáférését a világűrhöz.

A Bizottság a világűrrel kapcsolatos összes tevékenységet egyetlen programba javasolja szervezni. Az új űrprogram a már létrehozott infrastruktúrák és szolgáltatások fenntartását túl több új elemet is tartalmaz:

  • támogatja egy erős, innovatív űripar létrehozását;
  • továbbra is biztosítja az EU autonóm, megbízható és költséghatékony hozzáférését a világűrhöz;
  • egységesíti és egyszerűsíti az irányítási rendszert.

A Bizottság a 2021–27-re szánt 16 000 millió eurós költségvetést a következőképpen javasolja felosztani:

  • 9700 millió € az EU globális és regionális műholdas navigációs rendszere, a Galileo és az EGNOS számára;
  • 58 ezer millió € az EU Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz számára;
  • 500 millió € új biztonsági alkotóelemek kialakítására.

Bizottsági jelentés az Alapjogi Charta 2017-i uniós alkalmazásáról

Az Európai Bizottság ma közzétette az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló éves jelentését. A chartát 2009. december 1-je óta kötelező alkalmazni, azóta alkalmazásáról a Bizottság minden évben jelentésben számol be. A Charta rendelkezéseinek elsődleges címzettjei az uniós intézmények, másodsorban pedig – az uniós jog végrehajtása tekintetében – a nemzeti hatóságok.

A jelentés kiemeli, hogy bár 2017 nem szűkölködött az alapvető jogokkal kapcsolatos kihívásokban, a chartában rögzített jogok biztosítását szolgáló struktúrák és eszközök működőképesnek bizonyultak. Az idén továbbra is kiemelt figyelmet fog kapni az alapvető jogok, a jogállamiság, valamint a demokrácia további támogatása, ideértve a szabad és dinamikus civil társadalom támogatását is.

Tavaly az alapvető jogokat előmozdító legfontosabb kezdeményezések közé tartoztak az alábbiak:

  • A demokrácia és a civil társadalom további támogatása
  • A szociális jogok előmozdítása
  • A nők hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem
  • A migránsgyermekek védelme
  • A megkülönböztetés és a rasszizmus elleni küzdelem az interneten és azon kívül
  • Az igazságszolgáltatáshoz és a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés javítása

A jelentés beszámol továbbá a 2017-i Éves Alapjogi Kollokviumról, amelynek középpontjában a nők jogai elleni támadások álltak. A 2018-i Éves Alapjogi Kollokviumra, melynek a „Demokrácia az EU-ban” lesz a témája, 2018. november 26–27-én kerül majd sor.
 

 

Az Európai Bizottság vámokat vet ki az USA egyes termékeire a kereskedelmi egyensúly helyreállítása végett

Az uniós biztosok testülete ma határozatot hagyott jóvá, amelynek értelmében az EU kiegészítő vámokat fog kivetni a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) megküldött jegyzéken szereplő összes amerikai termékre. A határozat részét képezi azoknak az intézkedéseknek, melyeket az EU válaszul hoz meg annak kapcsán, hogy az USA behozatali vámot vetett ki az acél- és alumíniumtermékekre. A mai döntést követően a Bizottság a tervek szerint a tagállamokkal egyeztetve még június vége előtt lefolytatja a vonatkozó eljárást, hogy az egyes amerikai termékekre alkalmazandó új vámok már júliusban hatályba lépjenek. A kereskedelmi egyensúly helyreállítását célzó uniós vámok alkalmazása teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival, és azoknak a termékeknek az esetében következik be, amelyek jegyzékét az EU már korábban megküldte a világszervezetnek. Az EU az őt a WTO-szabályok értelmében megillető jogok érvényesítése során először is mintegy 2800 millió euró kereskedelmi értéket képviselő amerikai termékre vonatkozóan vezet be kiegészítő vámokat. Ezt a későbbiekben további uniós válaszlépések követhetik majd.